A hatóság decemberben visszavonta azt a korábbi döntését, amely szerint eredményesen zárult a 95,3 MHz-es budapesti körzeti rádiós frekvencia pályázata. A vita a rádió és a hatóság között arról folyik: alakilag érvénytelen-e a Klubrádió beadványa amiatt, hogy azon az üres oldalak nincsenek cégszerűen aláírva.

Nagyobb terem kellett

A hétfői tárgyalást – amelyen az iratismertetés után a feleket hallgatta meg a bíróság – a nagy érdeklődésre tekintettel a bíróság legnagyobb termében kellett megtartani, azon mintegy harminc érdeklődő volt jelen.

A Klubrádió most is a 95,3 MHz-es hullámhosszt használja, frekvenciajogosultságának 2011. februári lejárta óta folyamatosan megújított ideiglenes, hatvannapos engedélyekkel. A hatóság a csatornát 2011 derekán pályáztatta meg, és decemberében hirdette ki nyertesként az Autórádiót, a Klubrádió azonban a döntést megtámadta, a bíróság pedig alaki okok miatt kizárta az Autórádiót a pályázatból.

Azóta több bírósági döntés is született az ügyben, amelyeket a hatóság ellentmondásosnak ítélt, és megállapította, hogy azok alapján nem tud jogszerű döntést hozni, ezért az ügyészséghez fordult. Az NMHH Szóvivői irodája 2012 decemberében azt közölte: a Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a médiatanácsnak lehetősége van a pályázatot lezáró döntésének visszavonására.

"Jogi tévedés"

Stock Richárd, a Klubrádió jogtanácsosa és vezérigazgató-helyettese a hétfői tárgyaláson azzal érvelt, hogy a bíróság hat végzésben mondta ki a Klubrádió pályázatának érvényességét, és a hatóság összes olyan határozatát érvénytelenítette, amely ennek ellenkezőjét tartalmazta. Szerinte a hatóság nem létező tényre hivatkozik akkor, amikor alakilag érvénytelennek tekinti a pályázatot, mert a bíróság nem mondta ki az adatokat nem tartalmazó hátoldalak cégszerű aláírásának követelményét.

A jogtanácsos véleménye szerint a médiatanács nem módosíthatta volna az eredeti, 2011-ben meghozott, a pályázatot lezáró határozatát, mivel egyszer már megtette ezt, a jogszabályok pedig ismételt változtatásra nem adnak lehetőséget. Kijelentette: a hatóság célja a rádió elhallgattatása. Arra is emlékeztetett, hogy a második legjobb eredménnyel a Klubrádió zárta a pályázatot, így az Autórádió kizárása után a rádióját kell nyertessé nyilvánítani.

Lapsánszky András, az NMHH jogi igazgatója tévedésnek nevezte, miszerint a hatóság nem vonhatja vissza saját határozatát, ha annak jogszerűtlenségét észleli.

A nem létező tényekre vonatkozó vádakkal kapcsolatban közölte: tavaly márciusig a hatóság is úgy vélte, hogy érvényes a Klubrádió pályázata, ám a bíróság akkori döntése a pályázat alaki érvénytelenségét bizonyította. Azóta a bíróság következetes álláspontja, hogy az üres pályázati oldalakat is alá kell írni – tette hozzá az NMHH jogi igazgatója.

Médiatanács: a bíróság döntése nem akadályozza a Klubrádió működését

Nem akadályozza a Klubrádió zavartalan működését az, hogy a bíróság elhalasztotta az ítélethirdetést a 95,3 MHz-es frekvencia pályázatát lezáró határozattal kapcsolatban - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Szóvivői irodája hétfőn.

A hatóság a közleményében felhívta a figyelmet arra: az új médiatörvény lehetővé teszi, hogy azok a rádiók, amelyeknek végleg lejárt a sugárzási joga, tovább működhessenek mindaddig, amíg az általuk használt frekvenciára kiírt pályázat jogállami keretek között le nem zárul. 

Ezt a lehetőséget alkalmazva a médiatanács már több mint egy tucat alkalommal hosszabbította meg a Klubrádió frekvenciaengedélyét - fogalmaz a közlemény, hozzáfűzve: a testület a hallgatók és a médiapiac érdekeinek figyelembe vételével továbbra is garantálja a frekvenciát használó rádió számára a műsorsugárzáshoz szükséges feltételeket. 

"A médiatanács - mint minden ügyben, a Budapest 95,3 MHz ügyében is - a mindenki számára egyértelmű helyzetet teremtő jogállami megoldásban érdekelt" - olvasható a közleményében. A tanács ennek során partnerként tekint minden jogállami szereplőre, köztük a Klubrádióra is.