szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?

Szembemegy minden adatvédelmi elvvel, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség intézményi szétválasztásának követelményével, de nincs is meg hozzá a jogszabályi alap. Ennek ellenére a Kocsis Máté vezette önkormányzat a Belügyminisztériummal karöltve mégis arcfelismerő térfigyelő kamerarendszert szereltetne fel a Józsefvárosban. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is tiltakozik a terv ellen, és cáfolja, hogy a Belügyminisztérium bevonta volna őket az egyeztetésekbe.

Még nincs is törvényi szabályozás arra, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) arcfelismerésre is képes térfigyelő kamerákat szereltessen fel a Kocsis Máté vezette Józsefvárosban, miközben már előre megkérik rá a közbeszerzés alóli mentesítést. Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet alapító elnöke szerint erősen kérdéses, hogy a projekt megfelel-e az alkotmányosság követelményeinek.

Hasonlóan gondolja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amely a hvg.hu megkeresésére leszögezte: a hatályos jogszabályok alapján nem telepítheti és működtetheti a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az arcfelismerésre is képes kamerarendszert. Többek között éppen ezt kifogásolta Harangozó Tamás szocialista képviselő Pintér Sándor belügyminiszterhez intézett írásbeli kérdésében is július 29-én. Választ várt a politikus arra, hogy milyen egyeztetések zajlottak a projektről, illetve, abba a NAIH-ot bevonták-e, és hogy más kerületekben, városokban is megvalósítanak-e hasonló fejlesztést.

Még nincs rá törvény és aránytalan beavatkozás a magánszférába

A Józsefváros közterületeit pásztázó, arcfelismerő kamerák kiépítése mintegy 300 millió forintba kerül. A Belügyminisztérium (BM) 220 millió forintot, a kerületi önkormányzat pedig 75 milliót ad hozzá; az utóbbi a kamerákat venné meg. A beruházást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat valósítja meg, első körben 12-15 kamerát szerelnek fel, a projekt fél-egy éves tesztüzemmóddal indul. A rendszer állítólag azokat azonosítja be, akik szerepelnek a bűnügyi nyilvántartásban.

©

Az arcfelismerő térfigyelő kamerák aránytalan beavatkozást jelentenek a magánszférába – fejtette ki már korábban álláspontját a Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet. „A látszólagos biztonság érdekében egyre többet kell az embereknek feladniuk a magánszférájukból… a kamerák figyelését, a különböző szabálysértések és bűncselekmények észlelését csak a hatóságok, a már említett rendőrség és a közterület-felügyelet végezheti kizárólag a rendőrségi törvény alapján.”

Ezt hangsúlyozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalának (NAIH) két éve kiadott állásfoglalás is. Ebbe az is benne volt, hogy a felvételeket öt-nyolc munkanapon belül törölni kell, kivéve, ha valamilyen bűncselekményt rögzít, és hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot.

Az elmúlt hónapokban azonban egyetlen kapcsolódó törvény sem módosult, melyek lehetővé tennék, hogy arcfelismerő kamerákat is be lehessen vetni. (Ezek a következők: rendőrségről, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény.) Erről még májusban írt a hirhatar.hu a rendőrség válaszai alapján.

Harangozó: nem véletlen az NBSZ és a rendőrség intézményi szétválasztása

A fentiek miatt emelt kifogást Harangozó Tamás. Hangsúlyozta, az NBSZ nem rendészeti szerv, hanem a polgári titkosszolgálatok egyike, amelynek feladata a rendészeti szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok operatív műveleteinek technikai támogatása, vagyis a titkos információgyűjtések végrehajtása. Hangsúlyozta a szocialista politikus azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség intézményi szétválasztásának és az eltérő adatkezelési szabályoknak fontos, garanciális jelentősége van az alapvető szabadságjogok biztosítása szempontjából.

A politikus szerint az azonosításra amúgy is van lehetőség, mert az emberek arckép- és személyadatait elektronikus formában tárolják. „Jelenleg egy olyan, minden jogszabályi alapot nélkülöző kamerarendszer kiépítése van folyamatban, ami elvben minden járókelő arcát felismerni képes, és ami nem a rendőrséghez, hanem a civil kontroll elől leginkább elrejtett nemzetbiztonsági szolgálathoz lesz bekötve. Ez a projekt jelenlegi formájában minden adatvédelmi elvvel, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség intézményi szétválasztásának követelményével is szembemegy” – összegezte a képviselő.

©

Mindehhez felidézte azt is, amikor az e-útdíj-rendszer ellenőrzésére kiépítendő kamerarendszerrel kapcsolatban a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság június 4-i ülésén elhangzott, miszerint minden gépjárműmozgást valós időben tudnak majd figyelni. Még kormánypárti képviselők is aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatban az alapvető szabadságjogok semmibevétele miatt. Egyébként mivel a szakszolgálat üzemelteti majd a kamerarendszert, a felhasznált technológia mibenléte és beszerzése is titkos lesz.

