Brüsszeli sajtótájékoztatóján a szóvivő ígéretet tett arra, hogy az elemzést rövid időn belül végleges formába öntik, és döntenek a hogyan továbbról. 

Martonyi János pénteki bejelentése értelmében kikerül az alaptörvényből az passzus, amely szerint az állam - ha váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt -, adót vethet ki ennek finanszírozására, valamint törlik a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségét is. Nem veszik ki ellenben a politikai hirdetéseket érintő korlátozások alól az európai parlamenti (EP-)választási kampányokat.

Pia Ahrenkilde Hansen emlékeztetett arra: a negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban a bizottság - az uniós szerződések tiszteletben tartásának őre - május másodikán három, úgynevezett adminisztratív levelet intézett a magyar kormányhoz. Ezekre május 24-én megérkezett a válasz Brüsszelbe. Az uniós intézmény Martonyi János külügyminiszter legutóbbi bejelentésének tartalmával is tisztában van, és érti, miként kíván eljárni a magyar kormány - tette hozzá. Mint közölte, az Európai Bizottság a legutóbbi üzenetváltások tartalmát is figyelembe véve fogja megítélni, kielégítőnek tartja-e a magyar válaszokat.

Martonyi János pénteki sajtótájékoztatóján kifejtette: a brüsszeli bizottság kifogásolta, hogy a váratlan fizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alaptörvényben külön hivatkoznak az európai és más nemzetközi bíróságokra, ezért törlik az erre vonatkozó részt. Ehelyett a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe iktatnak be egy rendelkezést, amelynek értelmében ha váratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amelyre a költségvetés nem nyújt fedezetet, hozzájárulást szab ki.

A külügyminiszter beszélt arról is, hogy kikerül az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége, és más megoldást kell találni a bíróságok aránytalan terhelésének kezelésére. Martonyi ugyanakkor leszögezte: nem veszik ki a korlátozások alól az európai parlamenti (EP-)választási kampányokat, a politikai kampányok szabályozása hasonló marad a magyar parlamenti választásokéhoz. 

Nevének mellőzését kérő uniós tisztségviselő az MTI kérdésére elmondta: tudomása szerint a múlt pénteki Martonyi-bejelentés a brüsszeli adminisztratív levelekre korábban adott magyar válaszok megerősítéseként értékelhető. Azt azonban egyelőre nem lehet megmondani, hogy e miniszteri bejelentés elegendő-e a brüsszeli aggályok eloszlatásához - tette hozzá.