A békés megyei Doboz temetőjében 20 roma ember, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová pontosan 70 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték őket. A Roma Sajtóközpont ennek a tragédiának állít emléket október 5-i címlapjával.

A honlapon egyebek mellett részletesen olvashatunk a gyilkosság hátteréről: „1944 szeptember végén, október elején a magyar hadsereg kötelékében harcoló első páncélos hadosztály Sarkadon állomásozó csoportja a környék falvaiban letartóztatta azokat, akikről azt feltételezték, hogy valamilyen formában együttműködtek az oroszokhoz átállt románokkal. 50 embert fogtak el, romákat és nem romákat vegyesen. Köztük volt a helyi pap is. A cigányok bűne a visszaemlékezők szerint az volt, hogy ételt fogadtak el a beérkező katonáktól.

Sortűz (A kép illusztráció)

Roma Sajtóközpont

A foglyokat a sarkadi csendőrlaktanyába szállították, ahol tábori csendőrök és katonák rettenetesen összeverték, megkínozták őket. Október 5-én délután a hadosztályparancsnokság elrendelte a kiürítést, a foglyokat Boldizsár János csendőrőrmester és csapata Szentes felé hajtotta. Este 10 körül érkeztek a dobozi Wenckheim-kastélyhoz. Itt a cigányokat különválasztották a többiektől, akiket az épület istállójába zártak. A 20 főből álló roma csoportot (15 férfit, 2 asszonyt és 3 gyermeket) viszont továbbvitték a dobozi temetőbe. A romákat a földre fektették, sortüzet zúdítottak rájuk, majd, hogy spóroljanak a lőszerrel, kézigránátokat hajítottak rájuk. A holttesteket ezután a közelben lakó dobozi romákkal földeltették el. Az elkövetők csak 1956-ban kerültek bíróság elé. Boldizsárt életfogytig tartó, társait 5 – 8 év börtönbüntetésre ítélték,”

A gyilkossággal foglalkozik Závada Pál Természetes fény című regénye is, melyből egy részlet szintén olvasható a honlapon. Megszólalnak egykori szemtanúk egy 2004-es filmből, valamint három nyelvű kronológia mutatja be a Pharrajimos magyarországi eseményeit. A roma Holokauszt áldozatai sokhelyütt ma is jeltelen sírban fekszenek. Így a lajoskomáromi, kiskassai, szabadbattyáni, lenti és a várpalotai Grábler tó melletti tömeggyilkosság áldozatai máig végtisztesség nélkül nyugszanak. A várpalotai áldozatok emlékművének felállítását 1974-ben roma értelmiségiek kezdeményezték, de a helyi hatóságok ezt megakadályozták. A német megszállását követően becslések szerint 30–70 000 romát deportáltak a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba, és ötezer romával orvosi kísérleteket is végeztek.