Andraschek László ex-hajléktalan (Dubrovszki Dániel)

A lottó proletár-misztériuma, a bárkit felemelni képes véletlen csodája ritkán mutatja meg önmagát annyira, mint Andraschek László esetében. A férfi már évtizedek óta hajléktalanként élt, alkoholizmusa először az utcára taszította, majd öngyilkossági kísérletig juttatta. Egyszer, amikor egy árokban ébredt összefagyva, egyik lábát még amputálni is kellett. Egy győri hajléktalanszállón élt, amikor egyszer csak 636 millió forintot nyert a lottón.

Andraschek és felesége azt ígérik, a pénzből egy elesetteket segítő alapítványt indítanak: csak reménykedni lehet, hogy az ötlet valósággá válik. A hihetetlen történetet kissé árnyalja, hogy a házaspár tíz házat már vásárolt, amiből négyet rögtön bérbe is adott. Ráadásul, amint a férfi története bekerült a médiába, kirabolták újdonsült otthonát. Azt, hogy jótevőként is hőssé válik-e majd, és lesz-e valamilyen morális tanulsága a történetének, még később válik el.

A mi hőseink

2014. első negyedévében nyolc fiatal vehetett részt egy többlépcsős kiválasztási procedúra után a HVG Online első gyakornoki programjában, melyben kétszer hathetes turnusban mindannyian kipróbálhatták magukat hírszerkesztőként, tudósítóként és riporterként. Valamennyiükkel igyekszünk azóta is munkakapcsolatban lenni. Egyikük, Bicsérdi Ádám azóta az Élet + Stílus rovat munkatársa, de a többiek is rendszeresen bedolgoznak a lapunkba. Külön büszkék vagyunk arra, hogy Neuberger Eszter a menekültüggyel foglalkozó, (H)idegen című sorozatunkban közölt riportjaiért idén Szegő Tamás-díjat kapott. Volt gyakornokainktól ezúttal azt kértük, írják meg, kiket tartanak az év hőseinek. Ez a merően szubjektív lista született, ami talán róluk is elárul ezt-azt. (Azt, hogy kik voltak a javaslattevők, a "hősök" nevét követően zárójelben adtuk meg – a szerk.) Egyébként a hvg.hu második gyakornoki programja jelenleg is tart.

Farkas Franciska színész (Trubek Zsuzsa)

A Viktória – a zürichi expressz című svájci-magyar film címszereplője egy fiatal roma nő. Élete kilátástalannak tűnik, így szinte elkerülhetetlenül lesz belőle prostituált Svájcban. A film nemzetközi sikere szinte egy csapásra tette a címszerepet játszó színésznőt híressé, amit Farkas Franciska arra akar használni, hogy roma társainak példát mutasson: elhivatottsággal, végtelen kitartással saját erőből is ki lehet törni a sanyarú viszonyok közül.

Mivel saját bőrén is tapasztalta a „kár, hogy cigány”-hozzáállást, célja, hogy segítse a roma fiatalok öntudatossá válását, önbecsülésük megvédését. Ezért is támogatja például a Roma Oktatási Alap A tudás 6alom címmel indított slammerversenyét. A saját életében a legfontosabbnak a folyamatos tanulást tartja, ami nemcsak karrierjét alapozta meg, hanem azt is, hogy elfogadják, és történetét hitelesnek tekintsék.

André Goodfriend (Neuberger Eszter)

André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ügyvivője a kitiltási botránynak köszönhetően robbant be a hazai köztudatba, és azóta – nem pont kormánybarát körökben – valóságos diplomatacelebbé vált. Az USA-ból korrupció gyanúja miatt korábban kitiltott kormányzati tisztviselők ügyének csikicsukijában Goodfriend higgadt profizmusával többször is padlóra küldte a bénázó kormányzati kommunikációt.

Ott volt a netadó ellen szervezett tüntetésen, majd amikor Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi szóvivője emiatt támadta, a netdiplomáciai képességeit is megcsillogtatva megüzente, a Békemenetre is simán kijár, hogy „megnézze a hangulatot”. Ezek után valóságos Goodfriend-spotting kezdődött, nemcsak az időközben megsokasodott tüntetéseken, hanem Budapest-szerte. Goodfriend mozizott itt, kiállításmegnyitón vett részt ott, sétál egyet, stb.

