szerző:
Dezső András-Kósa András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csak a megszorítások, és az ennek nyomán várható elbocsátások tűnnek biztosnak számos egyetemi vezető számára, amikor a hét elején dönteniük kell intézményük idei költségvetéséről. A minisztérium által beígért pénz elosztásáról még semmit nem tudni, miközben még az oktatási államtitkárság által önkényesen szűkített kapacitások is borzolják a kedélyeket.

Virtuális költségvetést fogadhat el a héten az ország számos egyeteme, miután az intézmények gazdasági vezetésének alapvető adatok hiányában kellett összeállítaniuk a tervezeteket. Bár Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter januárban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány döntött az úgynevezett kiemelt és kutatóegyetemekről, valamint az ilyen minősítést elnyerő intézményeknek szánt tízmilliárdos plusz forrásról, egyelőre senki nem tudja biztosan, hogy melyek is lesznek ezek, és azt sem, hogy mennyi pénzt kapnak majd. Ugyanígy nem lehet tudni semmit arról a Balog Zoltán által többször megígért 27 milliárd forintról sem, amivel a Széll Kálmán-terv 2.0 által előírt felsőoktatási megszorításokat pótolná a kormány.

„Olyan költségvetést fogadunk majd el, ami a tavalyi évek alapján tervezhető kiadásainkat tartalmazza, illetve azt a támogatást, amit a központi költségvetésben szereplő számokból derivált az egyetem gazdasági vezetése. A kettőt megpróbáljuk egyensúlyba hozni, de azért ezt erős túlzás lenne költségvetési tervezésnek nevezni” – mondta a hvg.hu-nak egy nagy egyetem vezetője.

Az egyetemek többségén ugyanilyen információhiányos állapotban kénytelenek dönteni. "A héten borul majd a bili, amikor a szenátusoknak el kell fogadniuk a várhatóan jelentős megszorításokat, létszámleépítéseket tartalmazó költségvetési előterjesztéseket. Sokan ekkor döbbennek majd rá, milyen év lesz intézményük számára 2013" - mondta a már említett vezető, aki szerint az indulatokat csak fokozta, hogy pénteken minden felsőoktatási intézmény levelet kapott az oktatási államtitkárságtól, melyben jelentősen csökkentett, és önkényesen megállapított kapacitásszámokkal szembesültek.

Ebben a helyzetben egy kormánypárti oktatáspolitikus szerint az intézmények vezetői egyénileg próbálnak minél több pénzt kilobbizni maguknak az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi). Ezt táplálhatja az is, hogy a jelek szerint teljesen ad hoc módon is születhetnek egy-egy intézmény életét alapvetően befolyásoló döntések. Amikor például a hét elején a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói önkormányzata nyilatkozatot adott ki, mely szerint az intézményt érintő újabb 300 millió forintos elvonás miatt várhatóan be kell zárni az egyetemet, néhány óra múlva Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár közölte: mégsem vonják el a pénzt. "Egy ilyen ügyes akció láttán vajon melyik rektor ne gondolna arra, hogy ha a képzősöknek sikerült, neki miért ne sikerülhetne? Szerintem mindenki érzi, hogy a kormány már ráfordult a választásokra, nem akarnak nagy balhékat, most engedhetnek ilyen esetekben" - mondta a már idézett oktatáspolitikus.

Még az uniós pénzből is lecsípnek

Nem csak a várhatóan kiemelt státusba kerülő ELTE, BME, vagy éppen a Corvinus egyetem az egyetlen, amelynek vezetése tanácstalanul nézi az Excell-táblázatot, s nem tudja, mennyi pénzből és hogyan tud majd gazdálkodni idén. Jó példa erre a Pécsi Tudományegyetem (PTE), ahol arra a kérdésünkre, hogy lesznek-e megszorítások, nem tudtak egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni.

