"Vizet, kenyeret adok, de be ne jöjjenek"
Csak kedden félezren lépték át illegálisan a magyar határt, zömében a déli szakaszon. A hivatalos határátkelőhöz közeli röszkei tanyákon nem pánikolnak a migránsok miatt, Ásotthalmon, ahol a Jobbik által is támogatott Toroczkai László a polgármester, számos tanya a határsáv erdős térségében van. Errefelé jobban tartanak a bevándorlóktól. Az Orbán Viktor által felnagyított probléma helyi olvasata.
Egy 41 kilométer hosszú határszakaszon, Kübekháza, Újszentiván, Tiszasziget, Röszke és Ásotthalom közigazgatási területén keresztül érkeznek tömegével Magyarországra a bevándorlók. Többen is úgy tudják, hogy Szabadkán várakoztatják őket, majd kísérővel jönnek át a határon, és itt már maguk tájékozódnak. Nem kell sok időt eltölteni az Ásotthalomhoz tartozó kissori úton ahhoz, hogy a zöld határon át ideérkező csoportok feltűnjenek. Egy kisebb koszovói csapat férfi vezetője rögtön arról érdeklődik, hogy merre van Szeged, majd taxit próbálnak hívni. A diszpécserszolgálat azonban közli, dokumentumok nélkül nem utaztatják őket sehova.
Nehezen megy a beszélgetés telefonon, mivel a hat gyermek, két férfi és két asszony közül senki nem beszél angolul. Elindulnak a műúton Ásotthalom központja felé, a buszmegállóban még próbálják leinteni a menetrendszerinti járatot, de az nem áll meg. Kézzel-lábbal próbálják elmagyarázni, hogy Budapestre, onnan pedig Ausztriába mennének. Másfél órával később már egy kisbuszban ülnek, a határrendészet autója kíséri őket. „Milyen felelőtlenség elindulni ennyi gyerekkel, mondja egy helyi asszony, aki az út mentén lakik. Látta, milyen telefonja volt a férfinak? Hát, nekem nem telik ilyenre.”
Mit szólna, ha egy afrikai kérdezné, merre van Budapest?
Egy másik nő, akinek a háza szintén a kissori út mentén áll, kifogyhatatlan a történetekből: „Egyedül élek itt, rokkantnyugdíjas vagyok. Gondolhatja, hogy a frász jön rám, amikor éjjel zörgetik az ablakot. Egészségügyben dolgoztam, nem szeretném, ha valami fertőzést behoznának, nem szívesen engedem be őket. Vizet, kenyeret adok, de be ne jöjjenek. Hallottam, vannak errefelé, akik néhány euróért beengedik őket mosakodni, megmelegedni, átpelenkázni a gyerekeket. Nekem is jól jönne a pénz, de nem engedem be őket.”
Egy szintén ásotthalmi család arról panaszkodott, hogy a határtól pár száz méterre levő tanyájuk kerítését rendszeresen megrongálják, vagy az ágyást tarolják le. Elmondásuk szerint ők már tettek feljelentést, de a káruk nem térült meg. Többen a szemetelést kifogásolják, illetve azt, hogy elhagyott tanyákon tábort vernek a bevándorlók, szétverik a berendezést és tüzet gyújtanak. „Mit szólna ahhoz, ha egy afrikai megjelenne a kertje végében, és arról érdeklődne, hogy merre van Budapest? Egyébként sajnálom őket, látszik, fáradtak, éhesek. Volt, hogy bevittem őket Mórahalomig, de közben tört a frász, mi van, ha megállítanak. Nehogy már embercsempészet miatt előállítsanak! Hívjuk a határrendészetet, polgárőröket, sőt, még a mezőőröket is. Ásotthalmon pár hónapja ilyen is van. De sokszor hiába, nincs elegendő kapacitás. Rengetegen vannak a migránsok, naponta sokszor több százan is jönnek. Talán vissza kellene állítani a határőrséget vagy lezárni a határt, nem?”
Fatolvajok és illegális határátlépők
Az Ásotthalmon megjelenő, ingyenes havi lapban, decemberben Toroczkai László polgármester foglalkozott az általa „újkori népvándorlásnak” nevezett migrációval. Ebben leszögezte, nem lehet egy kalap alá venni a migránsokat, nem is dolguk eldönteni, hogy ki jelenthet veszélyt, és ki nem. Tapasztalatai szerint többen közülük inkább tehetősek, akik az embercsempészeket gazdagítják. „A mi gondunk az, hogy amikor nem jön a rendőr, akkor órákon át bolyonganak éhesen, szomjasan, a fagyhalál szélén a mi tanyavilágunkban, s az ilyen ember bizonyára bármire képes – írja Toroczkai az ingyenes, mindenkihez eljuttatott helyi lapban, s azzal folytatja: „Elhagyatott tanyákba eddig is betörtek… Ne adja Isten, hogy olyan tanyákba vagy akár belterületi házba akarjanak behatolni, ahol éppen otthon vannak.”
Megkerestük a polgármestert, nem kívánt nyilatkozni, közösségi oldaláról azonban megtudhattuk, hogy a tavaly felállított mezőőrség (amely alapításának a lehetőségével több térségbeli önkormányzat nem kívánt élni a dupla központi finanszírozás ellenére sem) eredményesen dolgozott. Az aktivisták egyetlen hónap alatt „megállítottak” 1661 illegális határsértőt (koszovói, afgán, szíriai, afrikai, bangladesi stb.), elfogtak három külföldi embercsempészt, rosszullét és kihűlés miatt kórházba szállítottak egy koszovói felnőttet és egy gyermeket, miközben nemcsak az illegális határátlépőkkel szemben léptek fel, hanem fatolvajokkal, tanyabetörőkkel és erőszakoskodókkal szemben is.
