szerző:
Dercsényi Dávid - M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Olyan közel lennének a magyar katonák a fronthoz, mint Budapesthez Kecskemét, mégsem lesznek nagyobb veszélyben, mint Afganisztánban voltak évekkel ezelőtt – állítják a hvg.hu által megkeresett, Irakot ismerő szakértők. A honvédek Erbilben szolgálhatnak majd, amely Irak legjobban fejlődő városa, a kurdok csak "északi Dubajként" emlegetik. Persze csak a közeli Moszulhoz vagy Bagdadhoz mérve békés település, az öngyilkos merénylők Erbilt sem kímélik.

Legfeljebb 150, váltási időszakban 300 felfegyverzett honvéd segíthetné májustól a szunnita terrorszervezet, az Iszlám Állam elleni fellépést Irakban, ha a parlament elfogadja Hende Csaba múlt hét hétfőn beterjesztett határozati javaslatát. A kontingens 2017. december 31-ig látná el a feladatát az ISIS ellen tavaly létrejött nemzetközi koalíció tagjaként.

A magyar kormány február óta szorgalmazza, hogy Magyarország is vegyen részt az ISIS-elleni fellépésben. Az ellenzékből a Jobbik biztonsági kockázatokra hivatkozva ellenzi, az MSZP egyelőre kivár a döntésével, az Együtt, a DK és a liberálisok várhatóan támogatják a kormány javaslatát.

„Dubajozni” mennek a magyarok?

Bár az Iszlám Államra a világ akkor kapta fel a fejét, amikor tavaly augusztusban videóra vette James Foley amerikai újságíró lefejezését, a nyugati biztonságpolitikai és katonai szakértők már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy az ISIS komolyan veendő katonai erő. 2014. június elején a közeli sivatagból előtörve elfoglalták például a szétmálló iraki állam második legnépesebb városát, az észak-iraki Moszult.

Magyar katonák Afganisztánban
©

Az ISIS-elleni szárazföldi fellépést szorgalmazó, az iraki hadsereg megerősítését célzó Egyesült Államok katonái egyébként 2011 decemberében hagyták el az országot, de az Iszlám Állam előretörése óta az USA diplomatái minden követ megmozgatnak, hogy szövetségesei fegyvereket, kiképzőket küldjenek oda. Az amerikai hadsereg már több mint 4000 katonát állomásoztat Irakban, két fő központjuk van: Bagdad és Erbil. 

Belülről fakad

Az Inherent Resolve (Belülről fakadó/Természetes Megoldás) hadművelet eleinte humanitárius segítséget jelentett (pl. a Szindzsar-hegyen rekedt több ezer jezidit segítette Amerika élelmiszerrel, vízzel), majd légicsapásokkal is beszállt a harcba – ezek 2014 szeptemberétől egészen a mai napig folytatódnak.

Az USA szárazföldi csapatokat is telepített Irakba, ahol egész széles helyi és nemzetközi koalíció állt össze a harcoló felekből. A helyi kormányerők mellett síita milíciák, kurd pesmergák vesznek részt a harcokban, de mivel az Iszlám Állam Szíriában is terjeszkedik, ott szíriai ellenzéki erőkkel, arab országokkal áll harcban, illetve a síita Irán is régóta küzd a szervezettel.

Tavaly nyár óta a kurd milícia kiszorította az ISIS-t a moszuli gát környezetéből és a közeli hegységből, de a várost még mindig nem tudták visszafoglalni, pedig az amerikai légierő a brittel és a franciával karöltve szeptember óta bombázza a terrorszervezet iraki, illetve szíriai állásait. Az ISIS-ellenes moszuli offenzíva megakadásának kulcsszerepe van a magyar szerepvállalás szempontjából: Moszultól 90 kilométerre fekszik ugyanis az a város, Erbil, ahol a magyar egység fog szolgálni. Tehát az ISIS központja nagyjából akkora távolságra van a kurdok fővárosától, mint Budapesttől Kecskemét, ráadásul a frontvonal gyakran változik, valahol a két város között húzódik.

