„Lázár János még az év elején jelezte, hogy a folyamatban lévő ügyeket zárjuk le, de nagy átalakításokba már ne vágjunk bele” – mondta a hvg.hu-nak a kormány egyik neve elhallgatását kérő államtitkára, mire figyelmeztette hónapokkal ezelőtt a kabinetet a Miniszterelnökség vezetője. Több kormányzati forrás is ezt állította az egyes tárcáknál, illetve több államtitkárságon a parlamenti ciklus vége fele úrrá lett a bénultság, számos ügy akadozik, ugyanakkor kiéleződött a feszültség a kormánypolitikusok és az apparátus között.

A kormányban többen erre vezetik vissza, hogy a kabinet, illetve egyes intézményei az utóbbi hónapokban ismét több olyan hibát követtek el, amelyek szélesebb társadalmi réteget is érintenek. Forrásaink szerint a legtöbb bírálat a kormányon belül az iskolákat az államosítás után átvevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) éri. A Klik már tavalyi indulásakor is több botrányt okozott, így az iskoláktól elvett bútorokkal rendezték be a tankerületi irodákat, sok intézményben még kréta sem volt, kikapcsolták a telefont, frissen kinevezett tankerületi vezetők távoztak. Idén folytatódott a botránysorozat, van olyan iskola, ahova még mindig nem érkezett meg minden tankönyv, szerdán még 154 intézménynek nem volt igazgatója, nem újították meg időben számos pedagógus szerződését.

A Klikkel kapcsolatos működési problémákon kívül nehezen halad az egészségügy átalakítása, elhúzódott a felsőoktatás reformja, a rokkantnyugdíjasok jogosultságainak felülvizsgálata, döcögve indult az e-útdíj bevezetése. Forrásaink véleménye megoszlik arról, hogy mi okozza a működési zavarokat. A hvg.hu-nak nyilatkozó államtitkárok, helyettes államtitkárok egy része úgy véli, a Miniszterelnökségről jövő nyomás – hogy még a kampány előtt zárják le a folyamatban lévő ügyeket –, sokszor kapkodáshoz vezet. Mások szerint az apparátus egyre elégedetlenebb a „politikai kormányzással”, számos változtatással nem értenek egyet, így – ahogy egy, a közigazgatási tárcánál dolgozó forrás fogalmazott – „szabotálják” a reformokat.

Orbán kibukott a Klikre

A türelem végét jelzi, hogy miniszteri biztost kap a Klik, akinek „fejlesztési javaslatok” kidolgozása lesz a feladata – erősítette meg egysoros válaszlevélben az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán a hvg.hu értesülését. Úgy tudjuk, a tankerületek fölé helyezett Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fölé kerülő miniszteri biztos kinevezését maga a miniszterelnök szorgalmazta, aki nagyon elégedetlen az oktatási reform akadozása miatt. Információink szerint Szabó Balázs, a Magyar Közút Zrt. 2009 és 2011 közötti informatikai igazgatója kerülhet a Klik fölé, akit korábbi menedzseri tevékenysége alapján választottak ki a feladatra. (Ő letette a telefont, amikor erről kérdeztük.)

Hoffmann Rózsa – biztos, ami biztos

MTI / Varga György

Egy magas rangú kormányzati forrás szerint a biztos dolga elsősorban az lesz, hogy a választásokig hátra lévő időben kiküszöbölje a Kliknél állandósult működési zavarokat. Forrásunk szerint Orbán Viktor már többször beszélt arról, hogy a választások után „mélyen bele kell nyúlni a rendszerbe”, lehetőleg olyan ösztönzőket kell alkalmazni, ami munkára hajtja a Klik apparátusát. Viszont a miniszterelnök azt is kifejezésre juttatta, hogy az új kormány megalakulásáig már nem lehet lényegesebb változásokat végrehajtani, mert az újabb zavarokhoz vezethet, amit az ellenzék felhasználhatna a kampányban.

„Gyakran lépnek elém a parlamenti folyosón minisztériumi középvezetők, hogy mennyire nem értenek egyet az álalakítás irányításával, komoly szakmai kifogásaik vannak” – mesélte a hvg.hu-nak Hiller István MSZP-s politikus, korábbi kulturális és oktatási miniszter. Hasonló ellenállást tapasztalnak beszámolóik szerint egyes kormányzati politikusok is, akik korábban jelezték a párton és frakción belül, hogy nem értenek egyet a teljes államosítással.  