A tanárokon is spórolnának
©

Ennek oka az, hogy - mint azt Both Vilma, a PTE kommunikációs munkatársa elmondta - az új finanszírozásról egyelőre csak részleges ismereteik vannak. „Tény, hogy a jelek forráshiányra utalnak. Próbálunk mindenre felkészülni, de amennyiben a finanszírozóval nem tudunk megoldást találni, minden bizonnyal kénytelenek leszünk megszorító lépéseket tenni. 2012-ben is voltak nehézségeink, ezek kis része az oktatásban is lecsapódott, ám úgy tűnik 2013-ban még nehezebb és összetettebb lesz a helyzet” - közölte. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó pécsi egyetemi tanár pedig arról beszélt, hogy a bölcsészkaron már most nehezen lehet biztosítani a kötelező óraszámot, miközben növelni kellett a képzések számát.

A Szent István Egyetemen tavaly már végrehajtottak egy 18 százalékos létszámleépítést (fűnyíróelv alapon), mint egy oktató elmondta a hvg.hu-nak, decemberben azt mondták nekik, 2013-ban ugyanekkora elbocsátásokkal kell számolniuk – igaz, ez még a diákmegmozdulások, és a keretszámok eltörlése előtt volt, azóta mindenki abban bízik, hogy módosulni fog ez a szám. Az általános pénztelenség azonban itt is abszurd helyzeteket szül: ha egy oktató sikeresen pályázik valamilyen uniós kutatási programra, az egyetem az összeg harmadát megtartja magának, hogy ezzel más finanszírozási hiányokat próbáljon befoltozni.

„Természetesen indokolt, hogy egy egyetemi kutatás esetében az intézmény valamennyit levonjon a saját céljaira, költségeire. De ez más intézményeknél általában nem éri el a 10 százalékos mértéket (ami elfogadható), nálunk viszont így egyszerűen előfordulhat, hogy éppen magára a kutatásra nem marad elég pénz” – mondta a tanerő, aki szerint így egyre többen vannak, akik saját céget alapítanak, és azon keresztül pályáznak, ami viszont azzal jár, hogy az egyetem kutatási tevékenysége szűkül.

Tömeges elbocsátás nem lesz

Nem alaptalan, de nem is valószínű – nagyjából így összegezhető az az értesülés, miszerint tömeges elbocsátásra készülnének a Corvinus egyetemen. A hírt – Rózsás Péter gazdasági főigazgató előterjesztésére hivatkozva – az FN24 írta meg. Eszerint a Corvinus a 2012-es évhez viszonyítva 30 százalékos kiadáscsökkentésre készül, különben „a szervezet működése végképp ellehetetlenül". A hiányzó összeget a karoknak, az egyéb szervezeteknek és a szolgáltató egységeknek a gazdálkodásából kell lefaragni, a személyi kiadásokat - ide értve az oktatókat, kutatókat és más dolgozókat érintő kiadásokat is - egységesen és arányosan 29 százalékban kell leépíteni, vagyis fűnyíró-elv szerint. A gazdasági főigazgató javaslatában szerepel - írja a lap -, hogy február elején be kell jelenteni a csoportos létszámleépítést.

A hvg.hu megkereste Rózsás Pétert, aki cáfolta, hogy az egyetem tömeges elbocsátásokra készülne. „Ez ennél bonyolultabb” – mondta a gazdasági vezető, majd ismertette a jelenlegi helyzetet. Eszerint az egyetem egymilliárd forintos - múltból hozott - adósságot görget maga előtt. Ez egészen konkrétan kifizetetlen számlákat jelent. Nem közüzemű számlákat, mert azzal nem késlekedhetnek, hanem más tételeket: például az épületek karbantartásával kapcsolatos munkái, a külső oktatók munkái után járó kifizetésekkel csúsznak – nem beszélve más egyéb tételekről. Emellett pedig a jelenlegi helyzetben úgy tűnik, több lesz idén a kiadás, mint a bevétel. Csakhogy sok olyan bevétel van, ami bizonytalan – hangsúlyozta Rózsás.