„Ennek ellenére Erbil lakossága biztonságban van, egy fejlődő város benyomását kelti irodaházakkal, új építésű ingatlanokkal. Pezseg az élet, rendszeresek a dugók” – mesélte Szlankó Bálint haditudósító, aki tavaly augusztusban járt a kurd fővárosban. Egyébként a kurd autonóm terület talán a legbékésebb régiója Iraknak, és ez különösen igaz a fővárosára. Szlankó „kis sivatagi Dubajnak” nevezte Erbilt, ahol meglátszik, hogy a kurdok az olajbevételeik jórészét befektetik. A haditudósító szerint azért sem próbálkoznak Moszul visszafoglalásával, mert nem áll érdekükben: hosszú távon inkább az önálló államok megteremtésére törekednek, a területeik védelmére összpontosítanak, az offenzíva lényegében a katonailag és gazdaságilag is fontos moszuli gát védelmét célozta.

Ide mehetnek a magyarok - a front csak 90 kilométer
©

Míg a nagyobb iraki városokban rendszeresek a merényletek, Erbilben ritkán robbantanak a dzsihádista szervezetek. Utoljára tavaly november közepén ölt meg egy öngyilkos merénylő négy embert – az eset érdekessége, hogy ugyan az ISIS magára vállalta a merényletet, de a hatóságok szerint a merénylő kurd származású volt. Az al-Arabíja tévétársaság szerint ezt megelőzően 2013 szeptemberében tudtak utoljára beszivárogni terroristák a városba, akkor hét áldozatot követelt a merénylet.

Más, mint Afganisztán volt

Kérdés, hogy a magyar katonák a városban, vagy a közelben húzódó frontvonal közelében fognak-e szolgálni, és ezáltal ki lesznek-e téve az ISIS támadásainak. Kétségtelen, a honvédelmi miniszter által benyújtott parlamenti határozati javaslat értelmében Budapest nem tervezi harci alakulatok kiküldését, de többek között őrző-védő feladatokat fognak ellátni Erbilben vagy a közelében.

Középkori kegyetlenkedések

Az ISIS egy új generációs terrorszervezet – korábbi al-Kaida-szervezetekből hozta létre a mára ikonikus vezetővé vált Abu Bakra al-Bagdadi. Céljaik közt a korábbi bagdadi kalifátus újjáalkotása szerepel, amely a Bagdad körüli térségtől Izraelig terjedő terület elfoglalását jelenti, bár a szervezet hódítási elképzeléseiről korábban olyan térképek is napvilágra kerültek, amelyek a Balkán-félszigetet, Magyarországot, Romániát, Ukrajnát is a meghódítandó területek közt mutatták.

A szervezet új szintre emelte a médiahadviselést: válogatott szörnyűségeket tesz közzé a világhálón síiták tömeges kivégzéséről, lefejezésekről, majd emelte a szintet, és élve elégetett egy jordán pilótát idén február elején, amely után Jordánia válaszul bombázta az ISIS állásait. Az észak-iraki jezidi vallási kisebbséget a szervezet ki akarta irtani, gyerekeket mészároltak le, a nőket szexrabszolgaként rabolták el, adták-vették – ez a konfliktus volt az az utolsó csepp tavaly augusztusban, ami kiváltotta az USA válaszcsapását.

Szlankó a feladat jellegéből kifolyólag – a németekkel, majd az olaszokkal együtt képeznének ki kurd katonákat – biztosra veszi, hogy egy katonai bázison teljesítenek majd szolgálatot. (Időközben kiderült, hogy a magyar katonák az erbili nemzetközi repülőtér mellett épülő nemzetközi katonai bázison fognak szolgálni – a szerk.) „Igaz, hogy közel van a front, de a kurd régiót össze sem lehet hasonlítani azzal az afgán vidékkel, ahol korábban honvédek szolgáltak. Mind Baglán, mind Kabul lényegében aktív harci terület volt rendszeres merényletekkel, belövésekkel” – mondta Szlankó, aki szerint az iraki magyar missziót nem fenyegetik olyan veszélyek, mint az afganisztánit.

Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a most tervezett misszió leginkább a kabuli reptér védelméhez hasonlítható, de szerinte még annál is kisebb a kockázat. Míg az afgán fővárosban havonta 2-3 merénylet volt, Erbilben – mint fentebb is írtuk – évente legfeljebb egy robbantás történik. Ő úgy véli, akkor lehet nagyobb a kockázat, ha a katonai bázist elhagyja egy-egy konvojt kísérve a magyar kontingens, de Kurdisztán legalább olyan biztonságos, mint a kurd régió fővárosa. „Itt nem jellemző, hogy segélyszervezeteket támadnának meg, vagy útszéli pokolgépeket helyeznének el” – mondta a hvg.hu-nak a biztonságpolitikai szakértő.

Terjeszkedő terror

Az ISIS egyébként egyre több frontot nyit: Líbiában egyiptomi koptokat fejezett le idén februárban, s ez kiváltotta Egyiptom haragját és légicsapásait. Legutóbb pedig Jemenben vállalta magára a két mecsetnél történt bombamerényletet az Iszlám Állam, amelyek majd’ másfélszáz halálos áldozatot és több száz sebesültet követeltek.

A szervezet, amely Észak-Irakban több ezer éves műalkotásokat és műemlékeket is elpusztított nemrég erősítést is kapott: a nigériai kegyetlenkedéseiről és gyereklányrablásairól híres, a nyugati oktatást és kultúrát teljesen elvető Boko Haram terrorszervezet állítólag csatlakozott az ISIS-hez. Az Iszlám Államnak az iraki-szíriai térségben iraki kurd becslések szerint 200 ezres serege van (ehhez jönnek a líbiai, nigériai és egyéb külhoni erők), valamint repülőgépekkel, helikopterekkel, drónokkal rendelkezik – ironikus módon a felszerelés egy része amerikai, hiszen az USA látta el az iraki hadsereget, melytől a fegyvereket az ISIS zsákmányolta.

A magyar kormány korábban is biztonságosnak tartotta Erbilt, tavaly novemberben ezért főkonzulátust is nyitott Kurdisztán-régió fővárosában. Azt akkor Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára avatta fel. A konzuli iroda a Mol-csoportnak a régióban működő leányvállalata, a Mol Kalegran közvetlen szomszédságában nyílt meg.

Kérdés, hogy Magyarország nem lesz-e kitéve terroristák támadásainak, hiszen a nyugat-európai államokban is rendszerint azt követően hajtottak végre merényleteket, hogy az adott ország bekapcsolódott az ISIS elleni nemzetközi akciókba. Wagner szerint ezekben az országokban sem az Iszlám Állam fegyveresei követték el a merényleteket, hanem rendszerint korábbi bevándorlók gyerekei, akik már Európában szocializálódtak. „Kevés muszlim kultúrájú ember él Magyarországon, az utóbbi években érkezett bevándorlók nagy többsége átutazik az országon Nyugat felé. Akik itt élnek, nagyrészt szekularizáltak, vegyes házasságban élő értelmiségiek” – hangsúlyozta Wagner, aki úgy véli, az iraki magyar misszió nem növeli majd jelentősen a biztonsági kockázatot idehaza. Kedden ismét feltűnt ugyan Magyarország az ISIS hódítási térképén, de ezt nem lehet igazán komolyan venni, hiszen fél Európa és Afrika szerepel rajta.

Gesztust tesznek a bosszús jenkiknek

A magyar kormány a katonák kiküldését kezdetben ellentmondásosan kezelte. Az első bejelentést Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke tette a Lódzban rendezett VIII. Európa-Ukrajna Fórum egyik panelbeszélgetésén. Németh korábban államtitkár volt a Külügyminisztériumban, de az atlantisták háttérbe szorítása után elkerült a tárcától, és többször fogalmazott már meg óvatos kritikát a kormány külpolitikájával kapcsolatban.

Lefejezésre készülő ISIS-fegyveres
©

Pár nappal később Orbán Viktor egy külpolitikai újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, nem biztos benne, hogy az iraki missziót keresztül tudná verni az amerikai nyomás, kitiltási botrányok miatt egyébként is dühös Fidesz-frakción. Ugyanakkor elismerte, az amerikaiak mindenképpen nagyra értékelnék Magyarország esetleges szerepvállalását az Iszlám Állam elleni háborúban.

