A kudarcos 2014-es választások és az utána törvényszerű üzengetések után ismét tárgyalóasztalhoz kényszerülnek a baloldali pártok: már a népszavazást követő héten elkezdődnek a háttérbeszélgetések a választási együttműködésről, de nem nagy fórumon, hanem egyesével.

„Tanultunk a korábbi összefogás kudarcából, senkit nem szólítunk fel, hogy jöjjön tárgyalni" – fogalmazott a Demokratikus Koalíció egyik tagja, aki szerint ezt most csendben intézik, csak az eredményről számolnak be. Ugyanezt képzeli el az MSZP elnöke, Molnár Gyula is, aki pont erre hivatkozva nem akart nyilatkozni. Nyilatkozatok szintjén mindenki ugyanazt akarja: egy választókerületben egy baloldali jelölt induljon, bár az Együttnek vannak fenntartásai és feltételei is. A Párbeszéd az előválasztást tartja a legjobb megoldásnak, az MSZP elnöke korábban azt mondta, akár az is lehet, a DK pedig minden megoldásra nyitott. Utóbbi politikusa azt mondta, az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, a "közös jelölt–egyéni pártlista"-megoldás lehet a befutó.

Túry Gergely

Ilyen típusú együttműködést próbáltak ki az önkormányzati választás előtt is, azonban az nem volt zökkenőmentes: volt, aki helyben képtelen volt elfogadni az egyezséget, keresztbe tett vagy próbált tenni, emiatt az utolsó pillanatig rezgett a megállapodás. A pártoknak muszáj fegyelmet tartani – mondta forrásunk. A DK-nál például simán feloszlatják az alapszervezetet vagy leváltják a választókerületi elnököt, ha ilyen előfordul.

Az a kérdés, hogy egóbajnokság helyett képes-e a közös politikai célt nézni a baloldal – mondja Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke. A korábbi tapasztalatokból kiindulva sok tényező akadályozhatja a megállapodást, most derül ki, mennyire felelős politikusok ülnek az ellenzéki oldalon. Karácsony szerint ha be tudják vonni a választókat, az azt mutatja, hogy tanultak a 2014-es hibából. Ha nem, akkor nem számíthatnak jobb eredményre.

Már nem utálják annyira Gyurcsányt?

Kérdésünkre, hogy mitől lehet más a mostani együttműködés, mint az előző volt, ahol a szereplők egy része konkrétan nem viselte el a másikat, Karácsony Gergely magával a folyamattal érvelt: zavaros alkuk helyett nyitott és átlátható folyamat lesz, értékvitákkal és legitim eredménnyel a végén. Az egyeztetési folyamatról nem, csak az eredményekről akar beszélni, hogy elkerüljék a „folyamatos valóságshow-t”, hogy ki kivel kávézott, ki hogy zsarolta be magát a buliba. Ami még más: a DK támogatottsága már máshol áll, mint 4 éve, a Medián szerint 5 százalékkal az MSZP mellett az egyetlen balos bejutók lehetnek.

MTI / Kovács Attila

Arra, hogy mi lesz, ha egyes pártok már háttéralkukkal érkeznek a 24-én kezdődő egyeztetésre, Karácsony Gergely csak annyit mondott, pletykákat ő is hallott, de ezeknek nem ül fel. Bár ők teljes közösködést szeretnének, nem zárja ki a "közös jelölt–külön lista"-forgatókönyvet sem. Az még kérdés, hogyan lesz a közösködés, hiszen az Együtt elnöke közölte, a népszavazási "Igen"-kampány miatt a liberálisokkal nem hajlandó együttműködni, és nem is akarnak olyan jelöltet, aki "bármilyen különalkut kötött a rezsimmel". Itt minden bizonnyal arra gondol, hogy a kvótaellenes népszavazási kérdést eleve értelmetlennek tartó baloldali ellenzékhez képest a Liberálisok azzal, hogy beszállttak kampányolni az igenek mellett, egyrészt legitimálták a kérdésfeltevést, másrészt hozzájárultak volna az érvényességhez is.

A DK-s politikus azt viszont nem tartja jó iránynak, hogy más párt beleszóljon, hogy ki legyen jelölt, és ki ne.

„Aki feltételeket szab, azért teszi, mert nem akar megállapodni, ürügyet keres a kihátrálásra.”

