A régi budapesti tereket és parkokat elnézegetve rádöbbenhetünk, gyakran még ma is ezekben időzünk, talán ugyanazon fák alatt - ha azóta ki nem vágták őket. Ahogy a város jelentős része, a mai zöldterületek nagy része is a XIX. század második felében illetve XX. század elején fejlődött ki, több mai zöldfelület is korábbi piacterek helyére került.

Csepely-Knorr Luca  könyve elsősorban a közösségi célra szervezett parkokkal foglalkozik, de a korábban magán parkként működő Margitsziget és Orczy park története is helyt kap benne. A mű a XIX. századi közparktervezést, a zöldfelületek történetét és az akkori Budapest fejlődését mutatja be, európai és észak-amerikai összevetésben is. A tájépítész szerző által írt, gazdagon illusztrált, szívvonalas tervekkel és korabeli képekkel teli könyvet Budapest Főváros levéltára jelentette meg magyarul és angolul.

Az Orczy-kert 1845-ben: báró Orczy László magánparkjából ez lett az első pesti közpark.

FSZEK Budapest Gyűjtemény

2.A mai Szabadság tér helyén 1894-ig az Újépület nevű kaszárnya állt, mellette 1846-ban létesült a Széchenyi sétatérnek nevezett kicsiny zöldfelület, a korabeli lakosság kedvelt találkozóhelye.

Budapest Főváros Levéltára

A későbbi parkok gyakran piactérként kezdték. Az Erzsébet tér - az egykori Újvásártér - volt egyik első, melyet a XIX. század közepén parkosítottak. 1913-ban a Központi Városháza építéséhez kapcsolódóan így szerették volna átalakítani.

OSZK

4.A sűrűn lakott belvárosi területeken a századfordulón sorra alakítottak ki kisebb zöldfelületeket – Klösz Györgynek ezen az 1897 előtt készült fényképén még a Klauzál teret is piac foglalja el.

Budapest Főváros Levéltára

A közparkká alakított Hunyadi tér, előtérben a gyermekek játszóhelyével egy 1903 előtt kiadott képeslapon.

A parkosított Rákóczi tér a vásárcsarnok felépítése után, Erdélyi Mór 1910 előtt készült felvételén.

FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Margit híd budai hídfőjét is parkosították, így festett a Margit park a századfordulón.

Fortepan / Saly Noémi

Így nézett ki a Statisztikai Hivatal székháza mellett kialakított Mechwart-liget 1900 körül.

FSZEK Budapest Gyűjtemény

A pesti Duna-partra már egy 1858-as terv is parkot vizionált. Sajnos nem valósult meg.

Budapest Főváros Levéltára

A Gellérthegyen a Citadella helyére évtizedeken keresztül egy hatalmas épületet, a Magyar Pantheont szerettek volna felépíteni. Berczik Gyula 1882-es terve az 1891-es Vasárnapi Újságban.

BFL