A kapukat kísérleti, átmeneti jelleggel szerelik fel tapasztalatszerzés céljából – közölte korábban a BKK. A tesztidőszak várhatóan három hónapig tart, s azt újabb három hónappal meghosszabbíthatják.

Négy olyan gyártó termékét helyezik el a metróállomáson, amely a BKK honlapján a közelmúltban közzétett felhívásra jelentkezett. Ilyen kapuk végzik a beléptetést például Párizs, Lyon, Stockholm, Barcelona és Brüsszel állomásain. Az új kapuk legalább 180 centiméter magasak lesznek, ezzel is meggátolják, hogy átugorják őket, s így blicceljen valaki a rendszer kiépülte után.

MTI - Máthé Zoltán

A próbák során a berendezések áteresztő képességét, megbízhatóságát, utasvédelmi tulajdonságait, tartósságait tesztelik, de azt is áttekintik, hogy az állomásokon hova érdemes a kapukat telepíteni. A tapasztalatokat felhasználják a beengedőkapuk beszerzésének pályázati kiírásánál is.

A tesztidőszak alatt az utasok a mostani, papíralapú jeggyel vagy bérlettel utazhatnak, és a mozgólépcsőknél ellenőrök is lesznek, akik segíteni fognak a kapuk használatában. Az utasok az ellenőrzés után a beléptetőkapukon keresztül haladnak.

MTI - Máthé Zoltán

Ezek mindkét végén egy nyomógomb van, amely most az elektronikus jegyek ellenőrzését helyettesíti. Az utasoknak ezt kell megnyomniuk ahhoz, hogy az ajtó kinyíljon. A tesztben részt venni nem kívánó utasok a kapukat ki is kerülhetik.

A BKK azért a Corvin-negyed megállót választotta, mert ott a kapuk felszerelése után is biztosítható a torlódásmentes utasforgalom, és a használók száma is megfelelő lehet. A kapuk használatát az ellenőrök mellett hangos utastájékoztatás és piktogramok is segítik.

MTI - Máthé Zoltán

A beléptetőkapukat a BKK az elektronikus jegyrendszer bevezetésével együtt építené ki a metró- és több kiemelt HÉV-megállóban. A rendszert 2014 és 2016 között először a metró- és HÉV-hálózaton, azt követően a felszíni tömegközlekedési járműveken vezetik be.