„Én nem találkoztam olyan képviselővel – beleértve az Európai Néppártot (a Fidesz pártcsaládját - szerk.) –, aki nem legalább értetlenkedve kérdezte volna meg, hogy ez most mi. A külügyi bizottságban ülő néppárti kollégáim is nagyon erős értetlenséggel fogadták Putyin látogatásának hírét – mondta el Meszerics Tamás európai parlamenti képviselő (Európai Zöldek). „Az én értékelésemben olyan kockázatokat vállalt be a magyar kormány, amit nem értem, józan ésszel hogy lehet bevállalni” – mondta. Ugyanakkor az EP-képviselő szerint a magyar kormány egész jól megúszta a látogatást. Igaz, szerinte az már nem jutott el Brüsszelig, hogy a látogatás viszonylag botránymentesen zajlott. „Az jutott el, hogy Putyin Budapestre látogat. Ennek van maradandó nyoma, nem annak, hogy tulajdonképpen semmi sem történt” – vonta le a konklúziót.
Ujhelyi István
Túry Gergely
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője is egyetértett, hogy nem volt olyan megbeszélés Brüsszelben, ahol a putyini vizit ne lett volna téma. „Mindenki erről beszélt az elmúlt két hétben. A putyini különmegállapodásokat az EU arculcsapásának érzik” – magyarázta Ujhelyi, aki egyáltalán nem gondolja, hogy botránymentes lett volna a látogatás, hiszen az, hogy „a magyar fővárosból üzenhetett Putyin az ukrán hadsegernek és Brüsszelnek, az több mint startégiai hiba a kormány részéről” – mondta Ujhelyi. Szerinte a magyar kormányzat is felmérte a kockázatot, és szerette volna elkerülni, ám ezt valamilyen nem nyilvános okból nem tehette. „De mi az a háttérmegállapodás, akár Paks-ügyben, akár más ügyben, ami miatt Magyaroroszág beleszorult abba a helyzetbe, hogy ott kellett állni Putyin mellett?” – tette fel a kérdést Ujhelyi, aki szerint „Magyarország áruló, mert miközben részesül az EU minden stratégiai fejlesztési programjában, közben külön titkos megállapodásokat köt. De nem lenne ez a helyzet tragikus akkor, ha nem Putyin lenne a másik fél” – véli az európai politikus. Elmondta, hogy nem a külön megállapodás jelent gondot, hisz Kína kapcsán minden tagállam megpróbál külön megállapodásokat kötni, mert versenyfutás zajlik a kínai tőkéért. Ellenben Oroszország agresszorként viselkedik az EU szomszédságában, és ezt figyelmen kívül hagyni megengedhetetlen.
Ujhelyi álláspontja szerint el kell dönteni, hogy a putyini Oroszországtól akarunk függővé válni, vagy a közös stratégia, az európai energiaunió részévé akarunk válni. „Saját magunkat áruljuk el, ha az EU-s érdekekből kifelé játszunk. Hintapolitika akkor lehetséges, ha két oldalon van mozgástér. Most úgy játszik a magyar kormányzat, hogy előre és hátra is beverjük a fejünket. Nincs most hely hintapolitikának” – állítja Ujhelyi.