Később viszont Szijjártó Péter külügyminiszter határozottan kiállt az ügy mellett, egyeztetett a többi minisztériummal, majd a pártokkal is, egy háttérbeszélgetésen március 9-én pedig már arról beszélt, reményei szerint május vége fele már mehetnének ki a katonák, és az akció 20 milliárdos költségvetése sem okozhat szerinte gondot. Az Egyesült Államok hivatalos felkérése március 5-én érkezett meg a magyar kormányhoz.

Tavaly ősszel – amikor az amerikai-magyar kapcsolatok évtizedes mélypontra kerültek – a magyar kormány legfeljebb humanitárius segítséget nyújtott Iraknak, követelte az ENSZ-ben a keresztények elleni háborús bűnök kivizsgálását, illetve NATO-tagként lőszereket szállított. A fordulat akkor következett be, amikor az USA visszavett a magyar kormánnyal szembeni kritikáiból, illetve hosszú kihagyás után megérkezett Budapestre az új amerikai nagykövet, Colleen Bell, a harmadik Orbán-kabinet pedig látványos gesztust akart tenni az Egyesült Államoknak. Ezzel támadta az ISIS-ről szóló parlamenti vitában az ellenzék a kormányt, azt hangsúlyozva, ebben az ügyben csak ne emlegessen elvi politizálást. Schiffer András azt állította, valamit kellett Orbánnak ajánlania a Putyin-látogatás után "a hintapolitika logikája alapján".

"Ne boruljanak ki"

A katonáknak – még ha kiemelt fizetést is kapnak a külföldi szolgálatért – akkor is megterhelő lehet a missziós tevékenység, ha nem vesznek részt támadó akciókban. Különösen lelkileg megterhelő.

A hvg.hu elért egy afganisztáni és koszovói kiküldetésben is részt vett egykori szerződéses katonát. Ő arról számolt be, olyanokra is fel kellett készülni, hogy például Afganisztánban a szél olyan mennyiségű kiszáradt ürüléket fúj, hogy a katonáknak tilos volt borotválkozniuk – a seb ugyanis elfertőződhet –, így aztán fél év alatt nagy szakállt növesztettek. A helyiek esetleges fura szokásai sem kelthetnek megütközést, mert adott esetben agresszív válaszreakciók születhetnek.

Az önkéntes katonák aknára lépett áldozatok, nők, gyerekek fotóit nézték hosszú perceken keresztül, hogy egy esetleges hasonló esemény idején ne boruljanak ki, hanem minél gyorsabban megkezdhessék az elsősegély-nyújtást, hisz ezen életek múlhatnak. "A százados azt mondta, akin meglátja, hogy kizökken a látványtól, azt azonnal kirúgja." Ennek ellenére volt arra példa, hogy terepen az orvos képtelen volt ellátni a feladatát, annyira felkavarta az elé táruló látvány.

Arról, hogy az Iszlám Állam mekkora veszélyt jelent a világ biztonságára, bővebben olvashat a HVG múlt csütörtökön megjelent számában is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egyszerűen csökkenthető a rák miatti halál kockázata, csak be kellene tartani

Egyszerűen csökkenthető a rák miatti halál kockázata, csak be kellene tartani

Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait, mutatjuk

Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait, mutatjuk

180-nal repesztett Orbánnal Keszthelyi Vivien – videó

180-nal repesztett Orbánnal Keszthelyi Vivien – videó

Strache-botrány: Orbán új szövetségesein ott a hazaárulás bélyege

Strache-botrány: Orbán új szövetségesein ott a hazaárulás bélyege

Meséiben nincs szerelem első látásra, tündérei zűrösek, de övé az Év Gyerekkönyve díj

Meséiben nincs szerelem első látásra, tündérei zűrösek, de övé az Év Gyerekkönyve díj

Meghalt Nagy Ferenc József, az Antall-kormány volt minisztere

Meghalt Nagy Ferenc József, az Antall-kormány volt minisztere