Elmarasztaló határozat született abban az etikai eljárásban, amelyet a Rezesova-balesetben meghalt áldozatok családja kezdeményezett még májusban Melegh Gábor, a védelem által bevont igazságügyi szakértő ellen – tudta meg a hvg.hu egy az ügyet közelről követő, névtelenséget kérő forrástól. Ezért a megállapított etikai vétségért vele szemben írásbeli megrovást szabott ki az etikai bizottság az Eva Rezesova védelme által bevont, majd másodfokon az egész ügyből kizárt szakértővel szemben.

Turán Zsolt, a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) elnöke kérdésünkre megerősítette, hogy ilyen tartalmú határozat született. Mint mondta, a legutóbbi elnökségi ülésen tájékoztatták a területi kamara vezetőségét a Melegh elleni eljárásról. A döntés még nem jogerős, Melegh 15 napon belül fellebbezhet ellene az országos szervezet etikai bizottságához.

Az ügyben eljáró, területileg illetékes Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) határozatában információink szerint az áll, hogy Melegh több etikai vétséget is elkövetett. Vagyis az igazságügyi kamarára, illetve szakértőkre vonatkozó törvény szerint „vétkesen megszegte a szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségét, vagy a szakértők etikai kódexében foglalt magatartási szabályokat”.

A többi szakértőnek ártott a hvg.hu-nak adott interjújában

Úgy tudjuk, Meleghet egyrészt azért marasztalták el, mert a saját területi kamarájának etikai tanácsa úgy találta: az áldozatok családjának igaza van abban, hogy az igazságügyi szakértő csorbította a szakértői kar tekintélyét. Állítólag ezt pont a hvg.hu által készített interjú miatt állapították meg, amelyben Melegh támadta az országos igazságügyi kamara akkori vezetését.

A másik megállapított etikai vétség információink szerint az, hogy Melegh Gábor megszegte titoktartási kötelezettségét. Az igazságügyi szakértőkre ugyanis szigorú titoktartási szabályok vonatkoznak, így egyáltalán nem adhatják ki tevékenységük során tudomásukra jutott adatokat, illetve nem nyilatkozhatnak az ügyről annak lezárásáig, de ezt követően is csak korlátozottan. Az Eva Rezesova által még 2012. augusztus 21-én okozott balesetben meghalt négy áldozat rokonai ezért kifogásolták, hogy Melegh több alkalommal is szerepelt a médiában. Ráadásul a beadott panaszuk szerint mindezt „saját igazát bizonygatva”, az őt ért kritikákat „személyes támadásoknak véve és elfogultan” tette, miközben kiadott korábban meg nem jelent információkat.

Rezesova ügyvédjének nyilatkozatával mentegette magát

Az külön pikáns, hogy információink szerint ez ellen az etikai kifogás ellen Melegh Gábor az eljárásban Eva Rezesova ügyvédjének, Novák Péternek az „igazolásával” próbált védekezni. Bemutatott ugyanis egy nyilatkozatot Rezesova védőjétől, amelyben az ügyvéd hozzájárul, hogy Melegh nyilatkozzon a büntetőügyről a médiában.

Stiller Ákos

Ezt kérdésünkre több büntetőjogban jártas és a Rezesova-ügyet követő jogász súlyosan aggályosnak nevezte, hiszen Meleghet először a védelem kérte fel, de utána a bíróság kirendelte. Ettől kezdve ugyanolyan jogai és kötelességei voltak, mint a többi, bíróság által bevont igazságügyi szakértőnek, vagyis rá ugyanúgy vonatkozott a titoktartás. „Legfeljebb a bíróság dönthetett volna vele kapcsolatban bármiről. De ha utólag az ügyvéd papírját lobogtatja, az azt jelenti, hogy közben ő végig a védelem szakértőjének tartotta magát? – tette fel a kérdést egyik jogász forrásunk. Főleg, mert köztudott, hogy Meleghet éppen elfogultsági aggályok miatt másodfokon ki is zárták végül az ügyből egy másik szakértővel, Kovács Miklóssal együtt.

A Melegh elleni eljárásra kijelölt etikai bizottság azonban információink szerint ezt a védekezést nem fogadta el, úgy gondolták, rá is a kirendelt szakértőkre vonatkozó szabályok vonatkoztak, ami alól Novák nem menthette fel. Ezért állapították meg, hogy ebben is megszegte az etikai előírásokat.

Csak megrovás, de ez is valami

A hatályos törvény szerint az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben az enyhébbtől a súlyosabb szankció felé haladva figyelmeztetés, írásbeli megrovás, pénzbírság, a kamarai tagság legfeljebb 2 évig terjedő felfüggesztése, végül a kamarából való kizárás szabható ki büntetésképpen.

Ezek közül a Meleghre kiszabott írásbeli megrovás nem tűnik különösebben kemény büntetésnek, mégis nagy jelentőségű lépés, főleg, mert forrásaink szerint sok igazságügyi szakértő ellen indított etikai eljárás egyszerűen elsikkad. A gépjárműszakértők közt valóságos szaktekintélynek tartott szakértő ráadásul korábban 12 éven át volt az országos kamara elnöke, azóta is ennek tiszteletbeli elnöke, a most őt vétkesnek találó budapesti kamarában pedig jelenleg is a közlekedési szakosztály vezetője. A Rezesova-ügyben való közreműködése miatt már a kamara egy eseti vizsgálóbizottsága is vizsgálta az eljárását. Komoly következménye ennek a vizsgálatnak sem lett, de azt kimondták, hogy az áldozatok családjának szakértői felkérését „téves indoklással hárította el”, miközben Eva Rezesova ügyvédjének igent mondott, „ami a pártatlanság sérelmének a látszatát kelthette”.

És még mindig nincs vége, hiszen a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége is soron kívüli etikai eljárást indított Melegh Gábor és a szintén kizárt Kovács Miklós ellen.