„Magyarországnak néhány éven belül egymillió munkavállalót kell ’importálnia’, hogy a gazdaság növekedése tartósan 5-7 százalék között legyen.” „A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont.” Ezt a két mondatot ugyanaz a politikus, Orbán Viktor mondta, igaz, a két kijelentés között 14 év telt el.

Az utóbbi – mely vasárnap az M1 Híradójában hangzott el – bejárta a nemzetközi sajtót, miután a Reuters lefordította és közzétette azzal a kommentárral, hogy Magyarország is jelentős munkaerő-kibocsátó: hivatalos adatok szerint 350 ezer magyar él és dolgozik külföldön, a legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában. Orbán bevándorlásellenes kijelentésére ráerősített hétfőn a Fidesz frakcióvezetője. A köztévé reggeli műsorában Rogán Antal azt mondta, a nyugat-európai országokban jól látható, „miként borítja fel a keresztény országok belső rendjét a muzulmán közösségek jelenléte”. A vitába Szent Istvánt idézve az amerikai nagykövetség ügyvivője is beszállt. André Goodfriend hétfőn felhívta az első magyar király azon mondatára a figyelmet, mely szerint „egynyelvű és egyszokású királyság gyönge és törékeny”.

Vihart akart aratni

Okkal beszélt 2001-ben a miniszterelnök a bevándorlás fontosságáról, gazdaságfelpörgető hatásairól. Az első Orbán-kormány éveken keresztül dolgozott egy olyan törvényen, amely elő akarta segíteni a külföldi munkaerő beáramlását, elsősorban a szomszédos országokból (erről lásd keretes írásunkat). Ahogy arra a Miniszterelnökség szerdán fel is hívta a figyelmet: már 2001-ben is helyreigazítást kértek arra hivatkozva, hogy Orbán a milliós szám említésekor a határon túli magyarokra utalt.

Orbán Franciországban - vihart aratott

AFP / Dominique Faget

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Orbán már 14 évvel ezelőtt is tartott az Európán kívüli országokból, vagy a szegényebb balkáni államokból érkező bevándorlóktól. Az MTI archívuma szerint az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon többször kifejtette, hogy a háborúba keveredett délszláv országok helyzetét minél hamarabb rendezni kell, különben a problémáik „a bűnözés, a migráció növekedéséhez vezethetnek”.

Bár csak most okozott megütközést, a miniszterelnök keményvonalas bevándorlásellenes nézetei nem újkeletűek, legalább 8 éve hajtogatja – szinte szó szerint – azt, amit most vasárnap mondott. 2006 decemberében kifejtette, hogy „sürgősen meg kell állítani az illegális bevándorlást, amely maga alá temethet jó néhány országot”. Szerinte „a bevándorlás nem lehet Európa jövője: ezen az úton nem lehet megoldani a demográfiai problémákat”. Ezt fejtegette akkor is, amikor 2011 első felében Magyarország látta el a soros EU-elnökség teendőit. Idén az MTI archívuma szerint legalább hatszor vázolta fel már, hogy mennyire „káros” Európára a kívülről jövő bevándorlás. Júliusban azt mondta egy rádióinterjújában, bár ellenezte Jean-Claude Juncker kinevezését az Európai Bizottság élére, egyetért a programjával, kivéve a bevándorlás támogatását. Akkor majdnem szó szerint azt mondta, amit most: csakis a politikai menekülteket szabad befogadni, akik viszont „gazdasági nehézségek miatt hagynák el otthonukat, azokon úgy kell segíteni, hogy otthon tudjanak maradni”.

Hogy a vasárnapi kijelentése mégis olyan nagy visszhangot kapott, nem független attól, hogy a bevándorlókkal kapcsolatos nézeteit a 17 halálos áldozattal járó párizsi terrorakciók után újra kifejtette. Kormányzati és fideszes források a hvg.hu-nak azt mondták, nem arról van szó, hogy Orbán elszólta magát, tudatos politikus, aki tisztában van vele, mikor mit kell mondania ahhoz, hogy felhívja magára a figyelmet.

Az európai választókhoz beszélt

Legalább két szempont játszhatott szerepet abban, hogy Orbán a párizsi szolidaritási menet után vasárnap bedobta a bevándorlás korlátozását – állította több kormányzati forrás is a hvg.hu-nak.

Nem szeretjük a bevándorlókat

Stiller Ákos

Egyrészt a miniszterelnök szűkebb körű beszélgetéseken évek óta hangoztatja, hogy az európai politikusok zöme mennyire szűk látókörű, gúzsba köti őket a „politikai korrektség”, nem vállalkoznak radikális lépésekre, így nem is tudják kivezetni Európát a válságból. Egy neve elhallgatását kérő miniszter már 2011-ben azt mesélte a hvg.hu-nak, hogy Orbán a különféle találkozókon fel is hívja „korlátoltságukra” az európai politikusok figyelmét, miközben magára úgy gondol, aki az „igazságok” kimondásával megelőzi a korát, szerinte ezért is támadják sokan. Azt nyilvánosan is többször kifejtette már: azzal, hogy az unióban nem „mernek beszélni a problémákról”, átengedik a terepet az EU-szkeptikus politikusoknak, és ezzel is növelik az EU-t elutasítók táborát. Több kormányzati forrás megjegyezte, különösen a második kétharmados győzelme óta Orbán szeretné, ha már európai szinten is figyelnének a szavára. Erre épített akkor is, amikor a britekhez hasonlóan nem támogatta Juncker megválasztását sem, ám ebben a kérdésben végül elszigetelődött.