Ahogy az már a 2011-es őszi hajdúszoboszlói kihelyezett Fidesz-frakcióülésen kiderült, az államosítást maga a miniszterelnök erőltette. Orbán később is azzal érvelt, az a cél, hogy ne csak a tehetős önkormányzatoknak legyenek jó iskoláik, hanem a szegény kistelepüléseknek is, az oktatás színvonala legyen egységes. A parlamenti vita során az oktatási bizottság elnöke, Pokorni Zoltán számos módosító indítványt nyújtott be, de néhány kivételtől eltekintve a kormánypárti többség leszavazta őket, vagy maga vonta vissza az előterjesztéseket.

Információink szerint az apparátusból többször jelezték „felfele”, hogy túl gyors a tempó, ennyi idő alatt nem lehet ilyen rendszerszintű változásokat végrehajtani. Az új köznevelési törvényt 2011 végén fogadták el, 2012 szeptemberében lépett hatályba, majd négy hónappal később állami fenntartásba kerültek az intézmények. A Klik 2012. szeptember 1-jével jött létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatalként. Élére Hoffmann Rózsa korábbi munkatársa, Marekné Pintér Aranka került, aki közel 120 ezer tanár munkáltatója.

Úgy tudjuk, a minisztérium folyamatosan kapott jelzéseket, hogy a könyvtárellátás idei központosítása ellátási zavarokat fog okozni. Az Origo múlt héten pedig arról írt, hogy az egész napos iskola esetében sem az a koncepció valósult meg, melyet a Fidesz szakpolitikai kabinetje dolgozott ki külföldi modellek alapján. Helyette a Hoffmann-féle koncepció lett kötelező, amely lényegében „gyerekmegőrzővé” tette az iskolákat érdemi pedagógiai program nélkül. Egy magas rangú kormánypolitikus egy szerdai, sajtónak tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, az átalakítás megcsúszott, több változtatást kellett volna még 2012 őszén meglépni. 

Nyomás a hivatalnokokon

„Van egy olyan szakpolitikai projektünk, aminek három éve folyik a tárgyalása. Most ezt is leállították” – mondta a kabinet egyik államtitkára, aki viszont természetesnek nevezte, hogy a kormány a választások előtt már nem vág bele nagyobb ügyekbe, és felméri, milyen ügyeknek tud a végére járni. Szerinte a köztisztviselők többsége arra számít, hogy a Fidesz kerül kormányra a 2014-es választások után is, ennek ellenére úgy vélte, a lázári utasítás az apparátus „görcsöléséhez” vezetett, mert a minisztériumi beosztottak attól rettegnek, hogy „hibáznak”, amiért felelősségre vonják őket.

Lázár János a hvg.hu-nak tavasszal adott interjújában nyíltan arról beszélt, hogy "sajnos a minisztériumi, állami középvezetésből hiányzik az ország megújításához szükséges innováció. Ezzel nagyon nehéz szembenézni. (...) Meghatározó pozíciókban kevés fiatallal találkozom, kevés harmincast hoztunk helyzetbe. Ez azt jelenti, hogy státuszkonzervatív emberekre bízzák a nagy rendszerek átalakítását", majd azt mondta, 500-600 hivatalnok akadályozza a kétharmados Fidesz országátalakító tevékenységét, a heti öt testnevelésóra bevezetésével szemben is kifejezett ellenállás tapasztalható.

Orbán Viktor – elégedetlen a tempóval

Túry Gergely

Forrásaink szerint felső utasítás, hogy a helyettes-államtitkároktól felfelé minden kormánypárti politikus vegye ki a részét a kampányból. Még szeptember 15-én elindult a Fidesz lakossági fórumsorozata, „Magyarország nem hagyja magát! Védjük meg a rezsicsökkentést!” címmel, melyeken számos miniszter, államtitkár fel fog lépni. Az utóbbi napokban Varga Mihály, Fónagy János, Rétvári Bence, Cséfalvay Zoltán is roadshow-zot, a párt vasárnapi beszámolója szerint egy hét alatt ötvenhat rezsicsökkentési fórumot tartottak országszerte. Kormányzati forrásunk szerint a kormánypolitikusok „nem szeretnének kellemetlen kérdéseket kapni a bakik miatt”, így nagy a nyomás az apparátuson, hogy ne hibázzanak.

