Az NVB jelölőszervezetként nyilvántartásba vette a Szerb Országos Önkormányzatot (SZOÖ) és az Országos Szlovák Önkormányzatot (OSZÖ), a Magyar Idealisták Szövetségét (Idealisták), valamint az Értékteremtők Politikai Érdekvédelmi Szövetsége – A Közép Pártja (ÉPÉSZ) nevű szervezetet. 

Az NVB visszautasította a Szegény Emberek Magyarországért (SZEM) Párt, valamint a Magyar Cigány Néppárt (MCNP) nyilvántartásba vételét, mivel a választás kitűzésekor a civil szervezetek nyilvántartásába még nem voltak jogerősen bejegyezve. Formai hiba miatt visszautasította az NVB a Zöld Mozgalom (ZM) nyilvántartásba vételét.

A jelölőszervezetként nyilvántartásba vett pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok hétfőtől már gyűjthetnek ajánlásokat "képviselőjelölt-jelöltjeiknek", és ha sikerül országos listát állítaniuk, akkor delegáltat is küldhetnek az NVB-be. A testületnek becslések szerint akár harmincnál is több tagja lehet az ajánlási rendszer megkönnyítése miatt. Az Országos Bírósági Hivatal januári nyilvántartásában 147 párt szerepelt, ez azt jelenti, hogy ennyien indulhatnának a parlamenti választáson, továbbá a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, összesen tehát 160 szervezet állíthatna jelölteket. 

Az országgyűlési választáson indulni szándékozó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, a szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmüket az NVB-hez. A bizottságnak a bejelentéstől számított három napon belül kell döntenie a jelölőszervezet nyilvántartásba vételéről. Ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a szervezet létezését, hogy pártként van-e bejegyezve, valamint adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.

A Nemzeti Választási Bizottság az ülésen elutasított egy - a kampányidőszakon kívül plakátolást sérelmező - fellebbezést, mert a beadvány megkésve érkezett a testület elé. Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély kifogást nyújtott be a fővárosi (XIV. kerületi központú) 8. számú választókerületi irodához, mert több zuglói közterületen a választói akarat befolyásolására alkalmas plakátot látott meg a kampányidőszak megkezdése előtt; a beadványozó szerint ez törvénysértő.

Az ügyben első fokon eljáró választókerületi bizottság szerint nem tiltja a törvény a kifogásolt cselekményt. A magánszemély ezért másodfokon az NVB-hez fordult jogorvoslatért, ám a testület megkésettség miatt a fellebbezést elutasította; a három napos határidőt a beadványozó egy nappal késte le.

Az ülésen az NVB tagjai utaltak a január 16-án - egy hasonló ügyben - meghozott határozatukra is. Akkor az NVB egy 2010. januári legfelsőbb bírósági (LB) végzésre hivatkozott, amelynek lényege, hogy csak a kampányidőszakban történő politikai tevékenység számít kampányolásnak. A bizottság egyik tagja ezt megerősítve pedig arról beszélt, hogy a kampányidőszakon kívüli politikai tevékenység a pártok, szervezetek kapcsolattartását jelenti a polgárokkal.

Az LB határozatában az áll, hogy a kampányidőszakon kívül eső időpontban folytatott tevékenység nem tekinthető a választási kampány részének. "A kampányidőszakon kívül eső politikai tevékenység nem tiltott, elfogadott és általánosan alkalmazott módszere az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének" - áll az idézett LB-határozatban.