A kényszerintézkedést azért rendelte el a törvényszék, mert fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye az elkövetett cselekmények jelentős tárgyi súlya, súlyos törvényi fenyegetettsége, továbbá halmazati jellege miatt. Emellett konkrét gyanúja merült fel annak, hogy a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével a gyanúsított meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.

A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett a szabadlábra helyezés érdekében.

A törvény kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé ebben az ügyben.

A bírói döntés indoklásban az áll, a férfi megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy két, a cselekmény kezdetekor 14. életévét be nem töltött, a nevelése, felügyelete alatt álló kiskorúval több alkalommal – az egyik esetben mintegy 6 éven keresztül – hatalmi, befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végzett.

Egy további, 14. életévét be nem töltött kiskorút pedig megpróbált erre rábírni. További két esetben mint a gyermekotthon igazgatója az intézetben nevelt, 18. életévét be nem töltött sértettekkel – egy esetben mintegy 5 éven keresztül – szexuális cselekményt végzett, feladatából eredő kötelezettségét súlyosan megszegve, veszélyeztetve a kiskorú erkölcsi, érzelmi fejlődését. 

A bicskei botrány tanulsága: "A rendszer valójában nem a gyerekeket védte"

Ne lehessen következmények nélkül szexuálisan bántalmazni egyetlen gyereket se - ennek érdekében gyűjt aláírásokat egy civil szervezet. Négy nap alatt több mint háromezren írták már alá a gyerekjogok érvényesülésért küzdő Hintalovon Alapítvány petícióját, amely szeretné elismertetni el a kormánnyal és minden magyar döntéshozóval, hivatalnokkal, hogy a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak jelenleg nem megfelelően kezelt probléma Magyarországon.