Forrásaink szerint azzal, hogy a párizsi tragédia után Orbán kihasználta a felfokozott figyelmet, a bevándorlással szemben ellenséges európai közvéleményhez, választókhoz is beszélt abban bízva, hogy az utóbbi időben róla kialakult negatív képet ellensúlyozni tudja, és egy olyan kérdést érintett, mely nagyon sok nyugat-európait foglalkoztat. Mivel egy éven belül az EU új migrációs stratégiát alakít ki, a magyar miniszterelnök bízik abban, hogy a maga szempontjait hosszabb távon is napirenden tudja tartani. Másrészt a kormányban arra is számítanak, hogy ezekkel a nézetekkel a kabinet szövetségesekre találhat az EU-s országokban, amire szükségük is van a kormány jelenlegi diplomáciai elszigeteltségében. Hétfőn még Orbánon is túltett a cseh államfő, Milos Zeman, aki azt fejtegette, hogy az eltérő kultúrájú és vallású emberek „nem képesek integrálódni” az európai társadalomba, „genetikai függőség” köti őket régi hazájukhoz, így jobban is tennék, ha hazamennének. Köztudottan Zeman sem az a figura, akit gúzsba szokott kötni a politikai korrektség.

A közvéleménynek játszik

Orbán előtt sem ismeretlenek azok az adatok, melyeket különféle európai felmérések tártak fel, és a 2014-es európai parlamenti választások is azt mutatják, hogy növekedett az idegenellenességre rájátszó szélsőséges pártok támogatottsága.

Illegális bevándorlók érkeznek Olaszországba

MTI/EPA/Ettore Ferrari

Az Eurobarométer decemberben közölt felmérése szerint „az embereket leginkább foglalkoztató témák között a bevándorlás kérdése egyre kiemeltebb helyen szerepel. Uniós szinten ma ez a negyedik leggyakrabban említett probléma (24 százalék, 3 százalékpontos növekedés), nemzeti szinten pedig a harmadik (18 százalék, 3 százalékpontos növekedés). Máltán, az Egyesült Királyságban és Németországban a megkérdezettek az első helyen említették ezt a kérdést.” Volt olyan kormányzati forrás, aki egyenesen azt állította, Angela Merkel látogatása előtt Orbán lényegében a németeknek is üzent, jelezve, érti a félelmeiket. A párizsi merénylet előtt készült Eurobarométer-mérés szerint az uniós polgárok 57 százalékának ellenérzései vannak az EU-n kívüli bevándorlókkal szemben.

Ám a miniszterelnök leginkább a hazai közönségének beszélt, ha figyelembe vesszük, hogy a magyarok mit gondolnak az „idegenekről” (ebben, mint hétfőn megírtuk, leginkább a Jobbik nézeteire licitált rá). A Tárki kutatásai szerint 2014 áprilisában „a felnőtt lakosság 39 százaléka választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, vagyis azt, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát”. A kutatóintézet szerint a korábbi évekhez képest 2012-ben nőtt meg újból az idegenellenesek aránya, és ez 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt. Egy 2009-es, 10 közép-európai országra kiterjedő kutatás szerint az előítéletesség és a jóléti sovinizmus Magyarországon volt a legmagasabb.

Csak a pirézek ne jöjjenek!

Mindez úgy, hogy a nyugat-európai vagy egyes dél-európai országokhoz képest Magyarországra jóval kevesebb migráns érkezik, és nem is vagyunk célország, tehát a többségük nem akar itt letelepedni, inkább továbbvándorolna Nyugatra.

Tény, hogy Magyarországon már 2013-ban megkilencszereződött az előző évihez képest a menedékkérelmet benyújtó személyek száma, ami tavaly tovább nőtt több mint 42 ezerre. Az adatok viszont azt mutatják, hogy a migránsok többsége nem „gazdasági bevándorló”, inkább háborús vagy válságövezetből érkezik. 2014-ben közel 22 ezren Koszovóból, közel 8900-an Afganisztánból és valamivel többen, mint 6800-an Szíriából jöttek. Ráadásul a magyar állam 2013-ban csak a kérelmek körülbelül negyedében hozott egy év alatt határozatot, a közel 19 ezer határozatból pedig mindössze 360 kérelmező kapott különböző fokozatú, tíz-, öt- és és egyéves védettséget jelentő (menekülti, oltalmazotti, befogadotti) státuszt. 2014-ben pedig az előzetes adatok szerint a 42 615 kérelemből csak 535-en.

HVG

Ez azt jelenti, hogy a magyarországi lakosság alig érintkezik a menekültekkel, nincsenek róluk tapasztalataik. Az Eurobarométer felmérése szerint a magyarok ugyanúgy viselkednek, mint a többi kelet-európai társadalom: míg a célországnak számító Svédországban a lakosság 25 százaléka, Nagy-Britanniában 57 százaléka, illetve Németországban 61 százaléka tart az unión kívülről érkező bevándorlóktól, Litvániában tavaly ez arány 79, Csehországban 74, Magyarországon pedig 67 százalék volt.

A magyarok sajátos idegenellenességét mi sem mutatja jobban, mint a Tárki 2006-os mérése. A kutatóintézet egyik munkatársa beillesztett egy nem létező nemzetiséget, a pirézeket a kérdőívébe, mire a válaszadók 59 százalék állította, hogy a pirézeket nem szabad befogadni.