A régiós átlagnál kevesebb magyar tervez külföldi nyaralást, és kisebb a költségvetésünk is, Magyarországra azonban egyre többen látogatnak. Lassult a belföldi turizmus bővülése, de az MBH Bank szerint van még tartalék a szektorban. Az elmúlt hetek csalássorozata nem jelent pluszkockázatot nyaraláskor a bank szerint.
A magyarok több mint harmada, 36 százaléka készül külföldön nyaralni idén nyáron – erről Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője beszélt kedd délelőtt, az MBH Bankkal közös sajtótájékoztatón, ahol a cég éves kutatását mutatták be. Ez némi csökkenést jelent a tavalyi 43 százalékhoz képest, és a régiós átlagtól is elmarad, ami 40 százalék.
A legnépszerűbb célpont továbbra is Horvátország és Olaszország, a dobogó alsó fokára azonban idén már Ausztria helyett Spanyolország került a magyar utazóknál. A magyar turisták átlagosan 8 éjszakát terveznek külföldön tölteni, a legnépszerűbbek a vízparti úti célok, de a régiós átlagnál szívesebben tervezünk hétvégi városlátogatásokat is.
A magyarok nagy többsége, 70 százaléka önállóan tervezi meg az utazását, ez magasabb, mint a régió 60 százalékos átlaga. Még így is sokan szerveznek különböző platformokon keresztül, de sokan közvetlenül a szállásadóval veszik fel a kapcsolatot. Fizetni külföldön is ugyanúgy szeretünk, mint itthon, a nagy többség (83 százalék) bankkártyával vagy mobillal, ez a régióban az egyik legmagasabb arány.
A külföldre utazó magyarok néhány kategóriáját, perszónáját is azonosította a Visa a kutatás segítségével, 39 százalékot tesznek ki az „élménykeresők”, az ő számukra a kaland, az újdonság a fő motiváció. Az utazók nagyjából ötöde sorolható az „akcióvadászok” és a „tervezők” csoportjába is, előbbiek igyekeznek a lehető legolcsóbban megoldani az utazást, míg utóbbiak mindent maguknak szerveznek.
A magyar utazók a régiós átlagnál (340 ezer forint) valamivel kevesebbet, átlagosan 300 ezer forintot szánnak külföldi nyaralásukra fejenként, 57 százalékuk pedig előre megtervezi költéseit. A kiadásokat igyekeznek külföldön is nyomon követni: 23 százalék a mobilbankján, 18 százalék pedig értesítéseken keresztül. A bankok részéről azt várnák el, hogy a telefonos alkalmazásban több lehetőségük legyen költéseik kategorizálására és összehasonlítására, a valuták közötti olcsóbb és gyorsabb váltásra, valamint kibővített biztosítási csomagokra is lenne igény.
A külföldi utak során továbbra is az utazási zavarok, fennakadások számítanak a legfrusztrálóbbnak, a válaszadók 39 százaléka emelte ezt ki, de ugyanennyien aggodalmaskodtak a túlzsúfolt turistahelyek miatt is. A régió országai közül a magyarok és a szlovákok számára jelentik a legnagyobb gondot a nyelvi nehézségek.
A nyaralási költések jelentik az MBH ügyfeleinek 8. legfontosabb megtakarítási célját, összegtől függetlenül nagyjából 20-25 százalék tesz félre erre a célra – ezt Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezetője árulta el. Ahogy korábban, úgy tavaly is jóval többet költöttek azok, akik külföldre utaztak, összesen 111 milliárdot, míg a belföldi turisták 42 milliárd forintot.
A fő költséget továbbra is a szállodák és a légitársaságok jelentik, de egyre nagyobb összegeket hagyunk az utazási irodáknál is, igaz, az MBH adataiban idetartoznak a különböző portálok is. A nagy többség, 76 százalék megtakarításból fedezi utazásait.
A magyar háztartások átlagosan 530 ezer forintot költenek a nyaralásukra, a külföldre utazók átlagosan 760 ezret, míg azok körében, akik belföldön nyaralnak, 410 ezer forint az átlag. A legtöbben továbbra is igyekeznek hónapokkal előre lefoglalni a szállásukat, 37 százalék több mint 3 hónappal, további 35 pedig több mint 1 hónappal tervez előre. Az elsődleges szempontot továbbra is a költséghatékonyság jelenti a szállás választásakor. Nem meglepő módon továbbra is júliusban és augusztusban nyaralnak a legtöbben, a legnépszerűbb belföldi célpontot pedig változatlanul a Balaton jelenti.
A SZÉP-kártyával kapcsolatban Soós azt is elárulta, hogy jelenleg már 2,8 millió kártyabirtokos és 154 ezer elfogadóhely van, és hiába fordítható már otthonfelújításra és sportolásra is a kártyán található összeg, várhatóan az idei évben is szálláshelyekre és vendéglátásra költjük a legtöbbet.
Kérdésünkre Soós arról is beszélt, hogy az elmúlt hetekben az MHB ügyfeleit érintő csalássorozat nem jelent pluszkockázatot a külföldi utazásokkal kapcsolatban, de szerinte érdemes a nyaralás előtt arról tájékoztatni bankunkat, hogy nagyobb kiadásokra készülünk. Ettől függetlenül minden tranzakciót folyamatosan figyelnek – tette hozzá.
Az európai turizmus tavaly utolérte a Covid előtti, 2019-es csúcsévet, erről Horti Flóra, az MBH szenior ágazati elemzője beszélt. Az EU-s GDP több mint 10 százalékát adta 2024-ben a szektor, ez idén 10,5 százalékra nőhet. Itthon még nagyobb, 13 százalékos volt tavaly az arány, idén több mint 14 százalék lehet.
Az ágazatban itthon mintegy 400 ezer ember dolgozik, a hazai foglalkoztatottaknak ez 9-10 százaléka. Tavaly 44 millió vendégéjszakát töltöttek el itthon, 6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kormány deklarált célja, hogy 2030-ra a vendégéjszakák száma 50 millióra, a szektor GDP-hez való hozzájárulása pedig 16 százalékra nőjön, ehhez a külföldi és a belföldi turizmusban is van még tartalék – árulta el Horti. A belföldi vendégéjszakák növekedésének üteme ugyanakkor csökkent idén év elején, de a külföldieknek hála még így is jelentősen bővült a hazai turizmus.
Magyarországra a legtöbb turista Németországból, Ausztriából és Romániából érkezik, de egyre több az amerikai is. A külföldi utazók legnépszerűbb célpontja továbbra is Budapest, míg a magyarok legszívesebben a Balatonhoz utaznak.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