Eddig még mindig fizettek
A Röszkéhez tartozó kisebb külterületen, Ruzsán is „keresztüljárnak” migráns csoportok. Az itteni tanyán élő Kovács Sándor nem fél tőlük, nem is került soha konfliktusba velük. „Inkább elhúzódnak, félnek” – mondja el tapasztalatait a röszkei férfi. A faluban a központba vezető úton levő vendéglátós is úgy látja, hogy inkább segítségre szorulnak a hosszú utat megtett csoportok, gyakran náluk pihennek meg, esznek, isznak, majd továbbállnak.
„Még soha nem fordult elő, hogy ne fizettek volna, mondja a fiatalember. A gyerekeknek adunk meleg teát, de volt olyan is, hogy az egyik munkatársam ruhát hozott nekik. Amikor még közmunkásként dolgoztam a szántóföldön, az is előfordult, hogy jöttek, először vizet kértek, aztán azt, hogy hívjuk a rendőrséget.” Borbásné Márki Márta polgármester szerint azért nyugodtabbak itt az emberek, mert közel a nagy határátkelő, nagyobb a biztonságérzet. Annak ellenére, hogy legalább annyian jönnek errefelé is a zöldhatáron, mint Ásotthalmon, nálunk egyetlen külterületi körzet érintett, csak az ott élők találkoznak bevándorlókkal, akik már hozzászoktak ehhez. Mint Borbásné elmondta, az önkormányzat fokozottan támogatja a polgárőrséget, ők pedig jól együttműködnek a rendőrséggel.
Támogatás a homokháti településeknek
2013-ban a Homokhátságban 30 ezer migránst fogtak el. Ahogy a helyiek elbeszéléséből kitűnik, őket főként a szemét zavarja, amit maguk után hagynak a bevándorlók. Köztisztasági feladatokra Mórahalom polgármesterének közbenjárására a Belügyminisztériumtól kaptak is a települések egyszeri, vissza nem térítendő támogatást, amit elsősorban a hátra maradt temérdek hulladék elszállítására, a járőrszolgálatba állított rendészek személyi és dologi kiadásaira, védőfelszereléseire lehet igénybe venni.
A mórahalmi polgármester közbenjárására megszerzett támogatáson kívül a település térfigyelő kamerarendszer bővítési pályázatát is támogatja a Belügyminisztérium: a 18 millió forint értékű beruházással a bevezető utak bekamerázására futja majd.
Az érintett polgármesterek úgy látják, hogy a határrendészeten, annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban növelték a létszámot és javítottak az eszközellátottságon, még mindig nincs elég bevethető rendőr.
A hatóságok és civilek
A rendőrség csupán regisztrálja a tiltott határátlépőket, akiket attól függően helyeznek el, hogy kérnek-e menekültstátuszt, vagy sem. A kérelmet benyújtókat helyezik el a befogadó állomásokon, ahol átlagosan 3-4 hónapot várnak a döntésre. Mint ahogy arról többször írtunk, a kérelmezők töredéke részesül pozitív elbírálásban. Egy jelentős részük meg sem várja a határozatot, hanem tovább indul az unió más tagállamába.
Perák Zsuzsa, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület munkatársa a kiskunhalasi idegenrendészeti őrizetben levő bevándorlókkal dolgozik szociális munkásként. Ő is úgy látja, sokan nem is folyamodnak menekültstátuszért, hanem őrizetben várják, hogy szervezetten visszajussanak oda, ahonnan elindultak. Többen azért nem kérnek menedéket, mert ezzel elveszítenék a lehetőségét annak, hogy ott kérjenek menekültstátuszt, ahova eredetileg indultak.
A Helsinki Bizottság Szegeden dolgozó munkatársa szerint a hatóságok tiszteletreméltó erőfeszítéseket tesznek a naponta több száz fő befogadó eljárásainak levezénylésére, ehhez kaptak segítséget mind létszám, mind eszközök tekintetében, de nem elegendőt. A nagyfai átmeneti befogadó intézmény január közepi megnyitásával – a meglévő 1400 férőhely mellett – további 300 bevándorlónak jut átmeneti elhelyezés. Hamarosan újabb idegenrendészeti intézmények épülhetnek, január közepéig lehetett ugyanis az önkormányzatoknak területet felajánlani a Belügyminisztérium számára, hogy ott zárt őrizeteket alakítsanak ki.
Információink szerint több település is jelezte, hogy részt venne a programban, de annyit az egyik jelentkező Kunszentmárton polgármestere elmondott, hogy számít a helyi lakosság ellenállására. A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület vezetője is úgy látja, hogy az ideérkezők töredékének áll szándékában a magyarországi hosszabb tartózkodás. Kováts András szerint a mostani helyzetben kedvező volna az érintett térségekben – a migránsok kiszolgáltatottságot csökkentő, a helyi lakosságot az elfogadás irányába terelő – programokat indítani, de ehhez pályázati források megnyitására volna szükség, amelyek híján már a most folyó programoknál is lehúzhatják a rolót.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
