Emlékezetes tüntetés volt Budapesten 2009. április 14-én, azon a napon, amikor a parlament miniszterelnökké választotta Bajnai Gordont. Az Országházzal szemközti Alkotmány utcában demonstráló több ezer ember közt megjelentek a Magyar Gárda tagjai is, akik egy teherautóval hatvan élő libát hoztak, és engedtek szabadon. Így történt, hogy miközben a rendőrök könnygázzal próbálták megfékezni a kordont rángató tüntetőket, a téren fehér libák sétálgattak.

A libákkal egyértelműen Bajnainak üzentek: sokan őt tették és teszik ma is felelőssé a Hajdú-Bét baromfifeldolgozó csődjéért. A Fidesz tavaly év végén ismét elővette a témát, legutóbb hétfőn a parlamentben ismét "Hajdú-Bét-eztek": a fideszes Zsigó Róbert napirend előtt azt mondta, Bajnai családokat tett földönfutóvá, egész életek munkája veszett oda, és akad olyan károsult, akinek a családtagja is a Hajdú-Bét összeomlásának áldozata lett.

Idén május elején Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára anyagi támogatást ígért a kilenc évvel ezelőtt felszámolás alá vont Hajdú-Bét Rt. és leányvállalata, a Novafarm Rt. károsultjainak. A tárca gyors és hatékony megoldást ígér, de kérdés, hogy egy évtized után ez mennyire sikerülhet. Már az sem biztos, hogy mindenki pontosan emlékszik arra: mi is volt a Hajdú-Bét? Mi történt a céggel?

A csúcsról a felszámolásig

„A Hajdú-Bét cégcsoport az ország egyik legnagyobb baromfi- és víziszárnyas-feldolgozója és -értékesítője volt. A társaság finanszírozási problémái 1998-ban kezdődtek, amikor az ázsiai, a brazil és az orosz válság miatt elveszítette külpiacainak egy részét, és ezzel egy időben a belföldi piacokon is csökkentek az árak. A társaság jelentősen eladósodott, mintegy 25 milliárd forint hitelt halmozott fel” – ez szerepelt abban az anyagban, amelyet a hitelezők számára készített el a Hunyadi Válságmenedzser és Felszámoló Rt. vezérigazgatója tájékoztatásként még 2004-ben, mint arról a Magyar Narancs ugyanannak az évnek a nyarán beszámolt.

A Hajdú-Bét-ügy lesz valószínűleg a Fidesz fő fegyvere a Bajnai Goron elleni kampányban

Fazekas István

Az 1998-ban veszteségessé vált cégnél egy évvel később tulajdonosváltás történt. Az új pénzügyi befektető, a Wallis Rt. nyolcmilliárd forinttal szállt be a társaságba. Ennek köszönhetően a Hajdú-Bét 2001-ben nullszaldóssá vált, azonban a hazai piacon az állami tulajdonú konkurenciával, a Bábolna Rt-vel a versenyt nem tudta felvenni. „2003-ban a víziszárnyas-piac összeomlása miatt további jelentős veszteségek érték” – állapította meg a felszámoló. Bajnai Gordon nyilatkozataiban ezzel kapcsolatban még két tényezőt szokott megemlíteni: egyrészt a minimálbér 100 százalékos emelését a megelőző időszakban, ami jelentősen megemelte a termelési költségeket, másrészt azt, hogy az állam 35 milliárd forinttal támogatta a Bábolna Rt-t, amely így olyan árakkal jelenhetett meg a piacon, amivel a Hajdú-Bét nem tudott konkurálni.

Ekkor több beszállító felszámolási eljárást kezdeményezett a céggel szemben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon, majd 2004. január elejére a bankok felmondták a hitelszerződéseket. A legnagyobb hitelező pénzintézet, a Raiffeisen Bank bejelentette vételi jogát a Hajdú-Bét Rt. nagy értékű ingatlanjaira, és kivonta a társaság vagyonából a debreceni, a kisvárdai és a zagyvarékasi gyár-ingatlant, valamint több csirke- és víziszárnyas-telepet.
 
Ezt követően az adóhivatal sem várt tovább, és inkasszót nyújtott be a cég bankszámlái ellen, ami miatt a Hajdú-Bét Rt. már a bankszámlára érkező bevétellel sem rendelkezhetett. Mivel a bankszámlák zárolása csak a felszámolás jogerős megindulásával oldható fel, ezért a 2004. január 22-én megtartott közgyűlésen döntöttek arról, hogy a társaság bejelenti fizetésképtelenségét, és azonnali felszámolást kér önmaga ellen.

