„A magyar demokrácia fontos nekünk, az európai demokrácia szempontjából is” – mondta szerdán a nevét viselő, a magyar kormányt elmarasztaló jelentés elfogadása után Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti képviselő. Tavares szerint az Európai Parlament állásfoglalása – Orbán Viktor miniszterelnök szavaival szemben – nem helyezi gyámság alá Magyarországot, hanem ajánlásokat fogalmaz meg, hogyan lehetne jobbá tenni a magyar és az európai demokráciát.

Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban szerdán kora délután 370 igen szavazattal, 249 ellenében, 82 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést, amely egyebek mellett felszólítja a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy „maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított”.

Tavares szerint a 2010 óta Magyarországon zajló alkotmányos átalakítások módszerei és tempója, illetve az ellenzék teljes kizárása rendszerszintű probléma, amit a jelenlegi keretek közt nem lehet kezelni. „Arra kérjük a Bizottságot, hogy a nagy képre koncentráljon, ne csak az egyes elemekre, hiszen a jogállamiság bonyolult kérdés” – fogalmazta meg ajánlásainak lényegét a portugál képviselő, aki hangsúlyozta, hogy ezt már az Európai Tanácsban is felvetette négy ország külügyminisztere, ott pedig a magyarok sem tiltakoztak az ötlet ellen.

MTI/Európai Parlament/Benoit Bourgeois

A jelentés alapján az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy hozzon létre egy „korai riasztórendszert”, ami segít észlelni, ha egy tagállamban veszélybe kerülnek az EU-szerződés 2. cikkében megfogalmazott alapvető értékek (emberi jogok, demokrácia és jogállam). Emellett Tavares „trialógust”, vagyis háromoldalú egyeztetéseket szeretne, amelyben az egyik oldalon ő, illetve az EP más frakcióinak úgynevezett árnyék-jelentéstevői, a másik két oldalon pedig a Tanács és a Bizottság képviselői ülnének.

Az ajánlások harmadik eleme az úgynevezett koppenhágai bizottság lenne, ami Tavares elképzelései szerint nem politikai testületként értékelné a tagállamokban az alapvető értékek érvényesülését. A portugál képviselő szavaiból az derült ki, ezt a testületet a Velencei Bizottság uniós megfelelőjeként képzeli, amelyben alkotmánybíróságok és legfelsőbb bíróságok tagjai kapnának helyet, és egyfajta ellenpárja lenne a szükségszerűen politikai testületként működő EP-nek.

„Nem akarunk új bíróságot, és mi magunk sem akarunk bírósággá válni” – mondta az EP-re utalva Tavares. Szerinte a lisszaboni szerződés végre kézzelfoghatóan megfogalmazta, mik az EU alapértékei (erről néhány éve Gál Kinga fideszes EP-képviselő írt jelentést, amire a portugál saját állítása szerint támaszkodott is), de még nincs jogi eszköz ezek érvényesítésére. Tavares szerint azért kellenek új intézmények, mert az alapvető értékek ügyében nem lehet a napi rutin szerint eljárni, úgy, mint például egy élelmiszer-biztonsági jogszabály ügyében.

„Alapjaiban rázhatja meg az EU pilléreit, ha az alapjogok kerülnek veszélybe” – mondta Tavares, de hangsúlyozta, hogy tiszteletben kívánja tartani Magyarország szuverenitását. „Magyarország ma ugyanolyan tagállam, mint tegnap volt” – mondta a képviselő, aki szerint nem az első, politikai jellegű reakciók alapján kell megítélni, hogy a magyar kormány együttműködik-e az általa elképzelt trojkával. Tavares hangsúlyozta, hogy eddig jó tapasztalatai voltak Magyarországon, ahol mindenki együttműködő volt, még Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is fogadta.