Az erről szóló dokumentumot pénteken kapta kézhez Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, aki erről szombaton tájékoztatta az MTI-t.

Várszegi Asztrik az ügyet ismertetve elmondta, hogy az Orosch János vezette nagyszombati érsekség még 2014 júliusában saját nevére íratott 660 hektárnyi, a komáromi bencés rendház tulajdonában levő szántóföldet, amely a szlovákiai Csallóközben található. A döntést azonban nem tudatta a bencés rend képviselőivel 

Várszegi Asztrik, miután tudomására jutott az ügy, nyílt levelet írt a nagyszombati érseknek, november végén pedig Pannonhalmán tárgyaltak is. Orosch János azonban november 5-i dekrétumával megszüntette a komáromi rendházat mind egyházi, mind világi jogi státuszban, zároltatta a rendház bankszámláját és elrendelte az épület átadását. A főapát ekkor Rómához fordult, segítséget kérve az ügy kivizsgálásában. 

Várszegi Asztrik pénteken kapta meg a szerzetesi kongregáció döntését, amely semmisnek nyilvánította a nagyszombati érsek dekrétumát, egyben kérte a pozsonyi apostoli nunciust, hogy állíttassa vissza az eredeti állapotot.

A határozat kitér arra, hogy a nagyszombati érseknek nem volt joga megszüntetni a bencés rendházat, mert az egyházjog szerint pápai alapú szerzetesrendet csak a pápa, illetve hivatala, az Apostoli Szentszék szüntethet meg, egyházmegye főpásztora nem.

Várszegi Asztrik bízik abban, hogy a szentszéki döntés alapján hamarosan visszaáll az eredeti állapot Komáromban. Amennyiben ez nem történne meg a következő hetekben, akkor a főapát kész a vatikáni államtitkársághoz fordulni, hogy diplomáciai segítségükkel rendezzék az ügyet.

A komáromi bencés rendházat 1989-ben, a rendszerváltás után állították vissza az akkori nagyszombati érsek és pannonhalmi főapát megállapodásával és jogilag visszakerült a Magyar Bencés Kongregációhoz. Bár szerzetesközösség a rendházban jelenleg nem működik, hetente tartanak szentmiséket a pannonhalmi bencés papok és rendszeresen szerveznek lelkigyakorlatokat.