Kovács Béla európai parlamenti képviselő mentelmi jogának tárgyalása tovább húzódik, miután a politikus halasztást kért az Európai Parlament Jogi Bizottságától. Kovács ellen 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, a vád szerint a jobbikos politikus rendszeresen, konspiratív módon találkozott orosz diplomatákkal, mégpedig azért, mert európai uniós intézmények ellen kémkedett.

"Mi globalizacióellenesek, euroszkeptikusok, valódi keleti nyitás pártiak és antiliberálisok vagyunk. Ehhez képest Oroszország egyáltalán nem tűnik rémisztőnek. Így, ha valaki nekik 'kémkedik' az EU ellen, maximum annyit mondunk: hajrá" – írta Lázár Zoltán jobbikos önkormányzati képviselő a Facebookon, de a Jobbik hivatalos álláspontja nem volt ennyire elnéző.

Pártja ugyan támogatólag állt ki Kovács mellett, de a Jobbik vezető politikusai mind úgy nyilatkoztak, hogy "hecckampány" folyik a médiában és más pártok részéről is, így azt szorgalmazták, hogy mielőbb vonják meg Kovács mentelmi jogát, és induljon meg az eljárás, hogy a gyanúba keveredett EP-képviselő tisztázhassa magát. Egy áprilisi sajtótájékoztatón a hvg.hu kérdésére Vona Gábor pártelnök az azóta csalási ügybe is keveredett Kovácsról ugyanazt mondta: szeretné, ha valóban eljárás indulna, mert akkor véget érhetne a "hisztéria". A szankcionálás viszont szerinte az illetékes hatóságok dolga, nem a Jobbiké, ők már minden tőlük telhetőt megtettek.

MTI / Beliczay László

Kovács ezzel összhangban maga is úgy nyilatkozott többször, hogy lemondana mentelmi jogáról, de ezt a törvényi szabályozás miatt nem teheti, csak az Európai Parlament plenáris ülése foszthatja meg privilégiumától. A jobbikos most mégis halasztást kért a Jogi Bizottságtól, amiről érdeklődtünk is emailben Kovácsnál, de ez idáig nem válaszolt kérdésünkre. Amint ezt megteszi, válaszát természetesen közöljük.

Morvai Krisztinának megszólalt a lelkiismerete

"Nem csak jogászként, hanem politikusként is meggyőződésem, hogy ez az ügy, a mentelmi jog felfüggesztése, az azt követő titkos eljárás, valamint Kovács Béla várható hosszú tartamú bebörtönzése, s mindennek a médiában való bemutatása igen kedvezőtlen precedenst teremthet Magyarország további politikai életére" – ezt válaszolta kérdéseinkre Morvai Krisztina, független EP-képviselő, aki nyílt levelet fogalmazott meg a Jogi Bizottságnak, amiben amellett érvel, hogy súlyos hiba lenne megvonni Kovács mentelmi jogát. Arra nem tudott válaszolni (szakmai titoktartásra hivatkozva), hogy ez a törekvése összhangban van-e Kovács valós akaratával, de az egyértelmű, hogy a Jobbik hivatalos álláspontjával egyértelműen szembekerült.

2014-ben Novák Előd "feudális jogintézménynek" nevezte a mentelmi jogot, Dúró Dóra az Echo Tv-ben követelte, hogy képviselők "ne bújjanak mentelmi joguk mögé", a közelmúltban pedig Vona beszélt arról egy ajkai lakossági fórumon, hogy nem csak megszüntetnék a magyar képviselők mentelmi jogát, de akár súlyosabban is szankcionálnák őket, mint más állampolgárokat, ugyanis szerinte morálisan példát kell mutatniuk a politikusoknak.

"A közjogi tisztséget betöltő személyek jelenleg, a magyar embereket joggal felháborító módon ‘egyenlőbbek az egyenlőknél’" – erősítette meg a Jobbik sajtóosztálya is, hogy a párt programja a mentelmi jog teljes eltörlése. A Jobbik ezen törekvése jól beleilleszkedik abba a politikusellenes retorikába, ami a "politikusbűnözéstől" a Quaestor-botrányig a Fidesz és az MSZP "brókerkoalíciójától" volt hangos.

Mint megtudtuk, Morvai és a Jobbik nem egyeztettek az EP-képviselő leveléről, a szélsőjobboldali párt semmilyen közösséget nem vállalt az EP-képviselő "jogi álláspontjával". Morvai pedig arra hivatkozott, hogy ugyan Vona Gábor felkérésére ül az EP-ben, de függetlenként. A Jobbik európai parlamenti képviselői listájának vezetését állítása szerint úgy vállalta el, hogy előre megállapodtak írásban a Jobbik elnökségével, hogy a "párthűség kötelezettsége nélkül" végzi majd munkáját, semmiféle pártutasítást nem fogad el, így jelen esetben "különvéleményről" sem lehet szó, csupán szakmai véleményéről, amit lelkiismerete diktált.

