szerző:
M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az egyetem által többször is elutasított és alkalmatlannak tartott személyt szeretne a debreceni intézmény élére állítani Balog Zoltán miniszter. Az oktatók háborognak, és az autonómia megsértéséről beszélnek, a minisztérium a 2011-ben kialakított új rendszer főpróbájának szánja a döntést: meg akarják törni az egyetemi lobbik háttéralkuit. A rektorjelölt felszámolná a párhuzamosságokat, ami illeszkedik a helyi politika és a szaktárca takarékossági terveibe.

„Az egyetem akkor tud jól működni, ha legitim, egyértelmű szavazataránnyal és egyértelmű többséggel támogatott vezetője van” – ezzel indokolta a a második szavazási kör előtt a versengéstől való visszalépést az intézményt vezető szenátus február 14-i ülésén Fábián István. A Debreceni Egyetem (DE) rektorának megbízatása nyáron jár le, de Fábián újrázni akart, ezért decemberben be is adta a pályázatát. Az említett szenátusi ülésen viszont meglepetésszerűen visszalépett, támogatóit pedig az egyik kihívója, Paragh György megválasztására szólította fel.

Fábián visszalépése után Paragh orvosprofesszor triumfált: a szenátus több mint kétharmada szavazott rá, a harmadik jelölt, Szilvássy Zoltán a voksok 33 százalékát kapta. Múlt hét pénteken viszont újabb meglepetés érte az egyetemet: Balog Zoltán felsőoktatásért felelős miniszter Szilvássy nevét terjesztette a rektorokat kinevező köztársasági elnök elé.

A miniszter jelölése nagy felzúdulást okozott az egyetemen, hiszen a szenátusi szavazást megelőzően a jelöltekről a három nagy oktatási centrum is véleményt mondott, és egyikük sem támogatta Szilvássyt. A minisztériumban viszont pont azt tartják Szilvássy előnyének, hogy egyik centrumtól sem függ, ugyanis azt várják tőle, az egyetemi lobbikat megtörve takarítson meg pénzt a fenntartónak. A hvg.hu információi szerint Szilvássy várható kinevezése a Fideszt, illetve a pártközelinek tartott értelmiséget is megosztja. Ez az első olyan miniszteri jelölés ugyanis, amely nem veszi figyelembe az egyetemi vezetők döntését: ezzel a felháborodott tanárok szerint Balog megsértette az egyetemi autonómiát.

Széllel szemben

Mindössze 14 szavazatot kapott a kollégáitól a 123-ból Szilvássy Zoltán február elején az Orvoscentrum szavazásán. A professzor a Gyógyszerészeti Intézetben dolgozik, amely része a régi orvostudományi egyetem alapjain létrejött centrumnak. Ezzel szemben az orvosprofesszor Paraghot 118-an támogatták, sőt, még a Tudományegyetemi Karokról (TEK) érkező vegyész, Fábián is 44 vokssal többet kapott az orvosok körében, mint a 92 ellenszavazatot és a 17 tartózkodást besöprő Szilvássy. A gyógyszerész-belgyógyász professzor a TEK szavazásán a harmadik, az Agárcentrum voksolásán a második helyen végzett – mindkét centrum Paraghot támogatta.

Pálinkás József, Kósa Lajos és Fábián István – eltérő álláspontok
©

A február 14-i szenátusi voksoláson nem is lett volna szükség Fábián visszalépésére, hiszen az első voksoláson Paragh – a jelenlegi rektort hat szavazattal megelőzve – az első helyen végzett. Egy, a február 14-i ülésen részt vevő, neve elhallgatását kérő forrás a hvg.hu-nak azt mondta, Fábián visszalépése tanácstalanságot okozott a szenátusban. Többen is úgy vélték, a második helyen végzett pályázó kiesésével Paragh győzött, őt kell felterjeszteni a miniszternek, hiszen Szilvássyt „alkalmatlannak” találták, mert kevesebb, mint 50 százalékot kapott. A levezető elnök, a korábbi rektor, Nagy János ekkor jogászokkal is egyeztetve arra jutott, mégiscsak újra kell szavazni. Ezen viszont Paragh megkapta a kétharmadot.

A hvg.hu-nak több – a köztársasági elnök döntése előtt a sajtóban üzengetni nem akaró, ezért név nélkül nyilatkozó – egyetemi vezető azt mondta, Szilvássyt a Fidesz, illetve a debreceni polgármester, Kósa Lajos támogatottjának tartják a DE-n (forrásaink szerint a rektorjelölt szűk körű beszélgetéseken el is ismerte, hogy jó kapcsolatot ápol a fideszes vezetőkkel). Több, különböző karokon oktató forrás is úgy vélte, a közeljövő legfontosabb kérdése az, hogyan folytatódik a debreceni egészségügy átszervezése, és ebben lehet szerepe Szilvássy kiválasztásának. A polgármester a város adósságának állami átvállalásakor márciusban azt nyilatkozta, „pazarló három járóbeteg-ellátó helyet fenntartani”, ezért a korábban holdingként működő Kenézy Kórház államosítását követően el kell gondolkodni a városi rendelőintézet és az egyetemi klinikák beolvasztásán is.

