A felmérés fő üzenete az, hogy a magyar egészségügyben nincs garancia a biztonságos ellátásra, a gyógyulás inkább a szakemberek személyes odaadásán múlik. Háromszáz orvost és ötszáz beteget kérdeztek meg online - olvasható a cikkben.

Az ellátórendszer működését, teljesítményét mind az orvosok, mind a betegek rossznak ítélték. A betegek csaknem kétharmada úgy vélte ugyan, hogy megfelelően bánnak vele, ha orvosi kezelésre szorulnak, az orvosok viszont azt mondták: már sem a kellő időt, sem a megfelelő ellátást nem tudják biztosítani pácienseiknek.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a lapnak elmondta: összehasonlították az OECD országokban és az itthoni ellátásban dolgozó orvosok valamint nővérek arányát. Ezer lakosra 8 nővér lenne az elvárt minimum, de nálunk csak 5,5 jut. Orvosból ezer osztrákra 4,8, a csehre 3,6 jut, addig a magyaroknak csak 2,4.

Már most is 230 háziorvosi körzet tartósan betöltetlen, ez egyben azt is jelenti, hogy nagyjából 300 ezer ember nem fér hozzá az alapellátáshoz. Ha pedig az orvosok életkorát is hozzáveszik ehhez, akkor tíz év múlva már 4,6 milliónak, azaz az ország felének nem lesz háziorvosa – tette hozzá.

Dénes Tamás hivatkozott a Magyar Orvosi Kamara 2013-as belső közvélemény-kutatására, amelynek eredményei szerint az orvosok negyede nem választaná újra az orvosi pályát. Az orvosi elvándorlásról gyűjtött hivatalos adatokból pedig azt is bizonyították, hogy a béremelések évében csökkent és stagnált a hazai rendszerből távozók aránya, míg tavaly ismét megugrott. 

A rezidens szövetség elnöke azt ígérte: ha ez év végéig nem sikerül érdemi lépéseket elfogadtatni a kormánnyal az elvándorlás megállítására, lemond elnöki pozíciójáról.