szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az MSZP, az LMP és a Párbeszéd Magyarországért (PM) is megtiltaná, hogy a kormány hirdetéseket tegyen közzé a választási kampányban. Az LMP és a PM kampányszámla bevezetését javasolja, a Jobbik pedig szigorítaná a kampányköltségek elszámolását. A parlament előtt fekvő új kampányfinanszírozási törvényjavaslathoz szerda délutánig nyújthattak be módosító javaslatokat a pártok.

A Fidesz-KDNP előterjesztése szerint a választás évében a pártok működésre nem kapnának állami forrást. Támogatná viszont a költségvetés az egyéni képviselőjelölteket és a listát állító pártokat: előbbieket egymillió forinttal, a pártokat pedig ezen felül maximum 600 millió forinttal. A jelölteknek az államkincstár egy kártyát biztosítana, amelyről készpénzt nem vehetnének fel, csak számlaadás fejében juthatnánk hozzá a pénzhez.

Az MSZP megtartaná a pártok költségvetési támogatását a választás évében is. Indoklásuk szerint az állam hagyományosan azért nem várja el a pártoktól, hogy önfenntartók legyenek, nehogy átláthatatlan támogatási rendszer alakuljon ki.

Karácsony Gergely, a PM független képviselője módosító indítványában a korrupcióellenes civil szervezetek által régóta szorgalmazott kampányszámla bevezetését javasolja. A pártok és a jelöltek hirdetéseik, szórólapjaik és választási gyűléseik költségét csak erről fedezhetnék. A bank a választási kampány alatt hetente kivonatot küldene a számlatulajdonosnak és az Állami Számvevőszéknek, amely a számlakivonat másolatát honlapján tenné közzé. Az LMP színeiben politizáló Schiffer András is azt javasolja, hogy a pártok és a jelöltek csak nyilvános kampányszámláról költhessenek. 

Karácsony Gergely emellett kikötné, hogy az állam, állami és költségvetési szerv, helyi önkormányzat, illetve a befolyásuk alatt álló szervezetek a választási kampányban tevékenységüket ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést nem tehetnek közzé. Hasonlóképpen az MSZP is előírná, hogy a kormány nem "folytathat burkolt pártpropagandát" a kampány alatt. A szocialisták ezzel a nemzeti konzultációkat és a kormányzati hirdetések közlését tiltanák kampányidőszakban.

Az LMP szintén korlátozná a költségvetési szervek, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek reklámtevékenységét az országgyűlési kampányidőszakban. Schiffer András emellett a támogatások elfogadásának szabályozásán is változtatna. Szerinte "a strómanok országában" semmilyen érdemi eredményt nem hozna, ha csak magyar állampolgárok adományozhatnának a pártoknak. Javaslata alapján magyar állampolgárok is csak akkor adhatnának a pártoknak vagyoni támogatást, ha az saját adózott jövedelmükből származik.

Megtiltaná azt is, hogy olyanok támogassanak pártokat, akik állami beszerzéseken megbízást nyertek, illetve offshore hátterű cégük van vagy volt az adományozás előtti öt évben. Az LMP azt is rögzítené, hogy jogi személyek vagyoni hozzájárulással közvetve sem segíthetik pártok kampányát, vagyis nem adhatnak nekik a valós forgalmi értéknél alacsonyabb ellenszolgáltatás fejében szolgáltatást, nem folytathatnak a párttal összehangolt politikai kampánytevékenységet.

A jobbikos Szabó Gábor és Schön Péter nemcsak az egyéni jelöltekre, hanem a jelölőszervezetekre is alkalmazná azt a szabályt, hogy ha nem kapnak bizonyos számú szavazatot, akkor kamatostul vissza kell fizetniük a költségvetési támogatást.

A Jobbik szigorúbban büntetné azokat a jelölteket, akik nem számolnak el időben a költségvetési támogatással. Javaslatuk szerint nekik nem a támogatás kétszeresét, hanem a tízszeresét kellene visszafizetniük az államkincstárnak. Indoklásuk szerint arról a jelöltről, aki egyáltalán nem teljesíti elszámolási kötelezettségét, feltételezhető, hogy visszaélést követett el.

A Jobbik lehetőséget teremtene arra, hogy a jelöltek a csak készpénzben teljesíthető költségeiket saját forrásból teljesítsék, majd ezt a fennmaradó költségvetési támogatás terhére utólag elszámolhassák. A jobbikosok megengednék, hogy a pártok - mivel a választás évében működésre nem kapnak állami támogatást - a kieső forrást a kampánytámogatás legfeljebb negyedéből kompenzálhassák.

A kormánypártok javaslata szerint annak a jelöltnek, aki nem kapta meg a szavazatok legalább két százalékát, kamatostul kell visszafizetnie az állami támogatást. A parlament alkotmányügyi bizottsága szerint azonban a kamatkikötés nem indokolt. A Fidesz és a KDNP nem nyújtott be módosító javaslatot. A módosító indítványokról jövő héten, a kampányfinanszírozási törvény elfogadásáról egy héttel később határozhat a parlament.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!