123 fideszes és KDNP-s országgyűlési képviselő közül mindössze három árulta el, milyen típusú középiskolában tanul vagy tanult korábban a gyermeke. Múlt héten bontakozott ki heves politikai vita a gimnáziumi tanulók számának lehetséges csökkentése miatt, ez sejlik ki ugyanis a jövő évi büdzsé tervezetének köznevelésre vonatkozó részéből. Az ellenzéki pártok ebben egyenesen a középkor visszatérését látták, és azzal vádolták a kormányt, hogy el akarja venni a diákoktól a továbbtanulás lehetőségét, míg a Pedagógusok Szakszervezete a teljes közoktatás katasztrofális helyzetbe sodródását vizionálta a költségvetési számokból.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre reagálva állította: a középfokú oktatást átalakító intézkedések célja, hogy az alapképzés után a diákok a tudásuk alapján tanuljanak tovább, olyan szakmát vagy diplomát szerezve, amivel el is tudnak helyezkedni. Az elmúlt években a szakiskolai képzésre jelentkezők tanulmányi átlaga jellemzően alacsony volt, ráadásul közülük sokan menet közben is lemorzsolódnak. „A kormány intézkedései ezt a folyamatot kívánják fékezni, elérni és a társadalom számára is elismertté tenni a fizikai munkát és annak megbecsülését” – írták közleményükben.

Ezután kerestük meg a költségvetési törvényjavaslatról a parlamenti kétharmad birtokában gyakorlatilag döntő Fidesz–KDNP-frakcióit, hogy megtudjuk, vajon ha saját gyerekeikről van szó, melyik iskolatípust részesítik előnyben, illetve „fékezik-e” a szakiskolák leértékelődését. Tisztában voltunk azzal, hogy a képviselők gyermekeinek iskolai tanulmánya nem közérdekű adat, ezért előre leszögeztük, hogy semmilyen konkrét információ, például az intézmény kiadására nem kérjük, csak az iskolatípust adja meg. Hogy 20 másodpercnél többre ne vonjuk el őket az ország ügyeinek intézésétől, még 4 variációt is megadtunk, hogy még írni se kelljen, csak aláhúzni/karikázni/beszínezni/kivastagítani a megfelelőt: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola (szakmunkásképző), illetve hogy a gyerek külföldön tanul.

Gyerekek a Parlamentben - ki merre? (képünk illusztráció)

MTI / Bruzák Noémi

Mind a 123 olyan országgyűlési képviselőt megkérdeztük, akinek a parlament honlapján közzétett önéletrajza szerint középiskolás korú, vagy annál idősebb gyereke van, illetve azokat is, akik nem ismertették ugyan családi körülményeiket, de valószínűleg szintén érintettek szülőként.

Végül a könnyítés dacára a több mint százhúsz megkeresett politikus közül mindössze négyen válaszoltak: a leggyorsabb Hende Csaba honvédelmi miniszter volt, bár elsőre még csak annyit írt vissza, hogy felnőtt gyerekei vannak, nem érinti a kérdés. Miután felhívtuk a figyelmét, hogy a kérdés a már középiskolát kijártakra is vonatkozott, készségesen megadta, hogy „mindkét lánya itthoni gimibe” járt.

A KDNP-s Földi László volt a másik, aki a megadott határidőn belül közölte, hogy négy gyermeke közül hárman már – gimnáziumban – leérettségiztek, a legfiatalabb pedig most végzi a gimnáziumot. Igaz, határidő után, de rajta kívül még egy párttársa reagált: Móring József Attila fia is gimnáziumban tanul. Egy elutasító válasz is befutott: a fideszes Pócs János röviden annyit közölt, hogy gyermekeinek „iskolába járása és iskoláztatása magánügy”.

A többi 119 képviselő egyáltalán nem válaszolt, így még nagyjábóli megoszlást sem tudunk közölni arról, hogy szülőként melyik középiskola-típusra voksol a kormánypárt.

(A fideszes Bíró Márkot nem tudtuk megkérdezni, mert a többiekkel ellentétben nincs a köz számára elérhető parlamenti email címe. Próbáltuk ezt jelezni a parlamenti sajtóosztályon keresztül, de úgy tűnt, ez rajtunk kívül mást nem zavar. De hátha ezt a cikket olvasva majd kér magának egyet – a szerk.)