A volt miniszterelnök az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciát lezáró beszédében kifejtette: Magyarország az eddiginél nagyjából 4,8 milliárd euróval kevesebbhez juthat hozzá a következő hétéves költségvetési időszakban. Az egy főre jutó támogatás növekedését, amiről Orbán Viktor kormányfő beszélt, csak a forintárfolyam gyengülése és a népességfogyás magyarázza, azonos árfolyammal számolva viszont az egy emberre jutó támogatás 144 ezer forinttal kevesebb lesz - mondta.

A támogatások alakulását egy futballhasonlattal érzékeltette. "Az első félidőben nagyon megszórtak minket, kaptunk hét gólt, hiszen az első javaslat szerint hétmilliárdot veszítettünk volna az előző időszakhoz képest. A második félidőben viszont rúgtunk két gólt és már nem kaptunk újabbat. Tehát azt lehet mondani, hogy javuló formát mutatott a csapat, szépített, és a végén csökkentette a különbséget" - fogalmazott.

Bajnai Gordon elismerte, hogy - bár a Magyarországnak járó támogatásoknál kisebb mértékben - az unió költségvetése is kevesebb lett. Eredményként értékelte, hogy az áfaelszámolás szabályai nem változnak, illetve hogy a leghátrányosabb magyarországi régióknak több pénz jut majd az eddiginél.

Az Együtt 2014 mozgalom társalapítója azt is kiemelte: ugyanolyan fontos, mint a támogatások összértéke, hogy a forrásokat sikerüljön lehívni, ezzel pedig jelenleg is gondok vannak. Lényegesnek nevezte még, hogy olyan fejlesztési terv készüljön, amely megfelelő célokra használja fel a támogatásokat, és hogy arról széles körben egyeztessenek.

Erősíteni kell az integrációt

Az egésznapos konferencia lezárásaként Bajnai Gordon elmondta, fontos felismerés, hogy a szükséges változások, reformok egy részét már nem a tagállami fővárosokban, hanem Brüsszelben kell végrehajtani, vagyis erősíteni kell az integrációt. A fiskális kérdések uniós szintre emelése viszont felveti azt a kérdést, hogy az emberek hogyan tudnak beleszólni az életüket meghatározó költségvetési kérdésekbe. Ha ezt nem sikerül megoldani, az további legitimációs problémákat okozhat - magyarázta.

A volt miniszterelnök elképzelhetetlennek tartja, hogy amerikai mintára létrejöjjön az Európai Egyesült Államok, szerinte kizárt, hogy akár a következő évszázadokban megszűnjön például a magyar államiság, még ha bizonyos kérdésekben tovább szűkülhet is az állami szuverenitás.

Az várható, hogy az Európai Unió még hosszú ideig "többsebességes" lesz, az északi és a déli országok fejlődési pályája eltérő marad. A közép-európai országok helye viszont még kérdéses - mondta. Szerinte a következő éveken múlik, hogy a térség államai közül melyek tudnak majd a fejlettebb, északi országcsoporthoz csatlakozni. Erre azoknak lesz esélyük, amelyek a "tudásgazdaságra", az innovációra, a nagy hozzáadott értékű iparágakra, az oktatás fejlesztésére építenek - állapította meg.

Bajnai Gordon szólt arról is, hogy esetleges hibái ellenére az EU Magyarország számára "a létező világok legjobbika", kicsi, nyitott gazdaságként ugyanis az unión kívül sokkal kevesebb esélye lenne a válságok átvészelésére, érdekeinek érvényesítésére. Hozzátette: az ország nemzeti érdekeit alapvetően nem korlátozza az Európai Unió, a kormány és a Brüsszel közötti viták a kabinet hatalmi törekvéseiből adódtak.