MTI/ Soós Lajos

A köztársasági elnök közleményben tudatta, hogy 2014. április 6-ra írja ki a parlamenti választások időpontját, ez a jogszabályok szerint a lehető legkorábbi időpont. Választását több körülménnyel is indokolta:

 - az utóbbi három országgyűlési választás április első felében volt.

- a polgárok nem akarnak hosszú kampányt.

- fontos, hogy az új kormány mielőbb munkához lásson.

- ha az új kormány gyorsan feláll, akkor nem hátráltatja semmi az EU-s pénzek lehívását és elköltését.

- az emberek nyugalmat akarnak és húsvétra már ismét nyugalom lesz.

Az időpont nem okoz meglepetést, hiszen az utóbbi időben több fideszes politikus is elszólta magát, úgy nyilatkoztak, mintha velük már megosztotta volna Áder az időpontot: Orbán Viktor egyik beszéde még csak azt árulta el, hogy áprilisban lesz, de Seszták Miklós kereszténydemokrata és Németh Szilárd fideszes képviselők egy-egy elszólásukkal nyilvánvalóvá tették, hogy tudják, április 6. a pontos dátum. Áder ezekkel kapcsolatban korábban annyit közölt, hogy a döntés egyedül őrá tartozik.

199 képviselőt juttathatunk be

A kormány a korábbi kétfordulós választási rendszert egyfordulós választási rendszerré alakította, amelyben megtalálhatók az egyéni választókerületi és listás rendszer elemei is.  

A magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.  

Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Íme a menetrend

A választás napjának kitűzése után a választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők.

Február 7. után kell a mintegy 8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést.

Március 22-ig kell felvetetniük magukat a névjegyzékbe a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak.  

Február 15-én indul a hivatalos kampány.

Március 3-ig ajánlóíveken gyűjthetik a választókerületben lakó polgároktól az ajánlásokat az indulni kívánó képviselők.

Március 4-ig lehet bejelenteni az országos listákat, ilyet az a párt llíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

Április 5-én éjfélig meg kell érkeznie a külhoni választópolgárok szavazatainak.

Március 29-ig kell  jelentkezniük a külképviseleti névjegyzékbe a nagykövetségeken a külföldön tartózkodó választópolgároknak.  

Április 4-ig átkérheti magát más településre az, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával.

Várhatóan a választás éjszakáján már előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 12-én, a választás országos eredményét pedig április 25-én.