Mint korábban beszámoltunk róla, a Szegénységellenes Hálózat és a Belügyminisztérium nagyjából egyszerre végzett kutatást a közmunkáról, és míg a BM a kutatás során arra jutott, hogy a résztvevők több mint kétharmada pozitívan ítélte meg a közfoglalkoztatást, az ott szerzett ismereteket négyötödük hasznosnak tartja, a bérezéssel kapcsolatban viszont megosztottan reagáltak, addig a Szegénységellenes Hálózatnak válaszolók többsége kitörési lehetőségekben és a helyzete jobbra fordulásában nem reménykedik, a közmunka pedig egyfajta csapdaként jelenik meg.

Az Index kérdésére a BM közölte, szerintük nem befolyásolta a kutatásuk végeredményét, hogy maga a minisztérium szervezte meg az adatfelvételt. A tárca szerint a négyoldalas kérdőívek kitöltetésében csak olyan személyek vehettek részt, akik hierarchiában nem álltak a válaszadók felett, a válaszuk szerint ilyen személy volt a képzésben részt vevők esetén az oktató, a munkát végzők esetén az olyan önkormányzati alkalmazott, aki nem a polgármester és nem a jegyző. A minisztérium szerint mindkét esetben névtelen borítékkal is garantálták az anonimitást.

A felmérést szerették volna a teljes közmunkás állományra kiterjeszteni, de a mintegy 215 ezer érintettből március-áprilisban csak mintegy 183 ezer főt sikerült elérni. Közülük valamivel több mint 178 ezren válaszoltak a kérdésekre.

A válaszadók nagy többsége azzal egyetértett, hogy a közfoglalkoztatási programok miatt könnyebbé vált a megélhetésük, de a bérrel több mint 50 százalék elégedetlen volt, és úgy véli, kevésbé felel meg tudásának, képességeinek.