Így maradtak hoppon a hitelezők

A vállalkozás záró mérleg szerinti vagyona 10,5 milliárd, míg a vele szemben megfogalmazott követelés értéke 14,6 milliárd forint volt. Ebből ötmilliárd forintot tett ki a termelői követelés. A Hajdú-Bét beszállítói közül a kis- és közepes vállalkozások kára mintegy 1,3 milliárd forintot tett ki, a kistermelők kára pedig mintegy 200 millió forintra rúgott. A Hajdú-Bét felszámolása mintegy ötszáz családot érintett, közülük száz állt közvetlenül kapcsolatban a céggel.

Akik biztosan nem tehetnek semmiről a történetben

Fazekas István

A felszámolás alatt álló cég vagyontárgyainak értékesítését adott esetben ellenőrizni képes hitelezői választmányt 2004-ben a hitelezők nem tudták megalakítani, mivel létrehozására a jogszabályok által előírt feltételek nem voltak meg az erre a célra összehívott kecskeméti ülésen (a választmány megalakításához a hitelezők egyharmadának kellett volna jelen lennie a hiteligények egyharmadának birtokában). A Hajdú-Bét 409 regisztrált hitelezőjéből minimum 137-nek kellett volna megjelennie úgy, hogy legalább 6,2 milliárd forint követeléssel rendelkezzenek a 19 milliárdból. (Négymilliárd forint a felszámoló szerint kétes követelés volt, ezért tér el az összeg a záráskor rögzített 14,6 milliárdtól). Az ülésen azonban csak 122-en vettek részt, az ő összes követelésük pedig 300 millió forinttal elmarad a 6,2 milliárdtól.

A nagy hitelezők, a bankok – az OTP, a Postabank, az Eximbank és a Raiffeisen – nem mentek el Kecskemétre, nekik ugyanis nem állt érdekükben a választmány megalakítása, mert számukra előnyösebb, ha enélkül nélkül folyik a felszámolás. A termelők - a Magyar Narancs korabeli, már idézett cikke szerint - a bankok eljárásából arra következtettek: a pénzintézetek nem partnerek abban, hogy a Hajdú-Bét vagyontárgyainak értékesítése a hitelezői választmány ellenőrzése mellett  történjen.

Az évek óta vissza-visszatérő fideszes vádak szerint a károsultak ki nem fizetéséért, 6 milliárd forint offshore cégeken történő kimenekítéséért a felelősség Bajnai Gordont, a Wallis Zrt. egykori vezetőjét, az Együtt-PM pártszövetség potenciális miniszterelnök-jelöltjét terheli. Az Együtt-PM részéről viszont azt hangsúlyozták, hogy Bajnai Gordon másfél évvel azt követően került a Wallis Zrt.-hez, Magyarország egyik vezető magánvállalkozásához, hogy a cégcsoport beruházott a Hajdú-Bétbe. Bajnai a Wallis vezetőjeként közvetlenül nem vett részt a Hajdú-Bét irányításában, ezért jogilag nem tehető felelőssé sem a cég csődjéért, sem a termelők tönkremeneteléért – ezt több helyreigazítási és rágalmazási perben hozott ítélet is kimondta. Más kérdés, hogy erkölcsi és politikai értelemben Bajnai szabadulhat-e a bizonyos értelemben jóvátehetetlen tragédiát okozó összeomlás következményeitől.

Voltak-e halálos áldozatai a Hajdú-Bét csődjének?

Az elmúlt közel tíz évben számtalan adat keringett a nyilvánosságban arról, hogy a Hajdú-Bét egykori, a társaság összeomlása nyomán tönkrement beszállítói közül hányan lettek öngyilkosok. Az általunk fellelt első erre vonatkozó adat - első pillantásra meglepő módon - nem  fideszes nyilatkozatokban, de nem is a jobboldali sajtóban, hanem a Népszabadság 2004. augusztusi írásában található. Eszerint "a cég fizetésképtelenné válása több száz szerződéses termelőt és beszállítót érintett, Hajdú-Bihar megyében tavaly ősz (tehát 2003 ősze - a szerk.) óta már számos esetben demonstráltak emiatt a kistermelők. Az ügy tragédiához is vezetett: egy hajdúnánási libatenyésztő asszony a pénzügyi veszteségei miatt öngyilkos lett".

