Bírósághoz forult, és elmaradt juttatásait követeli a rendőrségtől az az ezredes, akit tavaly a Teve utcai rendőrpalotából vezettek el bilincsben a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai. Kalmár Tamás ügyvédje szerint az ügyben nyomozó, a belső elhárításért is felelős Nemzeti Védelmi szolgálat (NVSZ) több hibát is elkövetett az ügy felderítésekor, ezért az elbocsátott rendőri vezető a neki járó anyagiakat követeli a bíróságon egykori munkahelyétől, a BRFK-tól.

Kalmárt több rendőri vezetővel együtt azzal gyanúsítják, hogy pénzügyi ellentételezés fejében elintézték, hogy a negyven szórakozóhelyből álló birodalma miatt az éjszaka császáraként emlegetett V. László érdekeltségeiben ne legyenek razziák, a konkurenseknél viszont annál inkább. Az ezredes 2012. június 1-én vették őrizetbe.

Kifogások a felmentéssel kapcsolatban

Miután Kalmár Tamást meggyanúsították, felfüggesztették állásából majd rendelkezési állományba helyezték. Néhány nappal később azonban megszüntették a szolgálati jogviszonyát is, elbocsátották a rendőrségtől. Kalmár Tamás szerint kirúgása nem a jogszabályoknak megfelelően történt – hangzott el a munkaügyi bíróságon január 21-én. A volt rendőr ügyvédje Arató György azt mondta, a felmentő parancsból hiányzik a felmentést pontos miértje, csak a jogszabályhelyeket idézik be. A BRFK ügyvédje ezzel szemben azt hangsúlyozta, ezek a jogszablyok jelentik a felfüggesztés indoklását, más "magyarázatra" nincs szükség.

Az ügyvéd kifogásolta azt is, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat csak a Kalmár Tamással szemben megindult büntetőeljárás után, a BRFK kérésére végezte el az életvitel-ellenőrzést, amely aztán az elbocsátás alapjául szolgált. „Az NVSZ vizsgálatának eredményét Kalmár Tamással nem közölték, holott ez az ügyvéd szerint előírás.

Kalmár Tamás életvitel-ellenőrzését az NVSZ azt követően végezte el, hogy az ezredest a korrupciós ügyben meggyanúsították, de az ügy nem került még bírósági szakaszba sem. A vizsgálatot a BRFK rendelte meg a védelmi szolgálattól, amely elmarasztalta a rendőrségi vezetőt arra hivatkozva, hogy büntetőeljárás folyik ellene - amit az NVSZ indított el. Kalmár ügyvédje szerint a szolgálat a gyanúsításban megfogalmazottakat is tényként kezelte, pedig az egyelőre csak feltételezés.

Arató a munkaügyi bíróságon azt mondta, az NVSZ vizsgálatának dokumentációját ügyfele a tárgyalást megelőző órában ismerhette csak meg, ebben pedig az ügyvéd szerint az szerepel, hogy Kalmár Tamással szemben felhozott vádakat a rendőri vezetők elítélik, ezért felfüggesztették állásából. "A védelmi szolgálat viszont nem a TÁRKI, az életvitel-ellenőrzés pedig nem közvélemény-kutatás, hogy parancsnokok véleményére alapozzák a megállapításokat” – reagált a bíróságon Arató György az NVSZ által megfogalmazottakra. Az ügyvéd szerint az egész vizsgálat arra ment ki, hogy alapot adjanak a BRFK-nak Kalmár kirúgására, különben rendelkezési állományban kellett volna hagyni fél fizetéssel – hiszen csak a vádak megfogalmazása ítélet hiányában erre nem lett volna elegendő.

A BRFK szerint viszont Kalmár elbocsátása törvényesen történt: a jogi képviselőjük arra hivatkozott, hogy nem a Budapesti Rendőr-főkapitányságra tartozik, milyen módon végezte el az NVSZ a vizsgálatot, így ezzel a tárgyaláson nem tudnak foglalkozni. Ezt követően ígéretet tettek arra, hogy a BRFK megküldi a bíróságra a volt közrendvédelmi főosztályvezető átlagilletményére vonatkozó adatokat, ami alapján Kalmár Tamás és ügyvédje benyújtják a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szembeni pénzügyi igényüket a férfinak járó juttatások tekintetében. 

Az újabb gyanúsítottak egyike számított az eljárásra

A korrupciós ügyben egyébként nem rég történtek újabb gyanúsítások. Mint a hvg.hu is megírta január elején két egykori rendőrt, O. Pétert és S. Pétert gyanúsítottak meg. Az előbbi, aki a III. kerületi kapitányság őr- és járőrszolgálati alosztályát vezette, a KNYF gyanúja szerint havi apanázsban részesült V. Lászlótól a szórakozóhelyeknek nyújtott segítség fejében. S. Péter viszont csak elfogadta a pénzt, de semmit nem tett, így őt vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel gyanúsítják.

A hvg.hu-nak a KNYF szóvivője, Fazekas Géza azt mondta, S. Péter a bűncselekményt tavasszal követte el. Információink szerint a férfi volt kollégáinak a V. László és társai ellen indult eljárás után arról beszélt, hogy az üggyel kapcsolatban ő is „sorra kerülhet”. Hogy pontosan miért, úgy tudjuk, nem árulta el, viselkedését mindenesetre egykori munkatársai furcsának találták.

Jóval többen dolgozhattak V. Lászlónak?

A korrupciós ügyben volt rendőrök szerint közel nem került mindenki az ügyészség látókörébe. Úgy vélik, ha a Központi Nyomozó Főügyészség általi gyanúsítás megalapozott, akkor száz-százötven embernek kellene az eljárásban benne lennie, mert legalább ennyi, főleg középszintű rendőri vezető kellett ahhoz, hogy a diszkókat éveken át folyamatosan megvédjék a hatósági eljárásoktól. Néhány rendőr, még ha vezető beosztású is, ehhez nem elég – tették hozzá.

Ugyanakkor felvetették azt is, furcsának tartják, hogy az ügyészség csak rendőröket gyanúsított meg, holott más hatóság – például a tűzoltóság – egyedül is tarthatott ellenőrzéseket a szórakozóhelyeken, azok bezárása pedig jegyzői hatáskörbe tartozik. Korábban írt a hvg.hu már arról, egy volt rendőr nyilatkozata alapján, hogy amennyiben V. László a hatóságoktól valóban "teljes nyugalmat" akart, nem csak a rendőrségen kellett több bűnös kapcsolatot szereznie, hanem más társszerveknél – a vám- és adóhivatalnál, a tűzoltóknál, a munkaügyi felügyeletnél, az ÁNSZ-nél –, akár az illetékes jegyzőknél is. Ők ugyanis a rendőrség nélkül is végezhetnek ellenőrzéseket.