Még a nyár elején – az Eva Rezesova ügyében eljáró másodfokú bíróság rendelkezésének megfelelően – élőben, az M3-as adott szakaszát lezárva a baleset helyszínén modellezték a négy halálos áldozattal járó balesetet. Az ügy egyik legfontosabb kérdése volt ugyanis, pontosan hogyan váltott sávot a Fiat Punto, vagyis történhetett-e úgy a karambol, ahogy azt Rezesova állította. A szlovák nő verziója szerint ugyanis – amit a védelem később kizárt szakértője, Melegh Gábor elemzésében alá is támasztott – a kisautó tért be a BMW terepjáró elé előzés közben, és így a körülbelül 165 km/h-val érkező BMW terepjárójával a vádlott már nem tudta elkerülni az ütközést.

A szeptemberi tárgyaláson be is mutatták a bizonyítási kísérleten készül felvételeket, amelyek alapján a Melegh kizárása után bevont új szakértő, Császár Gergely arra jutott: a korábbi szakvéleményekben szereplő 2,2 másodperces sávváltási idő lehetséges ugyan, de ennyire hirtelen kormánymozdulatot legfeljebb veszélyhelyzet elkerülésekor tenne a sofőr. Vagyis a családi szüretre tartó, megpakolt, addig is nyugodt tempóban haladó Fiat sofőrje nem valószínű, hogy az éjszakai sötétben ilyen veszélyhelyzetben szokásos mozdulattal tért volna be Rezesova elé. A szimuláción a bíróság képviselői is ott voltak, és aggódva figyelték, mikor fognak felborulni – jegyezte meg a tanácsvezető bíró.

Ugyanezen a tárgyaláson váratlanul az is kiderült, hogy a bíróság által elrendelt baleseti szimuláció mellett volt egy másik kísérlet is, amelyet két igazságügyi szakértő „magánszorgalomból” végzett el. Ennek eredményeit eljuttatták az ügyészségnek, a vádhatóság pedig benyújtotta a bíróságnak, amely nem emelte be ugyan a bizonyítékok közé, de azért megvizsgálták, mire jutottak. Főleg, mert ebben a szimulációban egy autóversenyzői tapasztalattal rendelkező sofőr vezetett egy ugyanolyan Fiatot, és még neki sem sikerült úgy sávot váltania, ahogy Rezesova védelme szerint az idős sofőr tette a baleset éjszakáján.

A két független szakértő, Deli Kálmán és Pintér Zoltán átadta a hvg.hu-nak vizsgálatuk anyagát, és megmutatták az erről készült eredeti felvételeket. „Akkor figyeltünk fel az ügyre, amikor a sajtó elkezdett konkrét számadatokat írni a karambolról. Nekünk műszaki szakértőként elsősorban az a feltevés volt érdekes, hogy a Fiat Punto idős vezetője 100 km/h-s sebességgel az adott úthosszon végrehajthatott-e egy 3 méteres oldalkitérést 1,5 másodperc alatt, ráadásul mindezt „nyugodt, öreguras módon” – mondta Deli Kálmán igazságügyi szakértő.

Az általuk ismert, konkrét mérési eredményekre támaszkodó német szakirodalmi adatok alapján ugyanis autópályán egy sima sávváltást 3 másodpercnél rövidebb idő alatt nem nagyon lehet végrehajtani. Mivel elsőfokon egyre inkább eldurvult a végül összesen 4 bevont igazságügyi szakértő vitája arról, hogy mi történhetett, úgy döntöttek, hogy felkérés nélkül, saját költségükre szimulálják a sávváltást, lemérve, hogy valójában mennyi időt is vehet ez igénybe. A kísérletüket végül már előbb végrehajtották, mint a másodfokú bíróság által elrendelt modellezést az M3-on június végén.

„Vásároltunk egy, a balesetben érintett 1.1-es Fiat Puntóval teljes mértékben megegyező autót, és felkészítettük a mérésre. Maga a mérés április 24-én délelőtt volt a kiskunlacházi repülőtéren. Ez azért is fontos, mert valószínűleg csak a nagyon érdes beton futópálya miatt úszhatta meg a sofőr a borulást, miközben megpróbált ilyen hirtelen mozdulattal betérni” – magyarázta Pintér Zoltán. A pontosan felmért úthosszt öntapadós csíkokkal és terelőkúpokkal jelölték, a sofőr mozdulatait is rögzítették belső kamerákkal, míg az autó mozgását kívülről egy nagysebességű kamerával 10-szeres lassításban vették. Közben folyamatosan mérték a gépkocsi sebességét, az oldalgyorsulását és az időt. Az autóban homokzsákokkal helyettesítették a három utas súlyát, hogy ugyanúgy legyen terhelve a jármű, ahogy a baleset idején a Fiat volt.

Az autót egy gyakorlott, 26 éves autóversenyző vezette, persze megfelelő védőruházatban. „A versenyző először 8 esetben sávváltást hajtott végre fokozatosan egy nagyobb, 50, 60, 65 majd 70 km/h-s sebességgel. Utána jöttek a Fiat ütközéskori sebességének megfelelően, 100 km/h-val végrehajtott sávváltások, 3. sebességi fokozatban, összesen 9 alkalommal” – mondta Deli Kálmán.

A kísérlet adatainak elemzése alapján a két igazságügyi szakértő szerint egyértelmű, hogy ilyen oldalkitérést a Fiat 60 év feletti vezetője nem tudott volna végrehajtani, amit az általuk készített mérések és felvételek alátámasztanak. Nézze meg az erről készült videót: