Ki ejtette túszul az LMP-t?
„A baranyai lobbi” – sokan csak így emlegetik azt a csoportot, amelyik a korábbinál is nagyobb befolyáshoz jutott mára az LMP-ben, és akár a választási listavezető kiválasztásába is beleszólhat majd. Forrásaink szerint Schiffer András társelnök korábban sikeresen egyensúlyozott az LMP különböző erőcsoportjai között, a pártszakadás után azonban ez az egyensúly megbomlott – kérdés, milyen hatással lesz ez a pártra.
„Schiffer András nagyon sokáig ügyesen lavírozott a párton belüli nagy erőcsoportok között, de aztán jött a 2013 januári kongresszus, majd a pártszakadás, az egyensúly megbomlott, ő meg az akkor győztes oldal túszává vált” – egy a „szakadárok” közé tartozó egykori LMP-s így interpretálta azt, ami jelenleg az ökopártban zajlik. Az LMP a hétvégén tartotta kongresszusát, amin a jelek szerint tovább erősödött az eddig is meghatározó szereppel bíró „baranyai lobbi”: az Index információi szerint az országos lista (az ötszázalékos küszöb elérése esetén) bejutást jelentő negyedik helyére a megyéből ketten is bejelentkeztek, Keresztes László Lóránt pártigazgató, és Ladányi Attila volt pártpénztárnok. Igaz, Ladányi esetleges jelöltségét éppen Keresztes László Lóránt cáfolta kedden a hvg.hu-nak.
Az egyik legaktívabb parlamenti képviselőjük, Vágó Gábor a választási indulásról is tárgyaló kongresszuson – saját hibája miatt – nem került fel a listára, és az is eldőlt, hogy Ertsey Katalin sem újrázik. Vágó a hivatalos közlés szerint egyszerűen elfelejtette időben feltölteni adatait a regisztrációhoz, bár Schiffer a hétvégén még azt mondta, támogatja a listára kerülését. Keddre már különmeccs kerekedett a két képviselő között: előbb Vágó Gábor jelentette be a Vs.hu-nak adott interjújában, hogy nem indul újra, és az LMP-ből is kilép, amit szerinte „újra kellene építeni”, majd Schiffer András reagált úgy, hogy „Vágó nagyon kiégett volt hónapok óta”. Erre Vágó úgy reagált: végül "velem toltak ki olyanok, akiket nem is ismerhettek. Az engem támogató Schifferéken kívül sajnos sokan nem is értették, hogy mi ennek a politikai tétje, és ez a legelszomorítóbb". A hvg.hu mindkettőjüket kereste, de egyelőre nem értük el sem Schiffer Andrást, sem Vágó Gábort.
Nem is hiányzik?
Vágó Gábor ugyanakkor vélhetően nem nagyon hiányzik a már említett „baranyai lobbinak”: a képviselő többek közt azzal vívhatta ki a baranyaiak ellenérzését, hogy tavaly decemberben, a napelembotrány kirobbanása után egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre azt mondta: csak olyan politikai közösségnek tud a tagja lenni, amelyik képes határozottan kezelni tagjai korrupciógyanús ügyeit. (Mint megírtuk, Ladányi Attila egy olyan cégben tulajdonos, amelyik 220 millió forintot nyert el egy később visszavont, sokak által korrupciógyanúsnak tartott pályázaton napelemek telepítésére.) A képviselő szerint az lett volna a lehető legszerencsésebb, ha a párt vezető szerve gyorsan kivizsgálja az ügyet és levonja a konzekvenciákat. „Mivel ezt nem tette meg, ezért én is korholtam a saját belső fórumainkon ezeket az embereket” – jelentette ki.