Az Európai Parlamentet gyakran szokás "politikustemetőként" emlegetni, ahova pártok előszeretettel dugják el különböző okokból kényelmetlenné vált politikusaikat. Úgy látszik, Morvaival is ez történt, ugyanis válaszlevelében azt írta, hogy a Jobbik nem kérte ki véleményét a mentelmi joggal kapcsolatos hivatalos álláspont kialakításánál, de reményét fejezte ki, hogy ezután a cikk után felkeresi a pártvezetés, amely egyébként a nyílt levelére sem reagált sehogy, az állítása szerint.

Fazekas István

A jogász a nyílt levélben "nagyon fontos jogintézménynek" nevezi a mentelmi jogot, amelynek szerinte "különleges szerepe van a demokrácia és a pluralizmus védelmében". Morvai egyáltalán nem a Novák Előd-i feudális jogintézménynek láttatja a mentelmi jogot, hanem olyan törvényes kontrollnak, amellyel az ellenzéki politikusok védhetők a hatalmi túlkapásokkal és a politikai leszámolással szemben, pontosan ezért is állt ki Kovács mellett. De azt is közölte, hogy "szabályos, jogállami eszközökkel lefolytatott eljárás" esetén ő sem híve a mentelmi jognak.

Politikai leszámolás?

Morvai jogi kutatómunka után öt pontban próbálta nyílt levelében, "tisztán jogi alapon" bizonyítani, hogy miért lenne hiba megvonni Kovács mentelmi jogát. Szerinte a botrány időzítése, a titkosszolgálati módszerrel gyűjtött bizonyítékok, a magyar hatóságok bizonyítékokat visszatartó viselkedése, az uniós kémkedéssel kapcsolatos utólagos törvényhozás mind azt erősítik, hogy politikai leszámolás állhat a mentelmi jog felfüggesztési szándéka mögött.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint viszont ez az érvelés elsősorban politikai és nem szakmai. Lattmann szerint ebben nincs is semmi különös, maga a Jogi Bizottság, majd az Európai Parlament is politikai döntést fog hozni, a jogi munka a bíróságokra vár. Így azok az eljárási garanciák, amiknek hiányát Morvai kifogásolta, szerinte nem is lehetnek adottak, ilyenek csak bírósági eljárástól várhatók el, de ez nincs összefüggésben a mentelmi jog megvonásával.

"Morvai Krisztina nem tudhat többet, mint mi, ugyanis olyan minősített adatokról van szó, melyek nagy bajt is jelentenének, ha nyilvánossá válnának" – mondta a nemzetközi jogász, aki ettől függetlenül "érdekes kísérletnek" nevezte Morvai levelét, amely szerinte azt próbálja meg elérni, hogy jogi mederbe tereljen egy politikai folyamatot. Lattmann azt is hozzátette, hogy szerinte jogásztársa nem fogalmazna ilyen levelet a magyar parlamentnek, mert "politikai állásfoglalásra politikai válasz érkezne".

Morvaiban a Kovács Bélával szembeni eljárás az 50-es éveket és a kommunista diktatúrát idézte, de Lattmann szerint ez teljesen jogszerű gyakorlat. Abban viszont igazat adott Morvainak, hogy mivel az európai uniós intézmények elleni kémkedés csak 2014. január 1-je óta bűncselekmény – ezért nevezte Morvai "Lex Kovácsnak" a törvényt –, az azelőtt gyűjtött bizonyítékok nem állnak meg bíróság előtt. De szerinte csak "nem olyan amatőrök" a magyar titkosszolgálatok, hogy azóta ne gyűjtöttek volna elegendő, már felhasználható bizonyítékot.

"Kovács Béla nyolc év fegyházbüntetést kapott"

Az egész országnak érdeke, még a Jobbik legádázabb ellenfeleinek is, állítja Morvai, hogy "a demokrácia és a pluralizmus jövőbeli lehetőségét ne korlátozhassa egyetlen ilyen büntetőeljárás sem” – közölte a hvg.hu-val Morvai Krisztina, aki szerint veszélyes a politikai versengés eszközei közé bevenni a büntetőeljárást. Ennek megfelelően nem örül a Jobbik mentelmi jog teljes eltörlésére irányuló törekvésének.

Morvai szerint a mentelmi jog felfüggesztése után az érdeklődők csak a sajtóból értesülnének, hogy "Kovács Béla az Európai Unió vagy intézményei ellen elkövetett kémkedés miatt nyolc év fegyházbüntetést kapott". Szerinte ugyanis a nyilvánosságot kizárva, eljárási garanciák és valódi védelem nélkül zajlana a büntetőeljárás. A hvg.hu-nak nyilatkozó több jogász ezzel szemben azt erősítette meg, hogy míg a mentelmi jog felfüggesztése esetében valóban nem várhatók el jogi garanciák, addig a büntetőeljárásban ezek hiánya puszta feltételezés.