Demonstráció a Corvinus egyetemért. Egyelőre csak a megszorítások biztosak idén.
©

„Nem tudjuk például azt, hogy az adósságrendezés keretében mennyi plusz pénz jön be. Ezen kívül korábban úgy volt, hogy nem lesznek államilag finanszírozott férőhelyek, most viszont úgy tűnik, hogy lesznek” – mondta. Ám hiába számít plusz bevételekre, amíg csak a jelenlegi számok ismertek, ehhez kell szabnia a költségvetést. Ami viszont nem lehet mínuszban, hiszen akkor eleve fedezet nélkül szerződne le a partnerekkel. „Mindenképpen nullára kell kihozni” – utalt a költségvetésre, s ezzel magyarázta, a kiszivárgott előterjesztésben a legrosszabb forgatókönyv is szerepelt. Azt állítja viszont, hogy ha nehéz helyzetben is lesz az intézmény, nem az elbocsátásokkal akarja megoldani a problémát.

„Ebben az esetben azt fogom javasolni az egyetemnek, hogy 10-15 százalékos költségmegtakarítást kell elérni, de ez nem jelent 10-15 százalékos elbocsátást” – mondta a hvg.hu-nak. Arra a kérdésünkre, hogy akkor milyen tételeken lehetne spórolni, példának mondta a dologi kiadások csökkentését, illetve a külsős oktatók leépítését, valamint azt, hogy a nyugdíjazás is eleve 120-130 embert érintene az 1500 dolgozóból. Rózsás szerint tömeges elbocsátásokra legfeljebb csak akkor lehetne számítani, ha „minden kötél szakadna”. Mint mondta, az előterjesztésében is az szerepelt, hogy ha nem jutna az intézmény plusz bevételhez, akkor 29 százalékkal kellene a személyi kiadásokból megtakarítani. „Ez azonban a juttatások csökkentését jelentené, nem feltétlen elbocsátásokat” – magyarázta.

2008 óta a Corvinus évről évre kevesebb állami támogatáshoz jutott. Abban az évben még 9 milliárd forintot adott az állam, de ez a támogatás mára 5,3 milliárd forintra csökkent. Tehát az egyetem 4 milliárd forinttal kevesebb pénzből kénytelen gazdálkodni, mint 2008-ban. A probléma most abból adódik, hogy az egyetem szervezetei most nagyjából 10 milliárd forintot költenének, csakhogy az intézmény 8,5-9 milliárd forint bevétellel kalkulál. Erre jön még az egymilliárd forintos adósság. Kiadási oldalon a személyi juttatások viszik a pénzt – főleg a közgazdasági karon. De nemcsak ott: a személyi juttatások (járulékokkal együtt) 5,7 milliárdot emésztenek fel, ami jóval több, mint a teljes kiadás (9,7 milliárd forint) fele. A dologi kiadások ezzel szemben 3,7 milliárdra rúgnak évente. Úgy tudjuk, hogy a központi apparátus működése is sok pénzt emészt fel az összköltségvetéshez képest. Mindez persze azt is jelenti, hogy elméletileg lenne még hol húzni a nadrágon anélkül, hogy tömegesen kellene kirúgni az embereket. Arról nem is beszélve, hogy a törvény kötelezően előír egy bizonyos óraszámot, márpedig ha az intézmény a tanároktól válik meg, a maradóknak pluszmunka jut.

Ötletelnek

A Corvinuson viszonylag sok pénzt emészt fel az épületek üzemeltetése is – főleg a közgazdasági karnál. Az üzemeltetés – beleértve az épületek, így a PPP-konstrukcióban épült kollégiumok fenntartása – évente közel 3 milliárdot visz el. Megoldás lehetne az ingatlanok eladása, csakhogy a jelenlegi piaci körülmények között ez sem feltétlenül lenne az évszázad biznisze, ráadásul az állami vagyon értékesítése, felhasználása rendkívül bonyolult. Úgy tudjuk, az egyetem leginkább a szolgálati lakásoktól szabadulna meg, mert ezeknek a fenntartása sok pénzbe kerülne. Az egyetem birtokában lévő földterületeket viszont hiába adná el, az azokból befolyt pénz ugyanis az állami földalapot gazdagítaná.