Több forrásunk szerint Schiffer András, és a párt jelenlegi vezetése tehát ennek a lobbicsoportnak vált a túszává fokozatosan. De mi is az a „baranyai lobbi”? Míg 2010 tavaszán Budapestet leszámítva az LMP öt-hét százalék körüli eredményeket ért el, Baranyában kilenc százalékot hoztak, ősszel pedig minden egyéni körzetben képesek voltak képviselőjelölteket állítani Pécsett. Mindez megelőlegezte azt a prominens szerepet, amelyet a baranyai tagság játszott 2012 végén a párt szakadásában, ám több forrásunk szerint ez a szervezet már nem az volt, ami a 2010-es választási eredményeket hozta. Egy, a 2010-es kampányokat végigtalpaló, volt tag szerint 2011 elejére az akkori tagság fele eltűnt, miután állandósultak a személyi és politikai ellentétek.
Az egykori szervező szerint már közvetlenül a 2010-es, meglepően jó választási eredmény után megindult a helyezkedés, és a régi motorosok gyorsan háttérbe szorultak. Ekkor indult meg a most már országos szinten is fontos Keresztes László Lóránt pártbeli karrierje is. A civilben térinformatikusként dolgozó Keresztes júliusban lépett be a helyi szervezetbe, két hónappal később pedig már az LMP pécsi polgármesterjelöltjeként kampányolt. Az akkori döntéshozatalt követő egyik forrásunk a gyors előrelépést az újdonsült politikus agilis mivoltával magyarázta, és visszaemlékezése szerint jó ideig az sem volt eldöntött kérdés, hogy állítson-e a párt saját polgármesterjelöltet.
A polgármester-jelöltség és a vele járó listavezető hely elég volt a szavazatok 6,5 százalékát megszerző Keresztesnek a képviselői helyhez, aki a párt 2009-es megszervezésében is részt vevő Ladányi Attilával, a megyei közgyűlés LMP-s tagjával együtt vált meghatározóvá a baranyai szervezetben. Ezzel együtt a tagság lecserélődése is lezajlott: a pártot akkoriban otthagyók közül többen most ideológiai nézeteltéréssel indokolták távozásukat. Meglátásuk szerint a Keresztes és Ladányi által fémjelzett irányvonal kifejezetten jobboldali, több szempontból akár a Jobbikkal is rokonítható. „Rossz pártba léptek be” – fogalmazott a duóval kapcsolatban egy, megfogalmazása szerint a „libsizést” nehezen viselő őstag, aki azonban Keresztessel és Ladányival szemben már nem politizál aktívan.
Egy azóta a PM-be távozó politikus ezzel kapcsolatban arról beszélt, Pécsett mindig is komoly hagyományai voltak a környezetvédelmi mozgalmaknak, már a rendszerváltás előtt megalakult például egy Zöld Kör nevű civil szervezet, majd a Tubesre tervezett lokátor esetében is nagyon aktív volt a helyi civil élet. Ráadásul az egyik még az akkori állampárttal, a másik az MSZP-s kormánnyal és városvezetéssel szemben is szerveződött, így a baranyai zöldek „erősen jobboldali kötődésűek voltak mindig is” – mondta forrásunk. „András (mármint Schiffer – a szerk.) soha nem állt velük ideológiailag egy fronton, viszont használta őket, és ők is Andrást, ez elég sokáig jól működött” – mondta forrásunk.
Keresztes László Lóránt kérdésünkre ugyanakkor „marhaságnak” nevezte, hogy ő és a párt meghatározó megyei vezetői jobbra lennének az LMP irányvonalától: mint mondta, sosem tagadta nemzeti érzelmeit, ám ez nem jelenti azt, hogy jobboldali lenne. „A baranyai szervezetben vannak konzervatívabb és liberálisabb beállítottságú tagok is, de az ökopolitikai elköteleződés mindenkit összeköt” – fogalmazott ezzel kapcsolatban. A pécsi politikus elismerte ugyan, hogy a 2010-es önkormányzati választás után sok akkori tag távozott a baranyai szervezetből, ám a teljes képhez hozzátartozik szerinte, hogy az azóta eltelt időben a szervezet létszáma az akkori többszörösére nőtt, és jelenleg az LMP legnagyobb megyei szervezete a baranyai.
Az LMP Mordora, avagy legeredményesebb vidéki szervezete?
