A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett tájékoztató szerint mindenekelőtt célszerű meggyőződni arról, hogy a károsult rendelkezik-e élő lakásbiztosítással az érintett ingatlanra, illetve, annak fedezete kiterjed-e az árvízi károkra, és a fedezet pontosan mire vonatkozik – érvényes-e például a melléképületekre, a tárolt terményekre.

Bár a lakásbiztosítások túlnyomó többségénél az alapkockázatok közé tartoznak az elemi károk – árvíz, vihar, földrengés, tűzkár –, előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a biztosító nem, vagy csak részben fizet kártérítést az árvízkárokra.

Lényeges, hogy a lakásbiztosítás a szerződési feltételekben foglaltak szerint az ártérben épült és elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkra jellemzően nem nyújt fedezetet. Figyelni kell arra is, hogy az árvíz nem egyenlő a belvízzel, fontos tisztázni, hogy erre is kiterjed-e a biztosítás. Belvízkárok megtérítésére a jelenleg hatályos lakásbiztosítási szerződések döntő többsége esetében nincs mód.

Ellenőrizni kell azt is, hogy a biztosítási díjakat rendben befizette-e a biztosított. Csak akkor lehet kártérítést igényelni, ha az esedékes biztosítási díjat időben megfizették, ellenkező esetben a biztosító megtagadhatja a kárfizetést - olvasható a tájékoztatóban.

A teljes kárösszeg kifizetésének feltétele, hogy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége körében minden tőle elvárható óvintézkedést megtegyen, például a vízre érzékeny berendezéseket, ingóságokat a veszélyeztetett területekről az áradással várhatóan nem érintett, magasabb helyre kell telepíteni vagy elszállítani és szükség esetén gondoskodni kell az áramtalanításról.

Ha a káreseményt nem lehet elkerülni, a károsodott eszközt, berendezést a kárszemle időpontjáig meg kell őrizni, ezzel is megkönnyítve a kárfelmérést. A káresemény észlelését követően elsőként arról kell meggyőződni, hogy van-e közvetlen életveszélyt jelentő károsodás az épületen - tanácsolja a PSZÁF -, s ha szükséges, mielőbb értesíteni kell a katasztrófavédelmet vagy a tűzoltóságot.

A kárbejelentést ne halogassuk! Ne várjuk meg, míg teljesen levonul az árvíz, hanem a lehető leghamarabb tegyünk bejelentést! - ajánlja a felügyelet.

A gördülékeny ügyintézés érdekében a legtöbb biztosító lehetőséget nyújt a kár telefonos ügyfélszolgálaton vagy interneten keresztüli bejelentésére. A biztosítók a kötvényszám, szerződésszám hiányában is azonosítani tudják az ügyfelet, de a gyorsabb ügyintézés érdekében érdemes azokat előkészíteni.

Fontos a károsult pontos telefonos elérhetőségének megadása, hogy a biztosító kárszakértője a kárbejelentést követően mihamarabb felvehesse vele a kapcsolatot.

A biztosító szükség esetén előleget folyósíthat, a kárelhárítási munkálatok mielőbbi megkezdése érdekében, az erre vonatkozó igényt feltétlenül jelezni kell

Tájékozódni célszerű arról is, hogy a szerződés alapján van-e lehetőség arra, hogy a biztosító ideiglenesen fedezze a lakásbérlet költségeit abban az esetben, ha az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánította az áradással érintett ingatlant.

A biztosítások jelentős része tartalmazza, hogy a biztosító fizeti a takarítás, fertőtlenítés költségeit is, de szerződésenként eltérő mértékű lehet a térítés összege.

Ha a kárszakértő az árvíz levonulása után tudja a károkat felmérni, célszerű a hatékony kárrendezés érdekében összeírni a károsodott vagyontárgyak listáját. Nagyobb értékű ingóságok (például elektronikai cikkek) esetében a biztosító kérheti, hogy az ügyfél a vásárlási számlával igazolja azok korábbi meglétét.

Célszerű fotót vagy videofelvételt készíteni a helyszínről, hogy rendelkezésre álljanak a káreseményt követő állapotot rögzítő bizonyítékok. Fontos továbbá, hogy a károsult minden, a helyreállítással kapcsolatos számlát őrizzen meg, hogy szükség esetén bemutathassa a biztosítónak.

Egyes biztosítók kényelmi szolgáltatásként ajánlhatnak szakembereket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a helyreállítási munkálatokat. Az ajánlott szakemberek igénybevétele nem kötelező, de előnyös abból a szempontból, hogy a biztosító közvetlenül a szerződött szolgáltató partnerével számol el, így a biztosítottat megkímélik attól, hogy a szakemberrel előre rendezze az anyagiakat.

Ha gépjárműben keletkezett kár, meg kell érdeklődni, hogy a casco biztosítás nyújt-e fedezetet az árvíz okozta "elemi" károkra is - tanácsolja a PSZÁF, hozzátéve, hogy a biztosító a szerződésben szereplő fedezeti összegig téríti meg az így keletkezett károkat.