A Corvinus helyzetét nehezíti az is, hogy bár még nincs döntés arról, hogy kiemelt egyetem lesz-e, s így plusz állami forrásokhoz jut, információnk szerint várhatóan nem lesz az. Ugyanakkor úgy tudjuk, a kormány a közeljövőben tárgyalni fogja az egyetemek működtetését elősegítő kancellária-modellt, ami elméletileg segítséget jelenthet. A több külföldi országban, így például Németországban sikerrel alkalmazott modell lényege, hogy különválasztják az intézmény tudományos vezetését és azt a menedzsmentet, amely a működtetésért felel. Utóbbi lenne a kancellária. A tudományos vezetés felelne az egyetem tudományos teljesítményéért, a kancellária pedig azért, hogy az intézmény működjön és ne kerüljön nehéz anyagi helyzetbe. Mindez azt is jelentené, hogy a gazdasági igazgatói poszt megszűnne, de a kancellária bevezetésével az egyetem pénzt is kapna.

A győri, a szegedi, valamint a debreceni egyetemet is megkérdeztük, terveznek-e megszorításokat, de egyelőre ezek közül egyik intézménytől sem kaptunk választ. De ahogy már megírtuk, van, ahol már megkezdődtek az elbocsátások a felsőoktatást érintő megszorítások miatt, máshol a csoportos létszámleépítés előkészítése zajlik. Van, ahol a dologi kiadások 80 százalékos csökkentését írták elő, egy budapesti intézményben ingyenmunkára kértek fel kollégákat. Ebben a helyzetben ül össze a Felsőoktatási Kerekasztal, miközben a miniszter egy tárgyaló szerint „rosszul viseli a kritikát”.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

"Heti 20-30 oktatót bocsátunk el" - kényszervágás az egyetemeken

Van, ahol már megkezdődtek az elbocsátások a felsőoktatást érintő megszorítások miatt, máshol a csoportos létszámleépítés előkészítése zajlik. Van, ahol a dologi kiadások 80 százalékos csökkentését írták elő, egy budapesti intézményben ingyenmunkára kértek fel kollégákat. Ebben a helyzetben ül össze a Felsőoktatási Kerekasztal, miközben a miniszter egy tárgyaló szerint „rosszul viseli a kritikát”. Balog Zoltán szerint a Felsőoktatási Kerekasztalon áttekintik a problémát.

hvg.hu Plázs

"Vészhelyzet" a Semmelweis Egyetemen

Fulladnak, szívrohamot vagy sokkot kapnak a Semmelweis Egyetem legmodernebb technológiával felszerelt, élethű, beszélő szimulációs bábui. Magyarországon elsőként a fővárosi orvosegyetemen vezetik be az általános orvosképzés mindennapi gyakorlatába a szimulációs órákat.

MTI Itthon

Milliárdokhoz jutott a Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem (DE) mintegy 3 milliárd forint uniós forrást nyert öt projekt kutatás-fejlesztési (k+f) feltételrendszerének javítására - jelentette be Fábián István rektor hétfőn.

MTI Sport

Kötelező lenne a napi testnevelés az egyetemeken is

Idén társadalmi és szakmai egyeztetésekkel indul a felsőoktatási sport szakmai és fejlesztési programját 2020-ig átfogó Hajós Alfréd-terv. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a terv ismertetésekor azt mondta, hogy a középiskola elvégzéséig kötelező mindennapos testnevelést idővel a felsőoktatásban résztvevőkre is kiterjesztik.

Összejátszottak a közbeszerzésekben, 860 milliós bírságot kaptak

Összejátszottak a közbeszerzésekben, 860 milliós bírságot kaptak

Új luxusváltozat jön a Ford Focusból, és érkezik a hibrid is

Új luxusváltozat jön a Ford Focusból, és érkezik a hibrid is

Több száz embert küld el jövőre a Magyar Telekom

Több száz embert küld el jövőre a Magyar Telekom

Videóra vette egy motoros, hogy végighajt egy forgalmas híd ívszerkezetén

Videóra vette egy motoros, hogy végighajt egy forgalmas híd ívszerkezetén

Havi egyszer kellene csak beszedni az új fogamzásgátló tablettát

Havi egyszer kellene csak beszedni az új fogamzásgátló tablettát

A politika felső köreihez vezetett a máltai újságíró meggyilkolása

A politika felső köreihez vezetett a máltai újságíró meggyilkolása