A civilek március 15-ei demonstráción bejelentett 19 kezdeményezése közül az NVB eddig 13-at tárgyalt, a további hatról április 13-ig kell döntenie.

A testület csaknem kétórás vita után részben egyértelműségi problémák miatt nem hitelesítette a kezdeményezéseket, de az elutasítás indokai között szerepelt az is, hogy az adott kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, nemzetközi szerződést vagy az alaptörvényt érinti; ezekről pedig nem lehet népszavazást tartani.

A testület egyhangúlag megszavazta, hogy Vajda Zoltán, az egyik kezdeményező, a 60ezren a magánnyugdíjukért elnevezésű Facebook-csoport képviselője kifejthesse jogi érveit. Vajda Zoltán az ülést követően újságíróknak azt mondta, az NVB határozataival szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához.

Az NVB által hétfőn tárgyalt hét kérdésben a kezdeményezők arról szerettek volna szavazást, hogy a végrehajtó közhatalmi funkciót gyakorló intézmény a Várba költözhessen-e, bárki hozzáférhessen-e és nyilvánosságra hozhassa-e a III. főcsoportfőnökség titkos és szigorúan titkos állományú munkatársainak adatait, közzétegyék-e a paksi bővítés pénzügyi adatait, illetve hogy a megújuló energia felhasználás kötelezettségét törvénybe foglalják-e. 

A további kérdések az Európai Ügyészség felállításának támogatásáról, a közmunkások jogairól és a Munka törvénykönyvéről és a januárban bevezetett útdíj eltörléséről szóltak volna.

A testület az elutasító döntéseket 7:3, 10:0, 8:2, 9:1, 10:0, 7:3 és 6:4 arányban hozta meg. Az NVB határozata ellen 15 napon belül lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Kúriához, melynek 90 napja van az elbírálására.

Az első kérdés elutasításánál több NVB-tag is arra hívta fel a figyelmet, hogy a közhatalmi funkciót nemcsak az államfő vagy a kormányfő gyakorolja, hanem az önkormányzatok, köztük az érintett I. kerületi is, és esetükben az országgyűlés nem határozhatja meg, hol lehet például a székhelyük.

A második kérdésnél egyértelműségi problémát talált a testület, hiszen a Belügyminisztérium csoportfőnöksége csak az 1960-as években jött létre, míg a kérdésben az 1944-es dátum szerepel.

A paksi beruházásról szóló kérdésnél arra hívták fel a figyelmet, hogy annak nyilvánossága nemzetközi egyezményt érintene, ezért arról nem lehet népszavazást tartani. Litresits András, MSZP-delegált ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a közpénzek felhasználása az alaptörvény szerint nyilvános kell hogy legyen.

A zöld energiáról szóló kezdeményezésnél egyértelműségi problémát találtak, az uniós ügyészség létrehozásáról szóló kérdést pedig arra hivatkozással utasították el, hogy ahhoz az alaptörvényt kellene módosítani. A közfoglalkoztatottakat érintő kérdést azért nem találták egyértelműnek, mert az csak a Munka törvénykönyve szerinti jogokról szólt, míg a kötelezettségekről nem.

Hosszas vita bontakozott ki a korábban díjmentes utak újbóli ingyenessé tételének kérdésében. A többség amellett érvelt, hogy az hitelesíthető, mert az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, akkor is, ha a parlament felhatalmazást adott rendeletalkotásra, hiszen a rendeletalkotási jogot bármikor vissza is vonhatják.

Többen is utaltak ugyanakkor egy hasonló kérdésben korábban hozott, ezzel az állásponttal ellentétes kúriai határozatra, erre tekintettel nem kapott végül többséget a népszavazás hitelesítése.