Jelenleg épp Vida Ildikó NAV-elnök próbálja őt beperelni Orbán Viktor utasítására rágalmazásért és hírnévrontásért – emiatt még diplomáciai mentességét is megvonnák Goodfriendnek, aki azt követően sem tér haza, hogy Magyarországra érkezik az új amerikai nagykövet. Az ügyvivőnek mozgalmas éve volt – akár év végi extra prémiumot is megérdemel.

Hajdú Eszter rendező (Bicsérdi Ádám)

Lehetett tudni régóta, hogy dokumentumfilm készül a cigánygyilkosságok peréről, de még így is váratlanul megrázó élmény volt a mozitermekben Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című korlenyomatába botlani. A film munkacíme A per volt, és a végeredményt nézve könnyen párhuzamok vonhatóak Kafka azonos című műve és az Ítélet… között. Csakhogy amit Hajdú Eszter és stábja kamerái megörökítettek, az nem egy zseniális elme víziója a mindennapok szürrealitásáról, hanem a félelmekkel, téveszmékkel, mélyen a hétköznapokba ivódott előítéletekkel terhes színtiszta valóság.

Az Ítélet… a romagyilkosságok perének négyéves történetét, a tárgyalás mind a 167 napját dokumentálja, az eseményeket mintegy két órába sűrítve. Ez a vállalkozás már önmagában megsüvegelendő, de az igazi hőstett a vágószobában történt: az iszonyatos mennyiségű alapanyagból sikerült egy kerek, kényes kérdéseket feszegető, olykor már az objektivitásával is provokáló kordokumentumot gyúrni.

De ami még ennél is fontosabb: Hajdú Eszter és csapatának alkotása vitát generált, érzelmeket korbácsolt. Már a vetítésen is volt, aki hevesen gesztikulálva fejtette ki véleményét a látottakról, azon pedig érdemes elgondolkozni egy pillanatra, hogy mikor váltott ki utoljára diplomáciai perpatvart (vagy valami hasonlót) egy magyar dokumentumfilm.

Hosszú Katinka úszó (Egri Gergely)

Ha a 25 éves Hosszú Katinka már évekkel ezelőtt abbahagyta volna, akkor is a sporttörténelem megkerülhetetlen része volna. De szerencsére idén is több mint tíz kilót szedett fel – ennyit nyom ugyanis a világkupákon szerzett majdnem 70 érme, amelyből 51 arany.

Az igazi nagy szám idén azonban kétségtelenül a decemberi dohai rövidpályás világbajnokságon szerzett négy aranya volt, melyet mind világcsúccsal nyert, no meg talán az, hogy a napokban megdöntötte Kovács Ágnes 15 éves rekordját is 200 mellen. Így nem csoda, hogy idén a nemzetközi szövetség a világ legjobb úszónőjének választotta, sőt, Hosszú az európai hírügynökségek 2014 legjobb sportolóit tömörítő 10-es listáján is helyet kapott (8.), megelőzve Roger Federert is.

Már csak az olimpiai arany hiányzik a férjével készülő úszónőnek, aki idén harmadszor lett az év legjobb magyar női sportolója.

Malala Júszufzai, emberi jogi aktivista (Murányi Krisztina)

2014-ben a közösségi médiában a világon mindenütt pörgött az emberi jogi tematika: a társadalom széles rétegei számára ezidáig alig látható csoportok mind tágabb körben váltak érzékelhetővé azáltal, hogy elkezdték bemutatni alávetett helyzetüket, illetve hangot adtak követeléseiknek. Elég, ha csak a leggyakoribb, a témába vágó hashtagek-et nézzük, mint #BlackLivesMatter, #YesAllWomen és #AllMenCan, #RapeCultureIsWhen, #WhyIStayed.

Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy miközben a nyugati világban már nem kérdés, vagy inkább nem az a kérdés, járhat-e egy nő iskolába, vagy eldöntheti-e, kihez menjen férjhez, addig vannak olyan országok, ahol ilyenekről beszélni is egyenlő a halálos ítélettel. Az én hősöm az óévben Nobel-békedíjjal kitüntettet Malala Juszufzai, aki kiállt a lányok és a nők oktatása mellett Pakisztánban, és akit emiatt iszlámellenesnek nyilvánítottak a szélsőséges tálibok. A története bejárta a világsajtót: 2012-ben fejbe lőtték, Angliában gyógykezelték, tavaly óta pedig egy alapítvány segítségével azon dolgozik, hogy mindenki egyenlő oktatásban részesülhessen a hazájában.

Patay Pál régész (Kocsis Andrea)

"Voltam jómódú földbirtokos, megtűrt osztályidegen, tartalékos királyi magyar tüzérhadnagy, a szovjet hadsereg hadifoglya, tartottam előadásokat tudományos konferenciákon külföldön, és jártam idehaza ideológiai kongresszusokra” – emlékezett vissza életére Patay Pál régész a századik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen.

A Magyar Nemzeti Múzeum a fennállása óta eltelt közel kétszáz évben sosem köszöntött még százéves tudóst: Patay Pál régész volt az első, a neki szentelt életmű-kiállítás felöleli a magyar régészet teljes történelmét. Patay négy rendszerváltást élt túl, és minden viszontagság ellenére elvégezte a hazai őskori régészet alapkutatásait, miközben maradandót alkotott a fiatalabb korszakok tekintetében is. (Például, aki harangokról kutat, az elsőként az ő összefoglaló műveit csapja fel. De a Csörsz-árok felfedezése is neki köszönhető, ami miatt 1200 kilométert gyalogolt „árkon-bokron, tövisen, mindenen”.)

Patay 1929-ben találkozott először őskori leletekkel, tíz évvel később doktorált ősrégészetből. Budapest ostroma után, 1945-ben szovjet hadifogságba került. „Mivel a legkülönfélébb szakmájú és képzettségű ember gyűlt itt össze (csillagász, mezőgazdász, ügyvéd, gyógyszerész, bíró, tanító), a legkülönfélébb ismeretterjesztő előadásokkal jártunk barakkról barakkra”. Ő tartott például előadást a római limesről. Még a fogságban is régész maradt, és a későbbiekben sem volt rendszer, ami eltántoríthatta volna.

Szeverényi Irma gyógypedagógus, az Örömpedagógia kidolgozója (Fehér Nóra)

A tíz évig egy pécsi általános iskolában halmozottan sérült gyermekeket tanító Szeverényi Irma ma utazó gyógypedagógusként tevékenykedik a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) égisze alatt.

Már a pécsi általános iskolában rájött, hogy a hagyományos módszerek nem hatékonyak a sérült gyermekeknél, ezért Mária Montessori reformpedagógus és Kokas Klára zenepedagógiából induló komplex személyiségfejlesztő módszerét összedolgozva egy információs és kommunikációs technológiai (IKT) alkalmazással szervezetett tanulási folyamatot dolgozott ki. Élményszerűségre törekedett, ezért a módszert Örömpedagógiának nevezete el. Az intézményekben, ahol dolgozik, számítógépes oktatóprogramokkal, interaktív tábla segítségével fejleszti az integráltan tanuló, sajátos nevelési igényű gyermekeket.

„A gyermekekkel töltött idő legcsodálatosabb pillanatai azok, amikor a súlyos akadályokkal küzdő kisdiákok arcán boldog mosolyt látok a foglalkozások során. Egy szeretetteljes közegben a 21.század modern technológiája szinte csodákat tud művelni a gyógypedagógiai fejlesztésben. Pályafutásom célja, hogy minél több gyermek megismerje az örömteli tanulás szabadságának felemelő érzését” – összegezte ars poeticáját a hvg.hu-nak Szeverényi Irma, aki 52 évesen szerzett diplomát, 55 évesen kezdett el angolul tanulni, miközben a digitális világ szakértője is lett.