A budapesti utcákon ürítő hajléktalanokról ír a The Economist

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Budapest történelmi belvárosában látható leginkább, mit is jelent a hajléktalanprobléma Magyarországon. A brit The Economist egyebek mellett utcán ürítő emberekkel szemlélteti, miért tarthatatlan a helyzet, és miért hozott a kormány a korábbinál szigorúbb intézkedéseket a fedél nélkül élő emberekkel kapcsolatban. Megszólalnak a jogvédők, és maguk a hajléktalanok is, akik elmondják, miért nem akarnak közösségi szállókon éjszakázni.

Megdöbbent turisták szeme láttára tolja le a nadrágját ürítés előtt egy hajléktalan nem messze a Parlamenttől. Az állami televízió egykori székházának hátsó oldalán kis kupac széklet éktelenkedik ezután. Egy másik fedél nélkül élő ember éppen próbája megtisztítani magát az egyik belvárosi megálló buszvárójában, miután végzett: ő barna mocskot hagy maga után az egyik hirdetőtáblán – írja a The Economist.

Budapesten megtiltották, hogy valaki életvitelszerűen éljen a közterületeken, így az aluljárókban, hidaknál, játszótereken, a belvárosban és a világörökségi területeken. Utóbbiak közé tartozik például a Budai Vár. Debrecenben is kitiltották a hajléktalanokat a belvárosból, és az onnan nem messze lévő Nagyerdőből. Akik megszegik a szabályokat, büntetésre számíthatnak, sőt rosszabb esetben akár le is csukhatják őket.

Mindezt törvényesen tehetik meg az önkormányzatok, miután az Alkotmánybíróság vétója után a parlament újabb szabályozást fogadott el szeptemberben a hajléktalanokkal kapcsolatban – magyarázzák a cikkben.

A hajléktalanok büntetése azonban kiverte a biztosítékot a jogvédőknél, akinek nem tetszik a fedél nélkül élők kriminalizálása, és továbbra is szociális problémaként akarják kezelni a nincstelenek ügyét.

A lap Koltai Lucát, a Habitat for Humanity magyarországi képviselőjét idézi, aki szerint hosszú távon az lenne a megoldás, ha valódi lakhatást biztosítanának ezeknek az embereknek. Állandó lakcím, nyelvtudás és számítógépes ismeretek nélkül esélyük sincs ugyanis munkát találniuk. Sokan éppen akkor kerültek utcára, amikor elvesztették állásukat, vagy válás után kidobták őket az otthonukból – mondta.

A hajléktalanokkal foglalkozó Menhely Alapítvány felmérése szerint a válaszadók 80 százaléka nem értett egyet a fedél nélkül élők büntetésével, szerintük inkább segíteni kellene őket. A megkérdezettek 7 százalékának volt utcán tengődő ismerőse vagy hozzátartozója – derül ki az írásból.

Megszólaltatják Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkárt is, aki szerint nem tilos hajléktalannak lenni, csupán arról van szó, hogy egyes helyeken nem verhetnek tábort. A konkrét jogalkalmazást pedig az önkormányzatokra bízzák – tette hozzá.

A kormány adatai szerint Magyarországon 2006 és 2010 között 131 ember fagyott meg vagy hűlt ki az utcán Budapesten, de 2010 óta mindössze egy hunyt el ilyen körülmények között. A közösségi szállásokon országos szinten a korábbi 8200-ról 11 100-ra nőtt a férőhelyek száma, ezek közül hatezer a fővárosban van. A hajléktalanok ellátására szánt összeget is növelték, és ha kell, még több férőhelyet alakítanak ki nekik.

Mindez sovány vigasz azoknak a hajléktalanoknak, akik nem mernek szállókon éjszakázni, hiába vannak ott elvileg komfortosabb körülmények. Sokan inkább fagyoskodnak ugyanis, minthogy megverjék vagy kirabolják őket valamelyik zárt helyen – írja a The Economist.