A kormány fordult az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleménye nyomán a bírósági törvények egyes rendelkezései miatt az Ab-hoz, mely keddi döntésével megsemmisítette a bírósági törvények azon rendelkezéseit, melyek az alaptörvény felhatalmazásán túlterjeszkedve sarkalatossá minősítettek a bírósági szervezet átalakításával kapcsolatos átmeneti kérdéseket, illetve az uniós jognak való megfelelést rendező szabályokat. A megsemmisítés következtében az érintett szabályok tartalmilag a törvények részei maradnak, mindössze sarkalatos jellegük szűnik meg.

Az Ab-döntésről az OBH azt emelte ki: az Ab megállapította, hogy összhangban vannak az alaptörvénnyel a jogegységi eljárásra, az OBH elnökének helyettesítésére, az Országos Bírói Tanács összetételére és vezetésére, a bírói álláspályázatokkal kapcsolatos jogorvoslatokra, a bírák kirendelésére és a bírák fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes törvényi rendelkezések.

A vizsgált törvények átmeneti jellegű, illetve már teljesedésbe ment rendelkezéseinek sarkalatossá nyilvánítását megsemmisítő alkotmánybírósági rendelkezésekkel kapcsolatban az OBH azt hangsúlyozta, hogy e szabályok változatlan tartalommal maradnak hatályban, csupán sarkaltos mivoltuk szűnik meg.

Az Ab kimondta azt is, hogy az OBH elnöke azon személyzeti jellegű határozatait köteles okszerűen megindokolni, amelyek ellen jogorvoslattal lehet élni. Ezzel kapcsolatban az OBH arra mutatott rá, hogy a hivatal elnöke eddig is ennek megfelelően járt el, ezért ez a személyzeti határozatok terén változást nem jelent.

Az Ab szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a bírák jogállásáról szóló törvényben nem szabályozta kellő részletességgel: az OBH, illetve a Kúria elnöke mely esetekben nyilváníthat eredménytelennek egyes bírói pályázati eljárásokat, és így azok nem feleltek meg a jogbiztonság követelményének. Az Ab e körben jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára. Ezzel kapcsolatban az OBH azt közölte: a jogszabályok által biztosított felhatalmazással élve közre fog működni a jogalkotási eljárásban, így segítve elő, hogy a vizsgált szabályok az Ab által meghatározott követelményeknek megfelelően módosulhassanak.