A BKV Zrt. egykori gazdasági-vezérigazgató helyettesének tanúkihallgatásán - aki 35. számú tanúként szerepel a perben -, olyan e-maileket ismertetett a törvényszék, amelyek az ügyész szerint alátámasztják a vád állítását, hogy Hagyó Miklós a hatáskörét túllépve utasításokat adott a BKV vezetőinek.

Az e-maileket egy igazságügyi szakértő találta meg 2010-ben Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, a BKV vezérigazgató-helyettese, egy ideig megbízott vezérigazgatója számítógépén. Hagyó Miklós azt kérte, ezeket a leveleket ne olvassák fel, mert iratismertetéskor nem kapták meg, bár azt elismerte, hogy az e-maileket tartalmazó adathordozókat 2014 szeptemberében megkapták. Az ügyész azt indítványozta, hogy az e-maileket a törvényszék olvassa fel, tegye a bizonyítás részévé. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró hangsúlyozta: bizonyítékokat, bizonyítási eszközöket a per folyamán később is csatolhat az ügyészség és a védelem egyaránt.

Az első e-mailben Balogh Zsolt arról tájékoztatta Antal Attila harmadrendű vádlottat, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját és a tanút, hogy Hagyó Miklós főpolgármesteri kabinetjének egyik tagja kereste fel és egyeztettek gazdasági kérdésekről. A következő e-mailben Balogh Zsolt azt írta a 35. számú tanúnak, hívja fel Hagyó Miklóst, és fejtse ki neki, hogy „baromság, amire a fogassal (fogaskerekű vasúttal) kapcsolatban személyesen utasítást adott” a kabinet tagja. Az ügyész kérdésére, hogy a megnevezett milyen jogkörben járt el a BKV-nél, a tanú azt felelte: „Hát a Hagyó-kabinet egyik tagja volt”.

A tanácsvezető bíró ismertette, a tanúnak címzett, de Balogh Zsoltnak is elküldött, a 4-es metró költségeivel kapcsolatos levelet, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy egy ügyvédi irodának a „4-es metró Fővám téri állomásával kapcsolatos jogi tanácsadás” miatt 2,5 millió forint plusz áfa díjat ki kell fizetni. A felolvasott levél szerint a tárgyalássorozatot "Hagyó úr kezdeményezte és hívta meg az iroda munkatársait”. A levél szerint az ügyvédi irodának a DBR Metróval nem volt szerződése. A tanú nem emlékezett a konkrét esetre, szavai szerint „szerződés nélküli kifizetések nem nagyon voltak”.

Hagyó Miklós hangsúlyozta: senkinek sem adott utasítást a közlekedési vállalatnál, nem adott utasítást arra sem, hogy egy adott ügyvédi irodával kössenek szerződést a 4-es metróval kapcsolatban.

A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja.

A per kedden tanúmeghallgatással és további e-mailek felolvasásával folytatódik.