A közlemény szerint a 2011 szeptemberében indított projekt keretében 3,5 millió euró áll a Baranyai Megyei Rendőr-főkapitányság, illetve horvát oldalon a horvát aknamentesítő központ rendelkezésére. 

A kilencvenes évek szerb-horvát háborúi óta a határ mindkét oldalán találtak robbanószerkezeteket, de forrás hiányában eddig nem történt meg a határszakasz egészének részletes átvizsgálása és mentesítése. Most a magyar oldalon Baranya megyében, a Dráva és a Duna folyó közti mintegy 80 kilométeres határszakasz mentén vizsgálják át és teszik biztonságossá az aknagyanús területeket - írta a tárca. A munka várhatóan 40 napig tart majd, így a közbeszerzési pályázaton kiválasztott cég a vállalt határidőre, szeptemberig végez.

A Külügyminisztérium hozzátette: az aknamentesítési projekt a Magyarország és Horvátország határ menti térségeinek komplex együttműködését segítő, összesen 35,6 millió eurós uniós forrással támogatott átfogó program része. A program célja, hogy elősegítse a határ két oldalán egy fenntartható és biztonságos környezetben együttműködő régió létrehozását a közös kulturális és természeti örökség megőrzésével, a gazdasági lehetőségek kihasználásával, közös oktatási, kutatási tevékenységek erősítésével - áll a közleményben.

Bózsing György, a megyei rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálatának vezetője korábban elmondta: az érintett határszakaszon a föld mintegy 100, a délszláv háború idején telepített aknát rejthet.

A horvát-magyar határszakasz érintett területeinek mielőbbi aknamentesítését korábban köztársasági elnökként Sólyom László és Schmitt Pál, továbbá Hargitai János, a Baranya megyei közgyűlés volt KDNP-s elnöke, valamint mások mellett Dakos József, Baranya rendőrfőkapitánya is sürgette.

Szakemberek szerint az aknamentesítés az emberek életének, testi épségének védelme mellett Horvátország európai uniós csatlakozása okán is fontos feladat, hiszen meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a határszakasz bárhol átléphető legyen.