Kósa Lajos őügyet tanulmányoz: morbid licitbe kezdett a Fidesz az öngyilkosok lehetséges számáról

Túry Gergely

2006 nyarán, miután Bajnai Gordon kormánybiztosként bekapcsolódott a második Gyurcsány-kormány munkájába, Karsai József akkori szocialista országgyűlési képviselő immár kilenc tenyésztő öngyilkosságát kérte számon rajta az MSZP-frakció előtt; ám nézeteltéréseiket később "tisztázták". A Hajdú-Bét ügy idei felmelegítésekor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter már tizenkét ember öngyilkosságáról beszélt, Kósa Lajos debreceni polgármester pedig meg sem állt a több tucatnyi halálos áldozat emlegetéséig.  

Bár a jelenlegi kormánypártok politikusainak morbid licitje látszólag alkalmas lehet a Hajdú-Bét csődje nyomán bekövetkezett tragédiák elbagatellizálására, a Népszabadság korabeli cikke, valamint a tendenciózus, de készítők prekoncepciója mellett a valódi áldozatok valódi problémáival is foglalkozó Tolvajok ideje című filmben megszólalók beszámolója alapján annyi túlzás nélkül kijelenthető: voltak libatenyésztők, akiknek élete közvetlenül vagy közvetve a Hajdú-Bét csődje következtében siklott ki és emiatt öngyilkosságba menekültek.

Eredménytelen vizsgálódások

A felelősség megállapítására a Hajdú-Bét felszámolásával kapcsolatban több nyomozás is folyt, de azokat megszüntették. Így a 2005-ben a rendőrség és a 2009/2010-ben az APEH, illetve a NAV által hűtlen kezelés, csődbűntett és hivatali visszaélés gyanújával ismeretlen tettes ellen folyatott eljárást is. A baromfi-feldolgozó társaság felszámolásával kapcsolatban a cégek megszüntetésének visszásságaival foglalkozó, a Hajdú-Béttel szemben követelések megvásárlásával hitelezővé vált extravagáns Tempo Párt több kifogást is emelt. A szervezet azért tett feljelentést, mert szerinte a felszámolást elrendelő kecskeméti bíró törvénysértően járt el.

A Hajdú-Bét felszámolásában ugyanis az a kecskeméti bíró járt el, akivel szemben vesztegetés gyanúja miatt folytattak büntetőeljárást, mivel felszámolókkal együttműködve irányítottan végeztek több cég megszüntetésével kapcsolatos, általa levezényelt eljárást. A lehallgatások anyaga alapján a bíró hivatali hatalmát felhasználta fel, hogy ilyen-olyan juttatásokért a jól jövedelmező vagy más szempontból fontos felszámolásokat a vele bizalmi viszonyban állókra szignálta. A bírót, aki egyébként a vele szembeni büntetőeljárás megindulása ellenére továbbra is intézhette a Hajdú-Bét ügyeit, 2005-ben végül saját kérésére mentette fel az államfő a bírói tisztség alól.

Aránytalan előny az ingatlanok értékesítésében

Az avantgárd politikai szervezet azt is kifogásolta, hogy bár a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság már nem járhatott el a Hajdú-Bét ügyében, 2004 januárjában és februárjában mégis végrehajtott olyan vagyonzárlati rendelkezéseket, amelyek a kishitelezőket milliárdokkal károsították meg. Az viszont már nem csupán az ő állításuk, hogy a hitelezői vagyont szabálytalanul értékesítették - ezt a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete is kimondta 2009-ben.

A bíróság szerint a Hajdú-Bét esetében megsértették a törvényt, mivel a Raiffeisen Bank (amelynek élén az adott időszakban Felcsuti Péter állt, aki 2012 őszén a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Egyesület alapítói közé tartozott), illetve az általa vevőként kijelölt Békésfact Kft. aránytalan előnyt kötött ki a maga számára a 21 ingatlan megvételekor. Nem a forgalmi értéket vették ugyanis alapul, hanem annak csupán 50 százalékát, azt állítva, hogy ez volt a hitelfedezeti érték. Az ítélet indoklása rögzítette: a vételi jog gyakorlásakor is ingatlanok adásvétele történik. Mivel az ingatlanok értéke és a vételár között feltűnően nagy volt az értékkülönbség, az adásvétel érvénytelen. A különbözetet, amelyet a bizonyítékok alapján a szegedi táblabíróság 600 millió forintban határozta meg, a banknak vissza kellett juttatnia a felszámolási vagyonba.