Nem az számít hogyan, hanem hogy mit

Ha külön listával indulnak a pártok, elvi szinten a nagy összefogás taszító hatása nem jelentkezik, hiszen aki nem akar olyan listára szavazni, amiben Gyurcsány Ferenc is benne van, annak nem kell – mondja Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője az egyik politikus által legvalószínűbbnek tartott forgatókönyvről.

Viszont ha azt vesszük, hogy négy párt működik együtt, a külön listák mellett nem lehet mindenhol egy jelölt: akkor ugyanis nem jön ki a matek, valamelyik párt nem tud országos listát állítani. Az esélytelen körzetekben ezért elképzelhető, hogy minden párt indít jelöltet, a „darabszám” miatt.

Stiller Ákos

Az ilyesfajta közösködés hátránya, hogy adott esetben nehezebb elmagyarázni a választóknak, miért nem találják a saját pártjuk jelöltjét, és kire kell helyette szavazni – mondja Juhász Attila. Az önkormányzati választáson ez a taktika szerinte felemás eredményt hozott, ám azt fontos hangsúlyozni, hogy

"nem az együttműködés formája dönti el, hogy sikeres lesz-e a baloldal. Lehet itt közös lista, választási párt, koordinált indulás, ha a politikai teljesítmény és a támogatottság hiányzik mögüle, indulhat bárhogy. Teljes tévképzet volt azt hinni, hogy hatékony politikai üzenet a választási együttműködésről beszélni a népszavazás éjszakáján.”

Juhász szerint akkor kell kiállni, mikor megvan a megállapodás, és elmondani, miért kell leváltani a kormányt, és milyen alternatívát kínálnak helyette. Ez nem lesz könnyű: az egész ellenzéki oldal nem tud egy nagy, átütő megoldást produkálni évek óta. A baloldali pártok támogatottsága stagnál, a Fidesz hullámvölgyeiből nem tudtak profitálni.

Belefeledkeztek a rivalizálásba

Évek óta visszatérő kérdés az is, mi teheti hitelessé a baloldalt. Juhász szerint azonban a jelenlegi politikai helyzetben nem csak az ellenzéki pártok teljesítményén múlik, hogy vissza tudják-e szerezni a hitelességet és növelni a támogatottságukat. A rendszer – a médiaviszonyok, a jogállam intézményei és az anyagi lehetőségek – komoly korlátokat állítanak a szabad politikai verseny elé. De mindezeket a korlátokat leszámítva az ellenzék önmagában sem nyújt túlságosan látványosan jó és aktív politikai teljesítményt, nem találnak új arcokat, ami jut a médiaidőből, azt az egymással folytatott huzakodásra pazarolja. „Nem látszik, hogy lenne világos stratégiai gondolkodás, mindig a Fidesz által meghatározott témákra reagál, nem tud új, saját ügyet felépíteni a nyilvánosságban" – mondja.

Bár több párt vezetője is azt mondta, az egyeztetés folyamatáról nem, majd csak az eredményről akar beszélni, a baloldali pártok működését ismerve ez valószínűleg nem így lesz. Juhász Attila erre azt mondja, a baloldali pártok belefeledkeztek a rivalizálásba, a nyilvános üzengetésekkel egymás táborát próbálják lenyúlni. Az egész befagyott támogatottság mellett zajlik.

Az most még nem látszik, milyen széles körű lesz az együttműködés, de ami biztos, hogy az LMP nem vesz benne részt. Az látszik, hogy az MSZP és a DK közeledik egymáshoz, ám Juhász szerint itt is sok probléma van. Molnár Gyulát megválasztása előtt ugyanis többen amiatt bírálták, hogy túl közel áll Gyurcsány Ferenchez, ebből kiindulva a két párt együttműködése valószínűleg nem lesz harmonikus, az MSZP érdeke másokat is bevonni az együttműködésbe. A kisebb pártoknak – mint az Együtt, a PM és a Moma – pedig érdeke, hogy összetolják az MSZP-t és a DK-t azzal, hogy ők a „régi szereplők”, saját magukat pedig az új baloldalként hirdethetik, viszont az önálló indulással nagyon sokat kockáztatnának. Ráadásul az egész folyamatban nemcsak a politikai tényezők, hanem a személyes viszonyok is meghatározók náluk, hogy ki kit utál, és hogy tud vele megegyezni – mondja Juhász, hozzátéve:

„Pont azt csinálják, amit a Fidesz szeretne, a kormánypártok számára ez a legjobb, ami történhet, ezért találták ki ilyenre a rendszert.”