Ha pénz tűnik el a gazdaságból, az egész gazdaságot megüli a köd – utalt Orbán Viktor beszéde elején a Buda-Cash bukására. Emlékeztetett, hogy a napokban 67 olyan polgármestert fogadott, akik a brókerház botránya miatt kértek kormányzati segítséget az önkormányzatuknak. A miniszterelnök annyit ígért, hogy mindent megtesznek a jegybank felügyeleti jogosítványainak megerősítésért, de jelezte: nem tudni, hány hasonló ügy robbanhat még ki.

A reform, amely lezárta a szocializmust

Orbán Viktor úgy látja, hogy az elmúlt négy évben működtek itthon a reformok – négy ilyet említett.

Összekötötték a demográfiát és az adórendszert, itt az intézkedések között említette a gyermekek után járó adókedvezmény bevezetését, a nők nyugdíjba vonulásának engedélyezését 40 év munka után, és a tervek közé sorolta az otthonteremtési rendszer fejlesztését.

Reformnak minősítette a rezsicsökkentést, a bankok elszámoltatását is, utóbbinak szerinte tavaly már érezhető volt a fogyasztásnövelő hatása.

MTI / Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök úgy látja: igazi áttörés volt, illetve véget ért a szocializmus azzal, amikor bevezették a segély helyett munkát adó programot. Hivatkozott a közmunkáért tüntető tiszavasvári romákra, és rendszerszintű változást emlegetett.

Teljes foglalkoztatottság 2018-ra?

A kormányfő nem tartja lehetetlennek a teljes foglalkoztatottság elérését 2018-ra. Ez azt jelentené, hogy 3 százalék alá kellene szorítani a munkanélküliséget. Szerinte ez egyebek mellett azért sem lenne elérhetetlen, mert most is körülbelül 60 ezer álláshely betöltetlen itthon.

Orbán nem meri megmondani, mekkora növekedésről álmodik

A miniszterelnök szerint 2014-ben nem volt választási költségvetés, és a korrigált adatok szerint 3,6 százalékos GDP-arányos növekedést produkált a gazdaság úgy, hogy sok, magyar kézben lévő ágazat is hozzá tudott tenni a növekedéshez, így az építőipar, a kereskedelem, a turizmus, a mezőgazdaság és a szállítás.

Most először fordult elő száz év óta, hogy a növekedés nem járt együtt az adósság növekedésével, itt történelmi áttörésről beszélhetünk – állította, és hivatkozott Matolcsy György jegybankelnök csütörtökön bemutatott könyvére.

Idén a kormány „óvatos duhajként” 2,5 százalékos növekedésre számít, de „ha nem rontunk”, jóval e felé is mehetünk – fogalmazott. Orbán nem akarta megmondani, mennyi pluszra gondolt.

Szerinte a bankok idén megindított elszámoltatása fogyasztásnövekedést eredményez, és a javuló hitelkínálat is pörgeti majd a gazdaságot.

A lakossági reáljövedelmek ismét 3-4 százalékkal nőhetnek idén – tette hozzá.

Túlvállalással biztosítja be magát a kormány az uniós pénzeknél

2007 és 2013 között 8700 milliárd forint uniós fejlesztési forráshoz jutott Magyarország, ennek nyolcvan százalékát már kifizették. Ahhoz, hogy a maradék 20 százalékot is le tudjuk hívni, ki kell fizetni 2236 milliárd forintot 2015-ben a tavalyi 1800 milliárd után.

A magyar kormány ezért úgy döntött, hogy „túlvállal”, vagyis több projektre szerződött, mint amekkora a keret: 9200 milliárdra szerződnek le, hogy így kompenzálják a meg nem valósuló projekteket – magyarázta Orbán Viktor, aki szerint ezzel nem maradhatnak hoppon azok, akik szabályosan vállaltak valamilyen EU-s támogatású beruházást.

Nem kell lelkizni az adóeljárásoknál

Orbán ígérete szerint folyamatos adócsökkentési politikára lehet számítani a következő években. Példaként említette, hogy a kétgyermekesek adókedvezményét 3-4 év alatt kétszeresére növelnék a mostanihoz képest.

MTI / Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök azt várja Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, hogy vezessenek be jelentős könnyítéseket az adóeljárásoknál. Itt nem lelkizni kell, hanem eredményeket produkálni – fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta: szeretné, ha radikálisan nőne azok száma, akiknek nem kell adóbevallást készíteni, és ennek előkészítése már folyik.