A Jobbik szeretné, ha Orbán Viktor is internetezne

A nemzeti konzultációnak álcázott propaganda és Kubatov-listás adatgyűjtés helyett csak népszavazást tart elfogadhatónak a Jobbik az internetadó ügyében. A Fidesz azonban Alaptörvényben tiltotta meg azt ebben a kérdésben is, ezért lehet, hogy módosítani kell – írta közleményben a párt.

A Jobbik szeretné, ha Orbán Viktor is internetezne

A Jobbik szerint kevés az orbáni meghátrálás, ingyenes alapinternet kell – írta pénteki közleményben Novák Előd, a Jobbik alelnöke.

A Jobbik saját sikerének is tartja, hogy a kormány 2010 után most ismét kihátrált az internetadó mögül, de mivel Orbán Viktor véleménye nem változott, a párt célja a miniszterelnököt bevonni az internetezők körébe, hogy megismerje ezt a világot.

A nemzeti konzultációnak álcázott propaganda és Kubatov-listás adatgyűjtés helyett csak népszavazást tart elfogadhatónak a Jobbik, a Fidesz azonban Alaptörvényben tiltotta meg azt ebben a kérdésben is. Ezért szükséges lehet annak módosítása is, ha valóban nem kommunista, hanem demokratikus döntést szeretne Orbán Viktor – állt a közleményben.

A Jobbik szerint inkább az ingyenesen elérhető, alapszintű internet bevezetését kell tervbe vennie a kormánynak, hogy olyanok is tudjanak élni a távmunka vagy épp a távügyintézés lehetőségével, akiknek erre eddig nem volt módjuk a Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiugróan drága internethasználati díjak miatt – írta.

A reklámadót előterjesztő L. Simon László államtitkár is elismerte zárszavában, hogy nagyon komoly versenyhátrányba kerül hazánk, ha nem csökkennek az internet-hozzáférések díjai, ezért is nyújtott be most az adótörvények módosításához a Jobbik ismét egy olyan javaslatot, hogy a reklámadó bevételéből az alapszintű internet ingyenes elérését biztosítsák – zárta közleményét Novák Előd.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?