Az Északi gólyahír oldal adatai szerint a Magyarországon jeladóval felszerelt gólyák már elindultak hazafelé, sőt, sokan már vissza is értek a gólyáűk közül. Nógrád megyében az őrhalmi iskola tetején fészkelő hím érkezett meg legelőször, már március 3-án. Március 15-e után egyre több helyen láttak gólyákat, az állomány zöme viszont március végén, április elején fog hazaérkezni. Egyébként sok gólya már el sem indul vándorútra, hanem Magyarországon telel át.

A jeladóval felszerelt gólyák közül ketten, Varbó és Veca már átrepült a veszélyes Közel-Kelet felett és Törökországban jár, de a többi jeladós madárnak még át kell kelnie ezen a veszélyes övezeten, ahol népszerű sportnak számít a gólyavadászat. Mint ismert, 2013 szeptemberében a Ménes nevű gólyát Egyiptomban szintén levadászták, majd meg is ették.

Varbó és Veca elsőként indult vissza a jeladós gólyák közül, de egy Horka nevű hím már szintén északnak fordult. Ez a madár először Csádig, majd Tanzániáig repült, telelésének utolsó egy hónapját pedig az Egyenlítő mentén a Kenya-hegy és a Viktória-tó közötti mezőgazdaságilag művelt területen töltötte. Jelenleg már Szudánban jár.

MTI / Czeglédi Zsolt

A gólyák figyelésével foglalkozó oldal szerint egy Dalma nevű tojó szintén Szudánban van már és a Fehér-Nílus mentén északnak tart, többen viszont még mindig Afrika déli felén pihennek: Picur, aki fiókaként elárvult, ezért "nevelőszülők" nevelték fel, majd a Nógrád megyei Rimócról indult útnak és 16 ezer kilométeren át Dél-Afrikáig repült, a jeladója szerint még mindig ott van, de már szintén északnak fordult. Egy társa, Keszi elvileg még szintén Dél-Afrikában van.

Az időjárás döntő fontosságú a madarak vonulása során, ez a tényező befolyásolja legjobban a földrajzi adottságok után útjukat hazafelé. A csapadékzónákat elkerülik, illetve megpróbálnak a lehető leggyorsabban átjutni rajta. Bizonyos esetekben az eső, az erős ellen- vagy oldalszélhez hasonlóan megállásra is kényszerítheti a vonuló madárcsapatokat.