“Jelenleg 4-5000 terrorista van Európában” – mondta Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke egy szerdai sajtótájékoztatón. Mikor a hvg.hu arról kérdezte a politikust, milyen szervezetekhez tartoznak, milyen ideológiát képviselnek, mennyi közülük a szélsőséges elem és hányan potenciális terroristák, valamint hazai vagy külföldi szolgálatok információiról van-e szó, rövidre zárta azzal, hogy ez mind minősített adat. Kérdésünkre megerősítette, hogy az egyetlen nem minősített adat a terroristák száma. Pedig olyan adatokról titkolózott, amik pár perces kereséssel fellelhetőek a világhálón.

5000 lett, maradhat?

Az európai terroristákról rengeteg adat nyilvános, amiket Németh Szilárd megoszthatott volna, de valamiért csak a számot tartotta érdekesnek. Az alapadat egyébként többé-kevésbé egyezik az EUROPOL 2016-os terrorhelyzetről szóló jelentésében szereplő egyik(!) számmal. A jelentés szerint több mint 5000 európai állampolgár utazott ki harcolni Irakba vagy Szíriába.

Közel harmaduk már vissza is tért és ez a folyamat vélhetően folytatódni fog. Ez ugyan még mindig csak 1500-2000 ember, ami jóval kevesebb, mint a Németh Szilárd által említett szám, de számos terrorista egyáltalán nem utazott ki, vagy azért, mert a sejtek infrastrukturájáért, koordinálásáért, működéséért felel, vagy egyszerűen nem ezt tartja a dzsihád legcélszerűbb módszerének. Arról nem is beszélve, hogy Németh Szilárd nem szűkítette le a kört az iszlamistákra, hiába kértük, így a szélsőjobboldali, anarchista, nacionalista szervezetekkel együtt valószínűleg még alá is lőtt a valóságos számnak.

Szélsőséges európaiak mennek ki, dzsihadisták jönnek vissza

A 2015-ben a koalíciós légitámadások intenzitásának növelésével a kiáramlás némileg csökkenhetett. A legtöbben Németországba, Svédországba és Hollandiába érkeztek vissza.

A visszatérők a legtöbb esetben sokkal veszélyesebb fenyegetést jelentenek, mint az Európát el nem hagyó dzsihadisták, ők ugyanis már harctéri tapasztalattal térnek vissza a kontinensre, de sokszor külön, lélektanilag is felkészítik őket európai támadások végrehajtására.

Németh Szilárdnál már akkor többet árulunk el, ha elmondjuk, hogy a kiutazók háromnegyede belga, francia, német vagy brit állampolgár, túlnyomórészt fiatal férfiak. Spanyolországból és Hollandiából viszont egyre kevesebb iszlamista utazik el harcolni. A jelentés szerint az Iszlám Állam és Dzsabat al-Núszra (új nevén Dzsabat Fateh al-Sam) egyértelműen kapcsolatban áll európai állampolgárokkal, akik felkészültek támadások elkövetésére.

A TEK már látja a rendszert

Érdekes módon a jelentésben alacsony terrorfenyegetettségi szint elrendelésével szerepel Románia és Szlovákia mint országok, amelyek az átutazás veszélye miatt hoztak ilyen intézkedést, Magyarországot viszont egyetlen helyen sem említik (a jelentést 2016 júliusában publikálták). Arra viszont kitérnek, hogy a migránsáradatot alkalomszerűen kihasználták a terrorszervezetek, hiszen a párizsi merénylők is a menekülők álcája alatt jutottak el a céljukhoz, de nem lehet “rendszerszintű problémáról” beszélni.

Ez a végeredmény szempontjából akár mindegy is lehetne, hiszen ha csak egy valaki jut át, aki robbant, az is sok az áldozatoknak, ám egy szisztematikus módszer a visszajuttatásra jóval könnyebbé tehetné az ellenőrzést is. A jelentést némiképp cáfolja is a TEK egy héttel ezelőtt tartott sajtótájékoztatója, ahol szemléltették, hogy az Iszlám Állam terroristái, a párizsi és brüsszeli támadásokat végrehajtó belgák, svédek, marokkóiak egyértelműen egy bevett módszer, szisztéma használatával értek célba.

Bodnár Zsolt a TEK főigazgató-helyettese akkor éppen azt nevezte a francia és belga tisztviselőkkel közösen folytatott nyomozás legfontosabb tanulságának, hogy lelepleződött az Iszlám Állam módszere, amivel harcosait Európába juttatta. Például egyszerű feltöltős telefonokkal kommunikáltak, nem is feltétlenül telefonszámokat tárcsázva, hanem akár wifin keresztül rákapcsolódva közösségi oldalakra, egy napig használt profilokon keresztül. Íly módon egyenesen a rakkai központból is kaphattak utasításokat. Az útvonalakat pedig bejárták előttük segítők, akik figyelmeztették őket, ha valahol szigorúbb volt az ellenőrzés. Hozzátartozik az is, hogy az ezt többek között lehetővé tevő nyitott határok korszaka azóta leáldozott.

Németh Szilárd tehát nem válaszolt a kérdéseinkre, holott azok jó része nem minősített adatra irányult, helyette bedobott egy igen nehezen meghatározható és állandóan változó számot, mint az egyetlen nyilvános adatot. Pedig a kampány már véget ért.