Minden kormánypárti képviselő aláírta az alaptörvény negyedik módosításáról szóló javaslatot, amelyet pénteken késő délután nyújtottak be a parlamentnek. A szokatlanul nagy terjedelmű, 26 oldalas módosító csomag elsősorban reakció az Alkotmánybíróság (Ab) tavalyi és idén januári döntéseire, de néhány ponton tovább megy ennél, sőt, esztétikai változtatásokat is tartalmaz.

A javaslatból kiderül, hogy a kormánypártok nem hajlandók engedni az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül az Ab által december 28-án kigyomlált ügyekből, ezeket kivétel nélkül beemelik az alaptörvény szövegébe: bekerül többek közt, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének joga van áthelyezni a pereket, illetve a parlament különbséget tehet a vallási csoportok közt, és egyeseket egyházként ismerhet el. Még az alaptörvény napja (április 25.) is megmenekül.

Alaptörvényben rögzítik, hogy „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”. Ennek azért van jelentősége, mert az Ab december 17-én megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseit. A testület úgy találta, hogy a törvény túl szűkre szabta a család fogalmát, pedig ez nem következne az alaptörvényből. Ha elfogadják a javaslatot, akkor már alkotmányos lesz, hogy a gyermektelen élettársak, vagy az együtt élő testvérek nem számítanak családnak.

A birodalom visszavág - hiába dolgoztak az alkotmánybírók

MTI / Szigetváry Zsolt

Bár a választási regisztráció ügyét ejtették, a Fidesz abból nem enged, hogy csak a közmédiában legyenek kampányhirdetések.  Az Ab január 4-én semmisítette meg a választási eljárási törvényt, amelyet Áder János küldött felülvizsgálatra. A határozat szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos, aránytalan korlátozása, ezért alaptörvény-ellenes, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiában engedélyezi a politikai reklámok közzétételét. A jövőben a korlátozás lehetősége benne lesz az alaptörvényben.

Szintén az Ab januári döntésére reagál a Fidesz azzal a módosítással, amely szerint a testület csak azokat a rendelkezéseket vizsgálhatná, amelyeket az indítványozó kért, vagy amelyek azokkal „szoros tartalmi összefüggésben” állnak. Ennek jelentőségét az adja, hogy Áder eredetileg nem kérte a választási regisztráció lényegének felülvizsgálatát, az Ab mégis megtette és alaptörvény-ellenesnek találta. A jövőben erre nem lesz lehetősége.

Az alkotmánybírák korlátozását jelenti az a rendelkezés is, amely szerint a jövőben nem vehetik figyelembe az alaptörvény hatályba lépése előtt született határozatokat és indoklásukat. Az Ab eddig egyfajta saját szokásjog alapján dolgozott, sőt, tavaly azt is kimondta, hogy a korábbi határozatok továbbra is használhatók, hacsak az alaptörvény nem rendelkezik teljesen másképp, mint a régi alkotmány. Ha elfogadják a javaslatot, a bírók csak otthon lapozgathatják a régi határozatokat, de nem hivatkozhatnak rájuk, vagyis elvileg elölről kell kezdeni az alkotmánybíráskodást.

Szintén az Ab egyik, novemberi döntésére reagálva az alaptörvényben rögzítenél, hogy az önkormányzatok feladata szállást biztosítani a hajléktalanoknak, de cserébe rendeletben jogellenessé minősíthetik, ha valaki bizonyos meghatározott közterületen életvitelszerűen tartózkodik. Korábban az Ab megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint büntethető a közterületen élés. A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok a jövőben hajléktalan-mentes zónákat jelöljenek ki.

Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz a hallgatói szerződés lehetőségét is: a javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok államilag finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg, de annak lényegét már nem lehetne az Ab előtt megtámadni, nem úgy, mint amikor még csak rendeletben szabályozták azt.

A termőföldről szóló viták eredményeként bekerül az alaptörvénybe, hogy sarkalatos törvényt kell alkotni a „családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre” vonatkozó szabályokról. Bekerül az alaptörvénybe az országgyűlési őrség is, mint az Országgyűlés elnökének irányítása alatt álló, a parlament biztonságáról gondoskodó fegyveres szerv.