Iránymutatások kiadására azért van szükség, mert megváltoztak a választási jogszabályok, továbbá az új törvényben megszűnt az állásfoglalás intézménye, és helyét az iránymutatás váltotta fel. Mind a korábbi, mind pedig az új intézmény nem kötelező érvényű, ám a választási szervek jogalkalmazását elősegíti, és a kettő közötti különbség abban áll, hogy utóbbit már nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben, csak az NVB honlapján.

Az ajánlóívekről és az ajánlás folyamatáról kiadott iránymutatásban egyebek mellett az áll, hogy az ajánlóívről (ami a korábbi ajánlószelvény intézményét váltotta fel) kitöltetlen állapotban sem lehet másolatot készíteni, továbbá hogy a másolt ajánlóíven szereplő ajánlás érvénytelen, függetlenül a másolás módjától. A dokumentumban - utalva a munkahelyi ajánlásgyűjtés törvényi tilalmára - az is szerepel: a jogszabály nem zárja ki, hogy a jelölő szervezet székházában az ajánlásgyűjtést megszervezze, azonban azzal a kitétellel, hogy az ott dolgozók sem gyűjtőként, sem pedig aláíróként nem vehetnek részt a gyűjtésben.

Az iránymutatás harmadik pontja szerint az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás, a többi adat az ajánló választópolgár jelenlétében másképp is rávezethető az ajánlóívre. A nevének saját kezű aláírására képtelen (testi fogyatékossággal élő vagy írástudatlan) választópolgár az ajánlóívet a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője vagy tagja, valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti.

Az NVB álláspontja szerint ajánlóív benyújtására a jelölt bejelentését követően is lehetőség van, azonban legkésőbb a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidő lejártáig a rendelkezésre bocsátott összes ajánlóívet át kell adni a választási irodának.A dokumentum szerint amennyiben a jelölt bejelentése a határidő lejártát megelőzően történik, és az illetékes választási bizottság a megfelelő számú érvényes ajánlás hiánya okán visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ugyanazon jelölt ismételt bejelentése esetén további ajánlóívek leadása lehetséges, ez esetben az érvényes ajánlások számába a korábban leadott összes érvényes ajánlást is bele kell számolni.

Az NVB szerint a jelölt, jelölő szervezet az ajánlóívekről másolatot nem készíthet, és a rajtuk szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel, továbbá az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi. A testület másik, vasárnap kiadott iránymutatása a politikai hirdetések és reklámok közzétételét érinti. A jogszabályt idézve azt írták, sajtótermék politikai hirdetést kizárólag ellenérték fejében tehet közzé, a közzététel további feltétele, hogy a sajtótermék hirdetési szolgáltatásainak árjegyzéke az Állami Számvevőszék nyilvántartásában szerepeljen. Mindebből az NVB szerint következik, hogy a bejelentési kötelezettségre vonatkozó határidő elmulasztása esetén politikai hirdetés közzétételére nincs lehetőség abban az esetben sem, ha a sajtótermék ingyenesen, ellenérték nélkül kívánja biztosítani a politikai hirdetés közzétételét.