Az integráció évek óta napirenden van, a korábbi rektor, az orvosprofesszor Fésüs László is az egyesítést tervezte, de ő még a Kenézy beolvasztását szorgalmazta az egyetemi kórházba. Forrásaink szerint ez volt Fésüs egyik legfőbb programterve, de részben az egyetemi belső lobbik, részben a második Orbán-kormány kezdeményezte államosítás miatt nem járt sikerrel.

„Jelentős tartalékok vannak”

„Ez lehetett az egyik oka annak, hogy Szilvássyt nem támogatták az orvoskollégái” – mondta egy, az egyetem belső erőviszonyait jól ismerő professzor, miért ilyen nagy a miniszter jelöltjének elutasítottsága. Az egyetemi forrás szerint a kórházban dolgozó, egyben az egyetemen is oktató orvosok nem szeretnék, ha a klinikák leválasztása a különböző jogcímeket kapott juttatásaik csökkenéséhez vezetne.

A Debreceni Egyetem főépülete – főpróbát tartottak
©

Ám nem ez az egyetlen ok, miért sokan ellenzik Szilvássy kinevezését. A professzor decemberben benyújtott pályázatában – amely a „Helyi Együttműködési Rendszerre” alapozná az egyetem átalakítását – utalt rá, hogy meg kell szüntetni a párhuzamosságokat a DE-n. „Nagyon szépen hangzik, hogy az egyetemnek 15 kara van, de ha ebből kettő közel azonos, ráadásul egymással rivalizálnak egy olyan képzési területen, ahol egyébként országos szinten túlképzés mutatkozik, akkor szükségesnek látszik a nyilvánvaló párhuzamosság megszüntetése” – írta a pályázatában arra utalva, hogy az agráron és a TEK-en is van közgazdászképzés, ezeket össze kell vonni.

Szilvássy nem csak a gazdasági képzést alakítaná át, programjában úgy fogalmazott: „kezelni kell a társadalomtudomány, a bölcsészettudomány képzési területeken fennálló párhuzamosságokat is, mint ahogy a mérnökképzés szervezeti struktúrájának átalakításában is jelentős tartalékok vannak”. A minisztériumtól kapott válaszlevél arra utal, hogy az elmúlt években a felsőoktatásból jelentős összegeket kivonó fenntartót ezek a tartalékok érdeklik. „Ebben a helyzetben olyan rektorokra van szükség, akik nem csupán a saját szakterületük elismert kutatói-oktatói, hanem képesek az (…) évente közpénzek milliárdjait felhasználó hatalmas intézményt a jó gazda gondosságával vezetni, irányítani” – írta a miniszteri döntést indokló válaszában a hvg.hu-nak az Emmi.

A párhuzamosság megszüntetése a debreceni egyetemek összevonása óta téma, de megvalósítani eddig egyik rektornak sem sikerült az érintett karok ellenállása miatt. Az egyik egyetemi forrásunk szerint már az is furcsa, hogy az első Orbán-kormány idején elindított integráció ellenére a DE-n a centrumok révén lényegében újraalakultak a korábbi összevont egyetemek. Forrásunk szerint mindegyikük külön apparátussal, centrumvezetőséggel, egy-egy rektorhelyettessel működik.  

„Gazdálkodási autonómia nélkül nincs autonómia”

A DE-ről 2008 óta 9 milliárdot vontak ki a Magyar Rektori Konferencia (MRK) februári kimutatása szerint (a szervezet megállapította: 8 év alatt összesen 84 milliárdot vontak ki a felsőoktatásból). Fábián 2013 februárjában azt nyilatkozta, idén 3,9 milliárddal kevesebb támogatásban fog részesülni az intézmény, mint 2012-ben. „Jelenleg gondban vagyunk a költségvetés összeállításával, ugyanis nem látjuk egész évre előre, hogy mik a lehetőségeink” – nyilatkozta a rektor a Debreceni Televíziónak, hozzátéve: a korábbi években még ki tudták gazdálkodni a megszorításokat, ám idén ez várhatóan a párhuzamosságok megszüntetéséhez, leépítésekhez fog vezetni.