Az egyik vezető fideszes politikus azt mondta, a közoktatás mellett a megcsúszott reformok közül leginkább a felsőoktatás átalakításától tartanak a pártban. A hvg.hu értesülései szerint Pokorni Zoltán szeptember elején a visegrádi frakcióülésen fel is vetette, hogy „oda kell figyelni a hallgatókra”, ne forduljanak elő olyan tüntetések, mint 2012 őszén. A kormány akkor szűkíteni akarta a felsőoktatási keretszámokat, növelni akarta az önköltségen tanuló diákok számát, ami a hallgatói ellenálláshoz vezetett. Orbán Viktor akkor is politikai megoldással élt: miután a diákok a keretszámok ellen tüntettek, bejelentette, a kabinet eltörli a keretszámokat. Ám a bevezetett rendszer csak átmeneti jellegű volt, a jövő évi tanév elkezdéséhez a felsőoktatás átalakítását már nem lehet leállítani. Erről Gilly Gyula, az Emmi felsőoktatásért felelős főtanácsadója is beszélt nemrég a hvg.hu-nak, aki azt mondta: az intézményi struktúra teljes átszabását (így az életképtelennek ítélt kis vidéki főiskolák "közösségi főiskolává" alakítását) jelentő törvényi változásokat még idén el kell fogadni. Az Emmit vezető Balog Zoltán a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjújában arról beszélt, hogy az új rendszerben rögtön a 300-ra emelik a bekerülési ponthatárt, amit az ELTE rektora az InfoRádióban máris túl magasnak nevezett.

Orbán felül akart emelkedni

Volt olyan, a hvg.hu által megkeresett kormányzati forrás, aki elismerte, a működési zavaroknak rendszerszintű akadályai is vannak. Magas rangú forrásunk szerint Orbán Viktor már 2010 őszén szembesült azzal, hogy a csúcsminisztériumi modell nem működik megfelelően. Forrásunk azt mondta, a koncepciót Navracsics Tibor dolgozta ki – ezt a Népszabadságnak adott interjúban az akkori frakcióvezető még a választások előtt elismerte – arra való tekintettel, hogy Orbán már nem akart a részletekkel bíbelődni, csak stratégiai kérdésekkel szeret foglalkozni, az operatív irányítást átengedte a miniszterelnök-helyettesnek.

Lázár János Navracsics Tiborral beszélget – most már fékezne

Túry Gergely

Ám több forrásunk is egybehangzóan azt mondta, Navracsics és Orbán több szakpolitikai kérdésben nem értett egyet, a KIM inkább a megalapozottabb, szakmai, közigazgatási szempontokat is figyelembe vevő jogalkotás híve volt. Erre válaszként a kormányfő végül a frakcióra támaszkodott, ahol Lázár János frakcióvezető személyében lojális partnerre talált. Lázár forrásaink szerint a „frakciókormányzással” megkerülte a jogalkotási törvényben előírt társadalmi egyeztetést, helyette a különböző, képviselőcsoporton belüli erőcsoportokkal egyeztetett elérve, hogy a végszavazásnál a Fidesz és a KDNP néhány kivételtől eltekintve egységesen nyomja az igen gombot.

Miután a legtöbb gondok – különösen az oktatás és az egészségügy területén – a humán csúcstárcával adódtak, a miniszterelnök több alkalommal hívta Lázárt a minisztérium élére, de a frakcióvezető feltételként szabta, hogy főosztályvezetői szintig mindenkit cseréljenek le. Ezt Orbán nem vállalta fel, viszont az apparátus felgyorsítására miniszterelnökségi államtitkárrá nevezte ki Lázárt, de a csúcsminisztériumi struktúrához nem nyúlt. A Miniszterelnökség létszáma tavaly nyár óta folyamatosan nő, külön kormány lett a kormányban, ennek ellenére a rendszer folyamatosan hibázik. Több kormányzati forrásunk is azt állította, ha Orbán folytathatja a 2014-es választások után is, akkor az Emmit szinte biztosan feldarabolják, és a legfontosabb szakterületek külön tárcát kaphatnak, ahogy a háttérintézményi, hivatali rendszerbe is belenyúlnak. Egy az apparátus működésére rálátó forrásunk szerint például 2014 után a közoktatás és az egészségügy napi szintű működésének javítására kell koncentrálniuk – akár "jelentős érdeksérelmek" (értsd: elbocsátások, vezetőcserék) árán is.