szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az egri vár lehet a tizenharmadik nemzeti emlékhely Magyarországon, ha megvalósul Nyitrai Zsolt és Habis László egri polgármester kezdeményezése.

Az egri vár nemzeti emlékhellyé történő minősítését kezdeményezi két országgyűlési képviselő, Nyitrai Zsolt és Habis László, utóbbi politikus Eger polgármestere is.

A képviselők szándékukat a vár turisztikai attrakcióinak fejlesztését célzó, csaknem 1,8 milliárd forintos projekt szerdai sajtótájékoztatóján jelentették be.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) elmondta: az erről szóló törvény módosítása már a következő Országgyűlés feladata lesz. Ismertetése szerint jelenleg tizenkét nemzeti emlékhely van az országban, köztük a budai Várnegyed, a Hősök tere vagy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Ha a majdani Országgyűlés megszavazza, a jelenleg történelmi emlékhely státussal bíró egri vár lehet a tizenharmadik nemzeti emlékhely.

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP) közölte, hogy az egri várban működik a leglátogatottabb vidéki múzeum. A most indult projekt célja ugyanakkor a látogatottság további növelése. Ennek első, várhatóan ősszel záruló ütemében egyebek mellett megújul és látogathatóvá válik az egykori Kálvária domb, azaz a jelenlegi Szép-bástya, a Törökkert, kiépül a kis Dobó tértől az északi kapuig tartó, majdnem 400 méter hosszú várfalsétány és rekonstruálják a fegyvertár épületét is.

A polgármester hozzátette, hogy az Új Széchenyi-terv keretében zajló beruházás keretében mintegy tízezer négyzetméteren megújulnak a közművek is, emellett környezetrendezési munkákat is végeznek.

A várhatóan az év végére záruló második ütemben egyebek mellett az ostrom eseményeit, eszközeit, fegyvereit bemutató Titkos földalatti világ elnevezésű projektelem valósul meg. Emellett a kiállítások színvonalát emelő, a látogatók kényelmét szolgáló fejlesztéseket is végrehajtanak.

Habis László az MTI kérdésére elmondta: a város a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban tovább akarja folytatni a várbeli fejlesztéseket, ez Eger "három legfontosabb prioritása" között szerepel. Ennek egyik hangsúlyos eleme a kazamata fejlesztése, funkciójának újragondolása lesz, de az elképzelések között van a székesegyház homlokzatának részbeni helyreállítása, az egykori provizori palota rekonstrukciója és a püspöki palota eredeti funkciójához illeszkedő kiállítóhely kialakítása is.

Gutyán Gergely, a NORDA Észak-magyarországi Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője az elmúlt hétéves uniós pénzügyi ciklust mérlegre téve elmondta: szervezetük több mint 290 milliárd forint támogatást juttatott el a kedvezményezettekhez. Ebből Heves megyébe több mint 58 milliárd forint jutott. Az egy főre eső 255 ezer forintnyi támogatással így Heves az ország – a fővárost és Pest megyét leszámítva – második legsikeresebb megyéje volt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!