"Én soha sem mernék ilyen hangon beszélni az önök országáról, nem tudnék elszámolni a saját lelkiismeretemmel" – ezzel kezdte a viszonválaszát Orbán Viktor, miután az Európai Parlamentben bírálatözönt zúdítottak rá az ő, illetve a magyar kormány más tagjának a halálbüntetést lebegtető kijelentései, illetve a bevándorlókról szóló nemzeti konzultáció megfogalmazásai miatt. A vitába sokak meglepetésére személyesen "beleálló" miniszterelnök váltig hangoztatta, hogy szerinte a tagállamoknak maguknak kéne dönteniük a halálbüntetés visszaállításáról, és a bevándorlásügy is jobban lenne kezelhető tisztán tagállami hatáskörben. Ekkor hangzott el az azóta sokat ismételt "azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké maradna" mondat is.

A vita amúgy túl sok meglepetést nem hozott, egyik fél sem engedett, mindegyik a már ismert érveit ismételgette. Az sem okozott túl nagy megütközést, hogy a Fideszt is a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) képviselői sem álltak ki egyértelműen Orbán mellett. Hangvételük megértőbb volt ugyan olykor, ám megfogalmazódott soraikból is, hogy a nemzeti konzultáció szövegezése elhibázott, és azért akadt olyan EPP-képviselő is, aki egyenesen döbbenetét ecsetelte. A baloldali, liberális és zöld pártok képviselői kivétel nélkül támadták Orbánt.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az EP viszont határozatot "a magyarországi helyzetről" akkor nem hozott, a frakciók a vita alapján fogalmazták meg előterjesztéseiket a szerdai szavazásra. Meglepetést pedig megint csak nem okoztak, a dokumentumok üzenete nagyrészt leképezte a pár héttel korábbi vitát.

A baloldaliak, a liberálisok és a zöldek nagyon kiakadtak

A baloldali, zöld és liberális pártok annak tudatában nyújtották be határozati javaslatukat, hogy azt független képviselők szavazatai nélkül nem lehet elfogadni. Közös szövegükben leszögezték: a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését. "A halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében" – állt az előterjesztésben, amely nyomatékosította, hogy az unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.

A többpárti szövegtervezet elítélte, hogy a miniszterelnök több kijelentésével is vitát kezdeményezett a halálbüntetésről, de tudomásul vette, hogy a miniszterelnök tudatta, a kormány nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását. A nemzeti konzultáció kérdésében a javaslat rögzítette, hogy a tagállamoknak szuverén joguk konzultációt kezdeményezni, megjegyezte azonban: az ilyen megkérdezéseknek tükrözniük kell a kormányzat készségét a felelős kormányzásra, melynek célja demokratikus politikai megoldások megtalálása és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása. A többpárti javaslat egyébként nemcsak a nemzeti konzultációt, hanem az azzal összefüggésben indított kormányzati plakátkampányt is elítélte. "(Az Európai Parlament) nyomatékosítja, hogy a Magyarországon a bevándorlásról és terrorizmusról kezdeményezett konzultáció tartalma és nyelvezete erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, részrehajló és közvetlen kapcsolatot teremt a migrációs jelenség és biztonsági kockázatok között" – állt a plenáris elé kerülő többpárti tervezetben.

A szöveg szerint az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Mindezekkel együtt a javaslat szövege finomodott a megszövegezés munkálatai alatt, számos durva és erős jelző kikerült belőle.

Az Európai Néppárt kevésbé, de szintén morog

Az Európai Néppárt ezzel szemben most is a megértőbb, mégis kritikus utat választotta. Az általuk kidolgozott javaslat emlékeztetett rá: a kormányfő egy brutális gyilkosság után beszélt a halálbüntetés napirenden tartásáról (amely amúgy általában a szélsőséges pártok eszköztárában szerepel), és pár nappal később tudatta is az EP-vel, hogy a kormány nem tervezi a halálbüntetés bevezetését. A szöveg kitér arra is, hogy az EU alapjogi chartája része a magyar alkotmánynak, a konzultáció pedig fontos eszköz a kormányok számára, hogy a társadalom támogatását élvező politikát folytathassanak. De nem feledkeztek meg arról sem, hogy Magyarország példátlan migrációs kihívással néz szembe a Nyugat-Balkánon át érkező menekülthullám miatt. Ugyanakkor az Európai Néppárt javaslata is mérföldkőnek nevezte az európai alapjogok történetében a halálbüntetés eltörlését, és "a legkategorikusabban kijelenti, hogy a halálbüntetés ellentétes az EU alapelveivel és az uniós joggal". A javaslat kiemelte a kormányfő abbéli felelősségét, hogy elő kell mozdítania az unió alapértékeit, és jó példát kell mutatnia.

Ami a nemzeti konzultációt illeti, a dokumentum megjegyzi, hogy annak nyelvezete "erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan", továbbá sajnálatát fejezi ki, amiért a kérdéssor az EU-t hibáztatja, holott e téren a tagállamoké a felelősség, és amúgy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú résztvevői. A dokumentumban a jobb- és baloldali szélsőségeseket is elítélték, miként azt is, hogy "demokratikus pártok populista érvekkel igyekeznek szembeszállni szélsőséges pártokkal".

A döntés

Az EP plenáris ülése a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös határozati javaslatát 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodás mellett fogadta el.