A kamerák alkalmazásának, valamint a rendszer működtetésének jogszabályi és technikai lehetőségeiről előzetesen vizsgálódnak – közölte a Belügyminisztérium (BM) a hvg.hu megkeresésére. Az egyeztetésekbe állításuk szerint a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot is bevonták. Mivel a projekt kezdeti stádiumban van, a részletekről nem tudnak tájékoztatást adni – tették hozzá. Ugyanakkor azt a BM leszögezte, hogy a fejlesztés a közbiztonság növelését szolgálja. A tárca szerint a projekt részletszabályainak kidolgozásáról és az adatkezelő, esetlegesen az adatfeldolgozó személyének meghatározásáról a vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett az önkormányzatnak kell intézkedni.

Józsefváros fideszes polgármestere, Kocsis Máté a hvg.hu-nak azt mondta, hogy szakszolgálat fogja tesztelni a technológiát. Amennyiben beválik, egy év után a metróaluljárókat is felszerelhetik ezekkel a speciális kamerákkal, és ha már valóban használja fogja az NBSZ, elég lesz akkor a jogszabály-módosításokon gondolkodni. A polgármester hangsúlyozta azt is, nem járókelőket akarnak megfigyelni, hanem bűnözőket kiszűrni. „Ez ugyanolyan, mint amikor a járőrök felismernek az utcán egy körözött személyt és a nyomába erednek. Józsefvárosnak a fejlesztéssel 182 térfigyelő kamerája lesz, amely 98 százalékos lefedettséget jelent majd.”

NAIH: semmilyen jogszabályi alap nem létezik a tervhez

A NAIH részéről hangsúlyozták, hogy az NBSZ törvény által biztosított feladatai között nem szerepel önkormányzati térfigyelő rendszerek működtetése, de a helyi önkormányzatokról szóló szabályozás sem hatalmazza fel a településeket titkos információgyűjtésre, ezért „szóba sem jöhet, hogy egy kerületi önkormányzat feladatot adjon az NBSZ-nek. Továbbá a jogszabályok alapján kizárt az is – tették hozzá –, hogy térfigyelő rendszert működtessen a szakszolgálat. A belügyi válasszal ellentétben egyébként a NAIH a hvg.hu-val azt is közölte, hogy nem vonták bele a fejlesztéssel kapcsolatos egyeztetésekbe.

A hatóság ugyanakkor több bejelentést is kapott a tervezett adatkezelésről. Emiatt vizsgálatot indítottak, és megállapították, hogy súlyosan sértené az információs önrendelkezési jogot, valamint a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, ha az állami szervek olyan képi megfigyelési infrastruktúrát hoznának létre Magyarországon, amely alkalmas lenne az állampolgárok tömeges, automatizált megfigyelésére. „A folyamatban lévő vizsgálatunknak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy fenyeget-e ilyen veszély.”

Ha az információs önrendelkezési jog, vagy az információszabadság érvényesülése érdekében lépni kell, akkor a NAIH az alapvető jogok biztosánál kezdeményezi, hogy kérjen az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollt. Hozzátették, ha a jogalkotó a jövőben jogszabály-módosítással akarna jogalapot teremteni az arc- és rendszámfelismerésen alapuló tömeges megfigyelés bevezetésére, javaslatot tehet annak megváltoztatására és hatályon kívül helyezésére is, ugyanakkor ezek nem kötelező érvényűek.

Segíti egyáltalán a közbiztonság javítását?

Egy józsefvárosi sajtóanyag szerint az arcfelismerést lehetővé tevő kamerák ötletét Londonból vették át – írta az Átlátszó blog. Ugyanakkor a londoni rendőrség arról számolt be, hogy a közbiztonság javulásában a speciális közterületi „szemektől” nem várható nagy eredmény, mert a bűncselekmények mindössze 3 százalékát sikerült azok felvételeinek segítségével megoldani. A világ egyéb részein már működnek ilyen kamerarendszerek. A vs.hu írt arról, hogy a brazíliai focivébé alatt a rendőröknél olyan kamerák voltak, amelyek másodpercenként akár 400 arcképet is rögzítenek. A mögötte álló adatfeldolgozó és -elemző rendszer 46 ezer biometrikus pontot tud megkülönböztetni egy-egy arcon, és az így kapott információkat egy 13 millió arcképet tartalmazó bűnügyi adatbázissal veti össze. Ha az ellenőrzés során egyezést talál a rendszer, jelez a rendőrnek. A kamera ugyan 50 méteres távolságban nézelődik, de célzott keresés esetén akár 19 kilométerről is képes kiszúrni a keresett személyt.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Tech

Így cselezhető ki az arcfelismerés

A magánszféra védelmét célozta meg egy érdekes japán találmány, ám ha megvalósul, könnyen a viták kereszttüzébe kerülhet.

3 forintot fizet ki minden zenelejátszás után az Apple, a Spotify a felét (se)

3 forintot fizet ki minden zenelejátszás után az Apple, a Spotify a felét (se)

Nyár végére várja a Wizz Air a légi közlekedés újraindulását

Nyár végére várja a Wizz Air a légi közlekedés újraindulását

Szabálysértés lehet mobilozva átkelni a zebrán Romániában

Szabálysértés lehet mobilozva átkelni a zebrán Romániában