Közleményükben kifejtették, hogy a jelenleg hatályos, polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény Magyarország legrégebbi kódexe, amely az államszervezeti és társadalmi változások miatt eddig tíz nagyobb és több mint száz kisebb módosításon esett át. Kiemelték: nemcsak azért van szükség egy új polgári perjogi törvénykönyvre, "hogy megfeleljen a kor kihívásainak, hanem azért is, mert a perrendtartásra hárul az anyagi jogi normák érvényesülésének biztosítása". 

A kormány célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő, az anyagi jogok hatékony érvényesítését biztosító polgári perjogi törvénykönyv megalkotása - hangsúlyozták.

Közleményük szerint a tudomány jeles képviselőiből, állami vezetőkből és a jogi hivatásrendek vezetőiből álló Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság 2014 második negyedévére dolgozza ki a törvény koncepcióját és téziseit. Ezt követően széles körű szakmai és társadalmi vitára kerül sor, a kész javaslatot a tervek szerint 2016 végén vitatja meg a kormány, és 2017-ben tárgyalja az Országgyűlés.

Mint írták, az új polgári perrendtartás előkészítése egy már korábban bevált, az új polgári törvénykönyv elfogadásának előkészítése során alkalmazott intézményi kereteket követi. A jogszabály előkészítését a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság, a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság és a munka- és témabizottságok végzik. A főbizottság a munka- és témabizottságok javaslatai és a szerkesztőbizottság előterjesztése alapján hoz döntést a koncepcionális súlyú kérdésekben. 

A főbizottság és a szerkesztőbizottság elnöki tisztségét Németh János professzor tölti be, aki "mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek számára elismert szaktekintély" - írta a KIM.