Válaszolt az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szabó Szabolcs független képviselőnek, az Együtt politikusának kérdésére, amely így szólt: Hogyan lehetséges, hogy egy már külföldön korábban felhasznált dal lett az '56-os emlékév dala? A minisztérium válaszát Rétvári Bence parlamenti államtitkár jegyzi, aki először is leszögezi, hogy kizárólag a folyamatban lévő ügyekről beszélhet, melyek "szerződéssel kapcsolatos és/vagy pénzügyi természetű információi a projekt státuszából adódóan nem képezhetik még beszámoló tárgyát. Erre majd az emlékév lezárásakor kerülhet sor".

Teljesen megszokott, hogy újnak adnak el valamit, ami régi

Az államtitkár válasza ezután kitér arra, hogy ugyan a dal valóban létezett korábban, de abból nem gazdagodott meg senki, mert Desmond Child korábbi nyilatkozatából kiderül, hogy "a dal korábban kereskedelmi forgalomba nem került, jogait nem értékesítették" és a szerző szerint "teljesen elfogadott szokás, hogy a zeneipar alkotói folyamata során dalok korai változatait vagy egyes részleteit kipróbálják, letesztelik egy kiválasztott közönség előtt, és ezeket a részleteket később, a végső változatban fejezik be". Vagyis a Miami Egyetem sportolóinak ezek szerint csak a tesztváltozat jutott, de legalább az ő szurkolóik voltak a kiválasztott vájtfülű közönség. A szerző szerint "ez a normális módja annak, ahogy a zenei szerzeményeket megalkotják és létrehozzák".

Azért mert: Gyurcsány

A válasz második részében Rétvári államtitkár ráfordul a lényegre: Gyurcsány. "Az emlékév tartalmi magjának, üzeneteinek és programelemeinek tervezésekor az 1956-os Emlékbizottság az alábbi szempontokat érvényesítette: 2006-ban nem nyílt mód az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó megünneplésére, az 50. évforduló a Gyurcsány Ferenc vezette kormány döntései okán kudarctörténetté vált."

Rétvári szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei és az antikommunista ellenállás kiemelkedő alakjai máig nem képezik a közösségi emlékezet tárgyát, neveik nem szerepelnek a közoktatásban használt tankönyvekben és a "büszkeségpontok" létrehozását is hiányolja. "Hazánkban szinte sehol nem találunk afféle 'büszkeségpontokat', melyek őriznék és ápolnák a szabadságért és a függetlenségért küzdő XX. századi hőseink emlékét". Az államtitkár szerint továbbá be kell emelni a pesti srácokat a reguláris ünnepi megemlékezésekbe, mert "a közösségi tudatban máig élő emlékezet között, a forradalmat kirobbantó „októberi ifjak” és a szabadságharcot megvívó pesti srácok és lányok alig kapnak figyelmet".

Végül a minisztérium válasza kicsit csiszolna azon a helyzeten, hogy túl kevesen emlékeznek már arra, milyen diktatúrában élni, mert "negyedszázaddal a rendszerváltoztatást követően közel négymillió olyan magyar állampolgár él Magyarországon, akinek semmilyen személyes emléke nincs a diktatúra időszakáról, sem a szabadság és függetlenség elvesztésének fájdalmáról".