Paragh György – nem kérnek belőle
©

Fábián az MRK egyetemi tagozatának elnökeként visszafogottan, de többször bírálta a kormány reformjait, interjúiban többek között ellenezte a kabinet által a gazdálkodás ellenőrzésére felkért kancellárok kinevezését, mert mint a Népszabadságnak februárban fogalmazott, „gazdálkodási autonómia nélkül nincs autonómia”.

Éppen ezért a Debreceni Egyetemen a politika delegáltjának tartott Szilvássy kinevezését az autonómia megsértésének tartják, és attól tartanak, hogy az új rektor a kormány végrehajtója lesz. „A felsőoktatási intézmények szenátusaiban a rektorjelöltek rangsorolása nem egy esetben helyi alkuk, érdekek mentén alakult, és nem volt elsőrendű szempont a felsőoktatási törvény szerinti vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretek és gyakorlat megléte” – írta a hvg.hu-nak az Emmi. A minisztérium levele szerint a Debreceni Egyetem rektorválasztását kiemelt figyelemmel követték. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár eddig minden esetben személyesen találkozott a szenátusok jelöltjeivel, de a DE esetében a találkozón Balog Zoltán is részt vett.

A döntést ugyanakkor azért is furcsállják az egyetemen, mert Paragh mellett – lényegében Szilvássy ellen – lobbizott Pálinkás József is, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az első Orbán-kormány minisztere is. Úgy tudjuk, Pálinkás több, az autonómiát féltő egyetemi vezetővel is konzultált az ügyben (az atomfizikus Pálinkás a DE címzetes egyetemi tanára).

A hvg.hu által megkeresett oktatók elismerték, a 2011-es felsőoktatási törvény lehetővé teszi, hogy Balog olyasvalakit jelöljön, aki nem kapta meg a szenátus támogatását. Ugyanakkor hozzáteszik, korábban is volt ilyen mozgástere a tárcavezetőnek, a 2005-ös törvény is azt tartalmazta, hogy a szenátus nem rektort, hanem jelöltet választ, majd a köztársasági elnök nevezheti ki az egyetem vezetőjét – ám a szenátus jelöltjét eddig mindig automatikusan ki is nevezték. Az egyetemi vezetők azért is sérelmezik Balog döntését, mert a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával januárban kötött 8 pontos megállapodásban a miniszter elfogadta, hogy a rektorválasztás rendje nem változik. Körösparti Péter, a debreceni HÖK vezetője ugyanakkor elismerte, hiába a 8 pont, a törvényi rendelkezés lehetővé teszi Balognak, hogy így döntsön.

(Természetesen kíváncsiak voltunk arra, miként látja a kialakult helyzetet Szilvássy Zoltán, miért vállalja egyetemi támogatás nélkül a jelölést. Kérdéseinket írásban eljuttattuk a fellelhető e-mail címére, válaszát – ha megérkezik – közöljük.)

Korlátozott autonómia

A 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvény szerint a szenátus bírálta el a rektori pályázatokat, megválasztotta a rektorjelöltet, a döntésről pedig értesítette a fenntartót, azaz az illetékes minisztériumot. A tárca a jelölt nevét továbbította az államfőnek, aki élt a kinevezési jogával.

Az új felsőoktatási törvény szerint a szenátus véleményezi a pályázatokat, viszont a jelölt személyéről a fenntartó dönt – akár a szenátusi sorrend megváltoztatásával. Lényeges különbség továbbá, hogy 2012-ig a miniszter csak abban az esetben tagadhatta meg a szenátusi döntés továbbítását az államfőnek, ha időközben kiderült, hogy a jelölt nem felel meg az előírásoknak, esetleg jogszerűtlen döntést hozott az egyetem a kiválasztásakor.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Itthon

Debreceni rektorválasztás: Balog nem a szenátus sorrendje szerint döntött

Két jelölt közül végül Szilvássy Zoltánt javasolja a Debreceni Egyetem rektori posztjára Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere – írja a dehir.hu. A hírportál emlékeztet, hogy az egyetemi szenátus a pályázatok véleményezése után csak második helyen ajánlotta a tárcavezető figyelmébe Szilvássy Zoltánt a jelöltek közül.

Eladó Walter Röhrl ikonikus Martini festésű Lanciája

Eladó Walter Röhrl ikonikus Martini festésű Lanciája

Rózsaszín hölgy: az alma, amelynek az a lényege, hogy kevés van belőle

Rózsaszín hölgy: az alma, amelynek az a lényege, hogy kevés van belőle

Meghosszabbították a lassan már kínossá váló Brexit-folyamat jelenlegi tárgyalási fordulóját

Meghosszabbították a lassan már kínossá váló Brexit-folyamat jelenlegi tárgyalási fordulóját