Nem ért véget a kérdések sora azután, hogy Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését kérte a Fővárosi Főügyészség. A hatóság épp azon a napon lépett, amikor a 168 óra újabb részt közölt Mengyi "Voldemort" Roland ügyében, amelyben a gyanú szerint bűnszövetségben és bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete, illetve vesztegetést állítva befolyással üzérkedés bűntette szárad a lelkén. És ez azért érdekes, mert az újabb tényfeltárás nyomán a 168 óra épp azt a kérdést veti fel, hogy ki segíthette Mengyiéket: az ügyészség vagy a NAV akkor még leendő vezetése, azaz Polt Péter vagy Tállai András.

Az egész ügyet elsőként a 168 óra tárta fel, és most jött a folytatással. A cikk szerint a NAV és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkor kezdete el figyelni az ügyet, amikor kiderült, hogy egy könyvelő, F. Márta arra használja a szociális szövetkezeti foglalkoztatást, hogy csökkentse a cégek járulékterheit - a cégektől kijelentették a munkatársakat, majd a szövetkezeteken keresztül kikölcsönözték őket, sokkal kisebb járulékteherrel. Ebben az ügyben nyomozva jutott el a NAV Mengyiékhez.

A NAV 2015 júliusában már ott volt, hogy tetten éri Mengyi Rolandot, ahogy átvesz egy nejlontasakban ötmillió forint "alkotmányos költséget" - mindent tudtak, de végül nem érkezett engedély a rajtaütésre. Ennek azért lett volna jelentősége, mert a tettenéréskor nem védi a képviselőt a mentelmi jog. Nem tudni, ki nem engedte az adóhatóságot közbelépni, az ügyészség vagy a NAV.

Korábban az akkor még Vida Ildikó által irányított NAV dacolt egy ideig az ügyészséggel, hozza fel példának a 168 óra a Hajdú-BÉT ügy nyomozását, amelyet később aztán a vádhatóság sikeresen állított le. Ekkor azonban Vida már csak formálisan volt elnök, távozását kész tényként kezelték, csak még nem találták meg az utódját. De annyit lehetett tudni, hogy politikai vezető lesz. Arra a lehallgatott beszélgetések is utalnak, hogy valakik már kiadtak információkat Mengyiéknek a NAV-tól a nyomozásról, noha ez államtitoksértés. A cikk felveti, hogy egyszerűen a nyomozás érdeke volt, hogy ne üssenek rajta Mengyin, hogy kiderüljön, mely felsőbb körök vagy egyéb cégek lehetnek még érintettek az ügyben. Ám ez nem történt meg: a NAV jelzése miatt elutasították a csalni kívánó szövetkezetek jelentkezését a szövetkezeti, 500 milliós pályázati keretre azzal, hogy csak olyanok pályázhaqtnak, akik korábban is csináltak ilyet, a Mengyi-féle szövetkezetek pedig nem ilyenek voltak. Így a résztvevők nem jutottak el a befejezett korrupcióig, csak annak kísérletéig, ami enyhítő körülmény, hívja fel a cikk a figyelmet. A lap rákérdezett a hatóságoknál a problémás mozzanatokra, választ nem kapott.

A mai sajtótájékoztatón is előkerült a kérdés. Rákérdeztek újságírók a Legfőbb Ügyészség szóvivőjénél. Például, hogy a gyanúsítottakat informálhatták arról, hogy folyik az eljárás, és tudhatták, hogy lehallgatják őket, illetve miért nem volt rajtaütés. Fazekas Géza a nyomozás érdekeire hivatkozva az eddigi nyomozati cselekményekről nem beszélhetett, de azt mondta, annak ellenére is összegyűlt elég bizonyíték Mengyi ellen, hogy ellene - miután országgyűlési képviselő - még nem nyomozhattak, illetve meg sem gyanúsíthatták. "Ez azt bizonyítja, hogy a nyomozás eredményes." Azt viszont határozottan visszautasította, hogy Polt Péter - illetve az ügyészség - bármilyen nyomást gyakorolt volna.

Arra a kérdésre, hogy a pályázatot kiíró Emberi Erőforrások Minisztériumának háza táján nyomoznak-e, Fazekas Géza azt mondta, nem egy lezárt nyomozásról van szó, de hogy milyen lépések követik egymást, a nyomozás eredményének függvénye. Az a kérdés is hipotetikus, hogy más politikusi érintettség is lehet-e az ügyben - tette hozzá.

Az ügynek eddig öt gyanúsítottja van, egyik sem közszereplő.