Ez a szervezet pedig országos szinten is egyre fontosabb szerepet játszott a párton belüli ellentétek 2012-es kiéleződését követően: ebből a korszakból származik a „ Mordor” (a Gyűrűk ura főgonosza) jelző a baranyaiakra vonatkozóan. Ezt jellemzően az LMP fővárosi, „liberális” szárnya használt a helyi erők leírására, de kérdésünkre egy volt pécsi tag is egyetértett a jelzővel. Keresztes mindenesetre jót derült ezen: ő maga a „Déli Tengely” kifejezést hallotta többször Baranya és a többi déli megye tagságával kapcsolatban a 2012 végi pártszakadáskor, de a Mordort is „aranyosnak” tartja.
Keresztes és Ladányi, illetve az általuk hozott szavazatok kulcsszerepet játszottak Schiffer András győzelmében a 2012 végi kongresszuson, amely megelőlegezte a liberális szárny távozását a pártból. Az új felállásban pártigazgatóként Keresztes a társelnök Schiffer András és Szél Bernadett mellett tagja lett az LMP legfelsőbb vezetésének, Ladányi pedig a párt 13 fős választmányának. A már-már az MSZP Baranya megyei erős embereinek (Puch László, Toller László, Szili Katalin) aranykorát idéző baranyai lobbi szárnyalását a már említett 2013. novemberi „napelembotrány” törte meg. A pártigazgató szerint ugyanakkor nem igaz, hogy a pártszakadás után befolyását tovább növelő baranyai csoport szerepet játszott volna a Vágó Gábor kilépése körül kialakult botrányban, amely újra rávilágított az LMP zűrzavaros belügyeire: mint mondta, ezen hírek komolyságáról sokat elmond, hogy a 13 tagú választmányban jelenleg összesen egy Baranya megyei politikus ül.
A választók majd értékelik – vagy nem
A pártigazgató a legismertebb LMP-s politikusok közé tartozó Vágó távozását nem kívánta kommentálni, azt viszont fenntartja, hogy 2012 végén helyes döntést hoztak, és a választási esélyeiket a mostani fejlemények sem csökkentik: „bátor döntés volt az, amikor a jelenlegi politikai elit egyik oldalához sem csatlakoztunk. Bízunk abban, hogy a nehezebb, de a kitűzött céloknak megfelelő utat azok a polgárok értékelni fogják, akiknek elege van a bal-jobb váltógazdaságból” – mondta Keresztes a tavaszi kilátásokról.
A listaállítással tehát egy bő egy éves folyamat tetőzhet be, amiben ugyanakkor kulcstényező a párt szétszakadása. Azt több jelenlegi és volt LMP-s is megerősítette, hogy egyfajta „vidék-Budapest” ellentét mindig volt a párton belül, bár ezt persze nem kell szó szerint érteni, hiszen a „budapestiekhez” sorolt Karácsony Gergely például Szabolcs megyéből származó, első generációs értelmiségi. Ezt a szembenállást csak fokozta, hogy bár a tagság nagyjából 40 százaléka fővárosi volt a szakadás előtt, az LMP szervezeti felépítése mégis túlreprezentált kis létszámú vidéki szervezeteket is. (A párt szervezeteinek képviselete hat régióra alapul: Budapest, Pest megye, Észak-Magyarország, Észak-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Alföld, így a fővárost és környékét könnyebben lenyomhatták a többiek, az operatív ügyekben döntő választmány 13 tagja közül is hat régióküldött van.)
Egy korábbi befolyásos LMP-s szerint Schiffer András ilyen erőviszonyok között manőverezett sokáig sikeresen, a fővárosi tagság jelentős részének távozásával azonban megbomlott a korábbi egyensúly, ezért juthattak egyes erősebb megyei szervezetek még nagyobb befolyáshoz. Arról, hogy az LMP politikáját a kialakult helyzet milyen irányba befolyásolja, egyelőre egyik megkérdezett sem akart találgatásokba bocsátkozni, de olyan hírek is eljutottak hozzánk, hogy a „baranyai lobbi” végül magát Schiffert is kipöckölheti az országos lista első helyéről, és a szintén a megyéből származó Szél Bernadett lehet a listavezető. Ezt azonban mind Szél Bernadett, mind Keresztes László Lóránt cáfolta.