„Sokáig izzadt a Fidesz, míg talált egy olyan adatot, hogy ezt az eredményt győzelemként kommunikálhassa, holott ez nyilvánvalóan bukás” – mondja László Róbert, a Political Capital választási szakértője. A Fidesz azzal érvel, hogy többen mondtak nemet, mint amennyien az uniós csatlakozásról szóló népszavazáson igent, és ezt saját táboron belül el lehet adni sikerként, a szélesebb közvélemény, illetve az EU viszont látja, hogy bukás – teszi hozzá.

Alaptörvényt ugyanis enélkül is lehetett volna módosítani (a Jobbik támogatta volna), a 3,2 millió szavazat pedig brüsszeli nyomásgyakorlásra sem igazán elég. „Ezzel csak megmosolyogják, hogy minden idők legdrágább kampányával még egy érvényes népszavazást sem bírt összehozni.”

Orbán abban is bízhatott, hogyha sikeres lesz a népszavazás, az mintaként szolgálhat más uniós tagországban is, de így nem nagyon fogja bevállalni senki. László Róbert felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2008-as, háromdíjas népszavazáson többen szavaztak „igen”-nel, mint ahányan most „nem”-mel, és az 10-20-szor kevesebbe került.

Kiderült az is, hogy Orbánnak a Fidesz és a Jobbik táborán kívül szinte senkit nem sikerült elvinnie szavazni, vagyis a párterőviszonyok befagytak.

„Nagyon kemény agymosásnak voltak kitéve a magyarok, úgy néz ki, hogy a döntő többség ellen tudott állni az intenzív gyűlöletkampánynak” – mondta, de azt hangsúlyozta, hogy aki otthon maradt, az nem feltétlenül protestált, hiszen a választók 30-40 százaléka soha nem megy el szavazni.

Az ellenzéknek semmiképpen sem siker az eredmény, hiszen ők gyengén teljesítettek, és azt sem gondolja az elemző, hogy ezek után Orbán Viktornak le kellene mondania, az viszont sokat elárul szerinte a baloldalról, hogy a lemondást a Jobbik vetette fel elsőként, pedig elég kézenfekvő ötlet.

Az eredmény miatt a Fideszben hullhatnak fejek, bár nem azonnal – véli László Róbert, szerinte Kocsis Máté-szintű „fejhullást” nem lehet megjósolni (Kocsis a budapesti elnök, ahol a legkevesebben mentek el voksolni), azonban választókerületi elnököket leválthat Orbán. László Róbert csodálkozna, ha a nagy stratégák közül bárkiben is elvesztette volna a bizalmát, és bár Habony Árpádot lehetne a legfőbb felelőssé tenni, nem gondolja, hogy ez megtörténik.

Ha lenne potens ellenzék – mint ahogy 2008-ban volt –, akkor egy óriási fordulat kezdete lenne a vasárnap este – tette hozzá. Itt ilyenről nem beszélhetünk. Az érvénytelen szavazatok kiemelkedően magas arányából szerinte arra lehet következtetni, hogy van igény új ellenzéki erőre.

A Fidesz magának köszönheti, hogy érvénytelen lett a voksolás – utal László Róbert a korábbi módosításra, amellyel előírták, csak az összes választópolgár felének érvényes szavazata esetén érvényes maga a szavazás is. „Az ellenzék dolgát akarták nehezíteni ezzel, de visszaütött. A régi szabályok szerint érvényes lett volna a szavazás.” A külhoni magyarok sem fel, hanem lehúzták az arányt. „Nincs olyan eleme a választási rendszernek, ami életbiztosításnak számít” – fűzi hozzá az elemző.